2016. június 28., kedd

Öngyilkosok hete

Két látványos harakiri is volt a múlt héten. Az egyiknek van hatása a világra, a másiknak nincs. A Britek kilépése az EU-ból nagy ügy, az MSZP "tisztújítása" valójában nem az. Mégis utóbbiról írok, mert az a mi bőrünkre megy.




A Britek szarul döntöttek, kicsit most pánikolnak, aztán majd korrigálnak. Nem azért voltak évszázadokon át a világ egyetlen valódi szuperhatalma, mert hülyék, és nem is azért, mert mindig a legjobb utakat választották. Csináltak Ők már nagy baromságokat, de mindig volt annyi eszük, hogy aztán újragondolják, és a saját maguk által létrehozott válságon végül felülkerekedjenek. Nem kell Őket félteni, az ország, amelyik Erzsébetet, Wellingtont, Churchillt, Tony Blairt tud kitermelni magából, majd megoldja a saját baját. Kár erre több betűt pazarolni, nem a mi nagyságrendünk a probléma, semmi ráhatásunk a dolgaikra, kettő ligával följebb játszanak, mondjuk úgy: Ők meghatározói a világpolitikának, mi meg nem. Úgyhogy maradjunk a saját házunk táján, a magunk mérettartományában: nekünk egy párt rituális öngyilkossága jutott. MSZP-nek hívták, béke poraira.


Ez a tisztújítás volt az utolsó alkalom, hogy a Szocik felegyenesedjenek, és megtanuljanak újra két lábon járni. Lett volna esélyük, a sikeres vasárnapi boltbezárós népszavazási harcuk, amit nettó megnyertek Orbánnal szemben, tartós muníciót adott nekik. Szóval lövedék az van, már csak fegyvert kellett hozzá találni. Nem sikerült. Van pár olyan arc az MSZP-ben, akinek volna mondanivalója a világról, ténylegesen hajlandó lenne küzdeni a Rezsim ellen. Botka, Harangozó, Szanyi, egyik sem a belesimulós típus. Na, ezzel fel is soroltam mindazokat, akiket aztán a bölcs szociküldöttek hazazavartak. Nem kellenek a harcosok, nem kellenek a közismert, kemény akarattal és önálló arccal rendelkező emberek. Nem kell egy esetleges küzdelmes jövő, ha lehet helyette a régóta zajló belesimulós "politikát" is folytatni. Nem kellenek karakterek, még a végén valódi változások lennének az MSZP-ben, az meg az apparatcsikok szürke középszarának kockázatos.


Ott üldögélnek a Fidesznyik önkormányzatok képviselői meg bizottsági székeiben, nyomogatják az igen gombokat a Narancsközbeszerzési mutyikban, áramlik a fűszer, megy a biznisz, kishal is hal, ha biztos, nemde. Hát csak nem fogják az egyetlen megélhetésüket kockáztatni mindenféle küzdelmekben. Botka, Harangozó, Szanyi még a végén keményen nekiesne a Fidesznek, és a nehezen megszerzett fideszes kapcsolati háló, meg a tőlük a kollaborációért kapott sűrű fillér eltűnne, oda a létbiztonság. Hát egy frászt. Itt vagyunk a választási ciklus félidejében, gondolni kell a jövőre is, be kell majd jutni megint a jól fizető önkormányzati székekbe, ahhoz meg nem szabad magukra haragítani ellenzékinek tűnő cselekvésekkel az Orbán Rezsim helyi komisszárjait. Ja, meg persze össze kell fogni a DK nevű szektával is, Nekik is van pár szavazójuk, összeadva több listás hely lesz majd, jut is, marad is, így megy ez, és így is fog, mint kiderült.


