2016. július 5., kedd

Államálom

Túl leszünk egyszer az Orbán Rezsimen, és talán korábban, mint sokan gondolják. A legfontosabb dolgunk annyi: megelőzni, hogy mégegyszer egy hasonló rendszert bárki kialakíthasson.




Történelmi távlatból hálásak leszünk majd Orbánnak. Gátlástalan, mindentakaró habitusával pontosan megmutatja, hol vannak az 1989-ben kialakított társadalmi berendezkedésünk gyenge pontjai. Tehetséges abban, hogy megtalálja az összes kiskaput, azt hatalmasra tárja, és mindegyikbe gólt rúgjon. Ám ezzel meg is jelöli nekünk, mit kell egyszer s mindenkorra bezárnunk. Egy társadalmi berendezkedés alapja a bizalom, és ez túl nagy volt a "rendszerváltáskor". Azt hittük, hogy egy német típusú parlamentáris alapú demokrácia írott és íratlan játékszabályait majd betartják a választott tisztségviselők. Ráadásul történelmi megbocsátásunk részeként a kádárista apparatcsikhordát is futni hagytuk elszámoltatás helyett, sőt, megengedtük Nekik a közéleti szerepvállalást. Nem kellett volna. Sem egyik, sem másik. Ide acélszabályok kellenek, nulla bizalommal, és teljes elszámoltatás. Vagyis teljesen újra kell kezdeni. Valódi RENDSZERVÁLTÁSSAL.


Mai Rendszerünk parlamentáris demokrácia, mármint ez a neve hivatalosan. A valósága azonban parlamentáris diktatúra. Ha bárkinek kétharmada van, úgy ír fölül minden épp a politikai hatalom mindenhatóságát korlátozni hivatott szabályt, ahogy jólesik. Simán maguk alá gyűrték az összes elvileg politikától független hatalmi ágat. Igazságszolgáltatás, média, erőszakszervek, hatóságok, egyszerűen bármi, és minden a politika kontrollja alá került. Jelen vezetői garnitúránk az elmúlt negyedszázadban bemutatta, egyre súlyosbodó mértékben, hogy alapvető híba, mitöbb: BŰN bízni bennük. Csak hatalmas többségű társadalmi akarattal megváltoztatható acélszabályok létrehozásával leszünk képesek helyrehozni, amit elbactunk, és megelőzni egy újabb Orbán Rezsim kialakulását. Lássuk, mik azok a függési pontok, amiket gátlástalanul felhasználva a Rezsim maga alá tudott gyűrni mindent és mindenkit.


Három ilyen módszer is van. A Parlament felhasználásával meg tudják határozni bármely más hatalmi ág SZERVEZETÉT, KÖLTSÉGVETÉSÉT, és VEZETŐJÉT. És naná, hogy akit Ők neveznek ki, Ők pénzelnek, és Ők mondják meg, hogy nézzen ki a hajó, amit a Zillető elkormányozgathat, az pontosan azt fogja tenni, amit elvárnak Tőle. Ezeket a függéseket meg kell tehát szüntetni. A legfontosabb hatalmi ágak vezetőit közvetlenül kell megválasztani, költségvetésük GDP-hez viszonyított arányát Alkotmányban rögzíteni, szervezetük kialakítását pedig rájuk bízni. Simán megoldható, hogy két, egymást félidőben átfedő négyéves választási ciklussal működjön az Ország. Lesznek Politikai Választások - ilyenkor a parlamenti és önkormányzati képviselőkre voksolunk, négyéves időtartamra -, és Közjogi Választások, szintén négyéves terminusra, a politikai választási ciklus félidejében. Köztársasági Elnök, Legfőbb Bíró, Ügyész, Rendőr, Közmédiás, Adószedő, miegymás.


És természetesen az Alkotmányozás jogát el kell venni a Partlamenttől, és szintén visszaadni a Népnek, csakúgy, mint a független hatalmi ágak vezetőinek megválasztását. Ha a Nép minimum fele valóban át akarja szabni a társadalmunk alapvető játékszabályait, megteheti. De VALÓBAN csak a Nép több mint fele, nem pedig arra hivatkozó valakik. Van kábé 8 millió választásra jogosult magyar, ha ennek több mint fele, négymillió ember tényleg változtatni akar, akkor erre való a Népszavazás. Az gondolom, természetes a gondolkodó embereknek, hogy választásban csak az vehet részt, aki annak következményeit is viseli, a külhoni magyarok tehát nem választhatnak, és gondolom a tapasztalatok alapján az is nyilvánvaló, hogy biztosítani kell a politikusok visszahívhatóságát és mentelmi jogának eltörlését. És a társadalmi igazságérzet helyreállításához az is szükséges, hogy egész életükben, mindenféle elévülési időszak nélkül elszámoltathatóak legyenek korrupciós cselekedetekért. Na, ennyire egyszerű egy működő, valódi demokrácia létrehozása. Már ha akarjuk.

Akarjuk?