Akiknek egy Molnár Gyula-Hillerpifti párosról a harcos ellenzékiség jut az eszébe, az sürgősen keresse föl orvosát és gyógyszerészét, át kell állítani a terápiát. Lesz itt kérem összefogás, probléma elhárult, az MSZP-DK páros együtt el is ér majd 20 százalékot Orbán parlamenti, meg önkormányzati kamuválasztásain, és folytatódik az Országrablás a megszokott módon. Akik legalább az általános iskolai alsótagozatos számtanra emlékeznek, régóta tudják, hogy két semmit összeadni, az továbbra is a semmi marad. Föltettem képen a Medián legfrissebb közvéleménykutatásának grafikonját, és ez bizony a BIZTOSAN elmenő, és BIZTOSAN pártot választókról szól, nem csalás, nem ámítás. Az MSZP utolsó lehetősége volt, hogy önálló politikába kezdjen, gerincet növesszen. Csakhát túl régóta léteznek puhatestűként, elfelejtették már, mit is jelent a gerinc szó. Így aztán a csigák összeölelkeznek, nagy az öröm, MSZP-DK, együtt hasítanak tovább. Ja, az Országnak meg annyi, de az kit érdekel, nemde.

Horn Gyula forog a sírjában.


2016. június 26., vasárnap

Nyuszika

Kocsis Mátéról lesz szó, rövidesen kiderül, miért ilyen címmel. Bár biztos vannak számosan olyanok, akiknek eleve, minden fénykép nélkül is Ő jut az eszébe a gyáva tapsifülesről. Akik személyesen ismerik, azoknak tuti.




Napersze van Nyuszikának súlyos bátorsághiányán kívül még két ismertetőjele. Egyrészt nagypofájú, másrészt síkhülye. Mármint viccekben, a nagybetűs Nyuszika, és ha már itt tartunk, akkor mondok is egy viccet, ami miatt ez lett a Kocsismátés írás címe. Szóval Nyuszika elmegy a Medve barlangjához, és bekiabál: gyere ki Medve, pofán baclak! Mackó kibrummog, pofon elmarad, a Bundás megragadja Nyuszikát és fajtalankodásra kényszeríti. Na, milyen szépen mondtam ugye, ha valaki ebből nem értené, akkor Nyuszikát felhúzzák Mackó kényes helyére és cuppcupp. Na, így már érthető, gondolom.


Dehát Nyuszika mint tudjuk, sem nem túl okos, sem nem túl szerény, így aztán másnap megint elmegy a Medvéhez és bekiabál a barlangjába: gyere ki Medve, pofán baclak! Hát, hogy is mondjam, Mackó megint kijön és megismétli az előző napi szertartást Nyuszika kárára. Dehát Nyuszika továbbra is az, aki, vagy inkább ami, így aztán harmadnap megint odapattan a medvebarlanghoz: gyere ki Medve, pofán baclak! Mackó unja, úgyhogy nem megy ki, csak kiszól. Figyelj Nyuszika, Te szopni jársz ide? Nem vagyok épp egy viccmániás, de ennek az elmesélését nem bírtam megállni, mert Kocsismáté a saját maga által indított büntetőügyekben folyamatosan ebbe a helyzetbe kerül. 


Számolatlan feljelentést tett ellenem, mindenre, amire csak épp a seregnyi jogásza rá tudott valami BTK-s tényállást húzni. Mindet el is vesztette, annak rendje és módja szerint. Döntő többsége annyira cikis volt, hogy miután a rendőrség szépen, ügyészi utasításra végignyomozta, és megküldte a megrendelőnek az anyagot, maga az Ügyészség írt nekem levelet, hogy bocsika, bűncselekmény hiányában a Zügy nem Ügy. Írtam ilyesmikről, párról már, az meg hogy közben Ungár Klárira is ráugrott, jó sokba is került Mátékának a móka, az már közhíressé tette Kocsis Nyuszizmusát. Mindig megpróbálja, mindig megszívja, de ez nem szegi kedvét.


Nemrég indult a legújabb baromsága, amiben csak annyi az újdonság, hogy nemcsak én vagyok rágalmazás, becsületsértés miatt feljelentve, hanem még egy rakás ellene tüntető mozgalmár. Mi az aktuális ÜGY? Teccenek emlékezni, meglátogattuk Kocsist múltév augusztus 20-án a kerületi ünnepségén, ahol annyira tele volt a gatyója, hogy felsorakoztatta ellenünk a tipikus Fidesznyik verőlegény-gárdát. Meg pár haveri vállalkozóját, Ők se maradjanak ki Mátéka megvédéséből. És utóbbiak egyike annyira elvesztette a fejét, hogy lekevert egy pofont az egyik ezüstősz hajú sokgyermekes, sokunokás, köztiszteletben álló tanárnő tüntetőnek. Hiba, súlyos.


Indult rendőrségi nyomozás, merthát tele volt kamerákkal az esemény, minden dokumentálva, a pofon is, meg az a rengeteg Kocsis-span, aki az egész rendezvényt védte tőlünk. Végigmentem a blogban anno (KATT IDE) azon a bizonyítékláncon, ami egyértelművé teszi: Kocsis hozott létre olyan védelmi rendszert, amelyikből törvényszerűen következett a nőverés. Úgyhogy mi meg szépen elmentünk pár nappal az akció után Mátéka Polgármesteri Hivatalához, és megmutattuk élőben, mit gondolunk egy gyáva, nőverő féregről. NŐVERŐ MÁTÉ, ezt raktuk ki betűkből. És ettől a Nőverő megsértődött, merthát a Nőverő nem szereti, ha a nevén nevezik.


Azzal védekezik, hogy Ő nem vert meg senkit. Ja, Sztálin, meg Hitler sem a saját kezével irtott ki sokmillió embert, oszt mégis tömeggyilkosok. Mert a vezető felelős az általa létrehozott rendszer tevékenységéért, és bizony azt a védelmi rendszert, amelyik törvényszerűen nőveréshez vezetett, Mátéka hozta létre, úgyhogy csihadj, Kispöcs. Na, ebben vagyok én a Főgyanúsított, és zajlik mindazon Bűntársaim beazonosítgatása, meg gyanúsítottkénti berendelgetése a Zsaruságra, akik a tábla betűit tartották. Hehehe. Ennél baromabb Ügyet még nem indítottak ellenem, ellenünk, minden percét élvezem, bár a gyanúm az, hogy megint kidobja az Ügyészség, merthát a végén Bíróság fogja kimondani, amit eddig csak Mi.

Kocsis Máté Nőverő.


2016. június 24., péntek

Hosszabbítás

Ha már úgyis focilázban él az ország, akkor a cím is tükrözze ezt. És valóban nem akarom senki örömét ürömmé változtatni, de a politikai elemzőnek is megvan a maga feladata: megmutatni olyan összefüggéseket, amelyek elsőre nem nyilvánvalóak.




A tényekkel kezdjük: Magyarország 44 év után kijutott a foci EB-re, és ráadásul ott továbbjutott a következő körbe. Van tehát mit ünnepelni, fociszerető nép lévén nem meglepő az általános ováció. Ez eddig okés. Más országokban is fontos tömegesemény az EB, szurkolók tízmilliói nézik minden percét, és egy győzelem után náluk is utcára megy a nép ünnepelni. Ez is rendben van. Csakhogy van némi különbség abban, hogy a focieseményeknek milyen hatása van az adott ország egészére. Ausztriát legyőztük, kiestek, számukra vége a mókának, hazamennek a legények, kicsit szomorkodnak, és a sógorok számára le is zárul a történet. Nem válik politikai eseménnyé, nem bukik miatta kormány, megy tovább az élet odaát, mert a helyén kezelik a dolgot. És ez általában is elmondható az összes résztvevő országra: ott addig tart a fociláz, amíg megy az EB, aztán visszatér az élet a normális kerékvágásba.


Nálunk azonban nem így lesz. Nálunk ugyanis a foci nem egy népszerű sport, hanem a Diktátor kedvenc játéka. Önmaga nem volt tehetséges a pályán, nem is ott játszik elsősorban: Ő a focival, mint játékkal játszik, és hosszú évek minden percében, nem a labdával a pályán két félidőnyit. Máshol egy miniszterelnök nem épít százmilliárdokért stadionokat, pláne nem a saját kertje végébe, és nem az a társadalmi esemény, ha a szülőfaluja csapata meccset játszik. Nálunk azonban az államforma Népstadion, az ország neve Focisztán, a politikai "elitünk" ugyanis többet foglalkozik a labdarúgással, mint az oktatással, egészségüggyel, vagy bámivel, amivel valójában foglalkoznia kéne. És persze azt is tudjuk, hogy a továbbjutott magyar csapat teljesítménye nem a stadionépítési láznak, és nem a Felcsúti Fociakadémiának köszönhető, külföldi edző külföldi klubokban játszó magyarokból kovácsolt működő csapatot.