4 megjegyzés:













  1. Alapelvnek jó. De ezt demokratikus úton, választással nem lehet elérni és végrehajtani.A diktatúra megdöntése után, teljes felelősségre vonás és a politikusok hatalmának korlátok közé szorítására szükség lesz, Továbbá a politikusok felebaráti, illetve rokoni köreik elszámoltatása, felelősségre vonása is elkerülhetetlen.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Gábor!
    Soraiddal,mondanivalóddal egyetértek! DE! Ez a Nép egy befásult nép lett! Nem áll semmiféle kezdeményezés mellé! Még az ellenzéki szavazók is bántják,sértegetik egymást! Összefogás helyett! Ez a nép megérdemli,hogy orbánék azt tegyék velük,amit akarnak! Aki nem veszik észre,hogy törvénytelen Alkotmánymódosítás történt,választási csalások sorozata,MNB ügyek,Földrablás,Qwestor ügyek,Orvosok,Nővérek,Kórházak lepusztulása! Tanárok,diákok szándékos lebutítása,Mészáros,Gararancsi,Tiborc ügyek stb! Alanyi jogon nem jár a nyugdíj és a TB! Fel sem fogják az emberek! Nem tesznek semmit sem a saját érdekükben! :( Franciaországban mekkora tüntetések voltak? Itt semmi! Kilenv hónapig a Vezetéseddel kint voltunk a Kossuth-téren! Vártuk,hogy jöjjenek eltakarítani az orbánt és rablóbandáját! Semmi sem történt! Majd akkor jönnek rá,amikor a szögesdrót nem engedi távozni a Hazájából,mert nekünk épültek azok! :(

    VálaszTörlés
  3. És az agyatlan gombnyomogatást eredményező pártlistás képviselői helyeket is el kellene törölni. Csak egyéni képviselőként lehessen bejutni a parlamentbe. Aki részt akar venni a törvénykezésben, az mérettesse meg magát valamelyik választókerületben. Így lehet, hogy a képviselők kevésbé függenének a pártoktól, és jobban képviselnék a választók érdekeit.

    VálaszTörlés
  4. Kedves Tuareg!
    Azt írod, hogy "az is nyilvánvaló, hogy biztosítani kell a politikusok visszahívhatóságát és mentelmi jogának eltörlését"
    A véleményem ebben az ügyben az, hogy csak csínján ezzel..., ne öntsük ki a vízzel azt a babát, ha lehet...
    - Hogy ha ekkora árok van a két tábor között, akkor nem lesz nyugta a vesztes oldalnak addig, amíg több próbálkozással is, de vissza nem hivatják a másik tábori képviselőket, amiből folyamatos, permanens képviselő választás lehet. Ehelyett én inkább támogatnám a két éves eltolással fél országgyűlésre ható egyéni képviselő választást. Vagyis az első két év után a parlamenti képviselők egyik felének mandátumát kellene megújítani, míg újabb két év elteltével a másik feléét a pártlistákkal összevonva. Ezzel a trükkel azt is el lehet érni, hogy az aranyhal emlékező tehetséggel bíró választók is emlékeznek az első két év genyaságaira, és lehet, hogy kormányzati félévben már bukik a kormány, ha nem tud megfelelően kormányozni. A másik előnye, hogy nincs ingerencia a három év genyaságra és a negyedikben a gazdaságot visszavető osztozkodásra, a választók alamizsnával történő lefizetésére. A helyi képviselőt is könnyebb kivonni a forgalomból, ha a kampányában tett igéreteit nem hajtja végre, hanem helyette valami pártérdekeket szolgál. És még annyi, hogy nem fordulhat elő az, hogy az ország 4 évenként más-más irányba megy, mert változott a kormány.
    A nem ismert (Unknown)hozzászólónak csak annyit, hogy a tiszta egyéni képviselős rendszer kevésbé demokratikus, mint amit hajdan 1990-2010-ig működött. De én még ragaszkodnék ahhoz is, hogy a választás ismét két fordulós legyen, illetve a bejutási küszöb legyen eltörölve, hiszen ha az 5%-ot nézzük, az azt feltétel3ezi, hogy egy 50%-os részvétel esetén is minden kieső pártra szavazó 200.000 szavazó voksa másé lesz, miközben ugyanez a 93 listás helyre vetítve, ha nincs küszöb, akkor 50%-os részvétel esetén is már 43010 szavazattal egy képviselőt juttathat be a parlamentbe a választó a kedvelt pártjától. Ennek az lenne az előnye, hogy a mindenkori kormányzatnak tényleg széles társadalmi támogatást kellene szereznie a kormányzáshoz, s azok a választók is mobilizálhatók így, akik korábban azért nem mentek el szavazni, mert bizton tudták, hogy a pártjuk nem éri el az 5%-ot.
    A mentelmi joggal kapcsolatosan pedig... a mentelmi jog éppen azokat a képviselőket védi meg, akiknek a nyakába politikai úton koholt vádakat akarnak akasztani. Ha valaki visszaemlékezik még a rendszerváltás előtti időkre, akkor tudja, hogy a mentelmi jog nem volt érvényes a tettenérés, vagy a bizonyítható bűncselekmény esetén. Na erre az elvre kellene visszatérni, s nem szabadna üptre hagyni, hogy az aktuális kormányzat bárkit is vezetőszíjon mutogasson, ha az nem követett el semmit. Inkább azt kellene megoldani, hogy hogyan lehet a mindenkori hatalomtól függetlenül elbírálni azt, hogy az illető képviselő a felhozott vádban bűnös-e, vagyis a nyomozó hatóságnak egy független bírói szerv, vagy tanács előtt kellene bizonyítania, hogy a képviselőre felhozott vádakban van valami igazság.

    VálaszTörlés