Csakhát a mi hazánk régóta nem a tényekre épül. Ilyen gátlástalan rablóbanda még sohasem vezette, és mégis hatalmon van, és azért, mert képes a tömegeket manipulálni. Ebben sajnos zseniális a Felcsúti Gazember: hiába tudja mindenki, hogy lopcsalhazudik, mégse kergeti el a népünk. És itt jön be a mostani EB-siker politikai következménye, és a cikk címe: Hosszabbítás. A helyzet az ugyanis, hogy Orbán kétharmaddal megnyerte a 2018-as választást. Mindent egy lapra tett föl, és nyert. Beazonosította önmagát a focival, ezért aztán a kudarcok az Ő kudarcai, de a sikerek is az övéi. Elmúlik majd néhány hónap az EB után, és a fenét sem fogja már érdekelni, hogy valójában kik is alkották a magyar csapatot, és minek volt köszönhető a siker. Elkezdődik majd a Narancsmédiában az agymosás: Orbán a magyar foci felélesztője, lám, belevágott, hosszú éveken át tűrte a politikai támadásokat, és végül Neki lett igaza.


És minden dologra ezt fogják ráhúzni. Egészségügy, oktatás, szociális rendszer, egyáltalán: bármi és bármikor. Egy érvük lesz mindenre: lám, végül Orbánnak lett igaza, csak annyit kell tenni, hogy mindig megvárni türelemmel, amíg az általa megtervezett "reformok" beérnek. Mint a fociban, nemde. Olyan agymosási muníciót kapott, amitől egy diktátor mind a húsz ujját megnyalja örömében. Igen, a lábujjait is, főleg azért, mert azokkal focizik. A Fidesz elbizonytalanodott szavazótábora épp megerősödik hitében: Orbán egy zseni, csak türelemmel ki kell várni, amíg a szándékai érvényesülnek. Összerombolt társadalom, annak működésképtelen alrendszerei: kit érdekel, tessenek türelemmel várni, mert majd ott is megtörténik a Csoda, mint a fociban, épp most bizonyosodott be a Felcsúti Gazda tévedhetetlensége. Nos, ha a fociból vettem a címet, akkor a zárómondat meg jöjjön orvosi hivatásom világából. Mert van arra egy szó, ami az országban a továbbiakban történni fog.

Mellékhatás.


2016. június 20., hétfő

Három kérdés

Kihagytam pár napot, dolgom van, sok, de amit ma írok, az ütni fog. Nagyot. Van amivel érdemes várni, összeszedni a gondolatokat, hogy aztán mindenkinek kristálytiszta legyen: mi is az igazi probléma Agyarországon.




Írtam korábban már pár cikket arról, hogy ismert civilek összejöttek, és megalapították a Civil Ellenzéki Kerekasztalt (CEKA). Magam is Csapatommal benne vagyok, és egyre inkább kezd a dolog felpörögni. A munkánk egy része nem látványos, de azzá válik, mikor az eredményei elkezdenek látszani. Szerveztünk tüntetéseket, hírt adtam róluk, megtanultunk harmonikusan együtt dolgozni, ami a mai Agyarországon ugyancsak a ritkaság kategóriája. És akkor ennyit felvezetésként, jöjjön a BUMMM.


A cím ennyi: Három kérdés. Nos, ezek nem olyanok, amiket csak úgy általánosságban, elgondolkodtató szándékkal szoktam a blogban, vagy a neten föltenni. Ezt a három kérdést a Nemzeti Választási Bizottság kapta meg pár hete, éspedig mint népszavazási kérdéseket, hitelesítésre. Ez a három kérdés olyan, amiket ha népszavazásra engednek, és azt a hazánkfiai megszavazzák, megöli a Diktatúrát. Nagy szavak? Frászt. Ha tudjuk egy Rezsim gyenge pontját, azt kell támadni, és ha sikerül, összedől a kártyavár gyorsan.


A Felcsúti Maffia alapja a pénz, annak áramoltatása pedig a közbeszerzéseken keresztül folyik. Egy része állami szinten, nagyobbik hányada azonban az önkormányzatokban. Évi 2000 milliárd forintnak megfelelő euró kerül megrendeléseken keresztül Fidesznyik cégekhez, háromszoros áron megcsinálva mindent, így aztán marad bőséggel lóvé, hogy a döntéshozók offshore számláira dőljenek a milliárdok. A Rezsim zsoldoshadserege gyorsan szétesne, ha az olajozott közpénz-áramlást átláthatóvá és egy életen át büntethetővé tennénk.


És épp ezt célozza a három kérdés. Fölteszem eredetiben a Nemzeti Választási Bizottság három határozatát. Gondolom, ki teccenek találni: mindhárom kérdésünket elutasították. Röviden elmagyarázom a három kérdés lényegét, aztán itt vannak a képeken cizelláltabban, jogi nyelvezettel. A kérdések, józan paraszti ésszel: 1. Minden állami pénzt érintő szerződésnek nyilvánosnak kell lennie. 2. Semilyen állami vagyonra vonatkozó döntést nem lehet titkosítani. 3. A korrupciós bűncselekmények SOHA nem évülnek el, egy életen át BÁRMIKOR büntethető az elkövető politikus.


Na, gondolom azt könnyű kitalálni, mit tett a Nemzeti Választási Bizottság. Azt, amiért fizetik Őket: elutasították mindet. Csakhát van itt egy kis probléma. Még mindig vannak, akik abban a tévhitben élnek, hogy a parlamentben magukat ellenzékinek nevező üldögélők ellenfelei a Rezsimnek. Tettem már föl ezernyi bizonyítékot, hogy éppúgy részei a Rendszernek, mint maguk a Fidesznyikek. De a mai bizonyítékaim perdöntőek e tekintetben. Tessenek jól megnézni a fölrakott Nemzeti Választási Bizottsági határozatokat. Ott vannak az első sorokban a szavazati arányok.


A legelsőnél még oké, a legpuhább kérdésnél az elutasítás ellen szavazott négy delegált. Ezeket a magukat ellenzékinek nevező parlamenti pártok küldték a bizottságba, oké. Aztán tessenek megnézni JÓL, hogy az igazán kritikus két kérdésben mik is a szavazati arányok. Igen. Jól teccenek látni. EGYHANGÚAN utasították el a Nemzeti Választási Bizottságba delegált pártemberek, hogy ne lehessen titkosítani az állami vagyont, és hogy egész életében elszámoltatható legyen egy politikus a korrupciós cselekményeiért. Ismétlem: EGYHANGÚAN. A Nemzeti Választási Bizottságba a parlamenti üldögélők által közösen delegáltak közül egyik sem szeretné, hogy az állami pénzek ellenőrizhetőek legyenek. Egyik sem szeretné, ha a korrupcióért felelősségre lehetne vonni elévülés nélkül az elkövető politikust. Hát akkor erről ennyit.

Maradt még kérdés?

2016. június 16., csütörtök

Szőke vagy barna?

Ma reggel az év legfontosabb jogerős bírósági ítélete fog megszületni a Fővárosi Ítélőtáblán. Nem valamelyik ellenem indított koncepciós per, nem is más ellenállóval szembeni pártállami retorzió. Polgári per, nem büntető, de amiről dönt, az a jogállam maga.



Kocsis Máté beperelte Ungár Klárát, mert utóbbi azt állította róla, hogy meleg. Botrányos körülmények között, egy nettó fideszbíró kétmilliós kártérítésre kötelezte Klárit, meg helyreigazításra, meg nagyjából mindenre, ami épp eszébe jutott. Halálra nem ítélte, de valszeg csak azért, mert elfelejtkezett erről nagy bizonyításkényszerében izgulva. Írtam erről a tárgyalásról, meg ítéletről élő beszámolót, tessenek elolvasni (KATT IDE), tényleg gyomorforgató volt. Klári persze fellebbezett, két hete volt a másodfokú tárgyalás, a Bíróság az ítélethirdetést ma reggelre halasztotta. Ez azért jelent valamit, nem valószínű, hogy az elsőfokú joggyilkot helyben hagyják, ahhoz nem kellett volna kéthetes gondolkozási pauza.


De a lényegről. Ungár Klári azt állította Kocsis Mátéról, hogy meleg. Kocsis Máté pedig azt állítja Ungár Kláriról, hogy ezzel Neki hatalmas kárt okozott, mert társadalmi megítélését, becsületét ez az állítás súlyosan csorbítja. Na, és akkor itt stop. Biológiából, orvostudományból minimáltudással rendelkezők számára világos, hogy a homoszexualitás adottság. Genetikai alapú, nem valamiféle tanult magatartásforma. Ezért is a cím: szőke vagy barna? Mikor megszületsz, Kedves Olvasóm, hozod magaddal szüleid génállományát. Mindkettejükből a fele génállomány kerül beléd, és ott újrakeveredik, ettől leszel egyedi, és mégis hozzájuk hasonló. Nem akarok belemenni a genetika mélységeibe, ennyit elég megérteni: éppoly Tőled független dolog, mint szőkének, barnának, magasnak, kékszeműnek, vagy épp hízásra hajlamosnak születni.


Ha a melegség bűn, akkor innentől minden más adottság is az. Ha a genetikai adottságokat büntetni kezdi egy társadalom, annak nincs korlátja. Ma a melegek, holnap a Down-kórosok, autisták, aztán tényleg jöhet a szem és hajszín. Az ilyet állami szelekciónak hívják. Föltalálták már, és olyan helyen, amelyről a történelem a legsötétebb lapjain ír, vérvörös és koromfekete színekkel, és olyan időben, amit vészkorszaknak nevezünk. Az állami szelekcióra alapuló ideológiát ugyanis nácizmusnak hívjuk. Hitler Harmadik Birodalma fejlesztette tökélyre a genetikai adottságok fölötti halálos ítélkezést. Minden olyan ország, amely akármekkora mértékben is ennek teret ad, nácivá válik. Az Orbán Rezsim persze épp ebbe az irányba halad, de ma magasszintű bírói tanács kezében lesz a döntés, nem közvetlenül a Felcsúti Maffia ítélkezik.


Egy jogállamban, egy európai demokráciában még csak per sem lehetett volna ebből. Ott kristálytiszta és kőbevésett norma: cselekedetet lehet meg, vagy épp elítélni, de adottságot nem. Magyarul: az ember felelős a tetteiért, mert arra van ráhatása, de nem felelős a születésekor vele világra jövő, genetikai alapú meghatározottságaiért, mert arra viszont nincs. Agyarország persze mára már nem jogállam, és nem európai, és nem demokratikus. De arra még eddig nem volt példa, hogy aszerint ítélkezzen egy bíróság, hogy kinek milyen születési adottságai vannak. Ha a Fővárosi Ítélőtábla bármely más ítéletet hoz ma, mint az elsőfokú fideszbíró ítéletének megsemmisítése, akkor elindultunk a nyílt eugenika, magyarul a nácizmus felé. Akkor már csak Mengele hiányzik. Ez a mai ítélet tétje.

Ott leszünk.

BRÉKING NYÚZ!!! - TELJES GYŐZELEM!!!

A Fővárosi Ítélőtábla Kocsis Máté Ungár Klára ellen indított perében MINDEN PONTBAN Klárinak adott igazat, az elsőfokú ítéletet megsemmisítve jogerős döntésben a költségek viselésére is Kocsis Mátét kötelezte.

KÖSZÖNJÜK BÍRÓSÁG!

KÖSZÖNJÜK KLÁRI!!!

2016. június 15., szerda

Kettőnull

Na, ebből az írásból kiderül majd, hogy ki az, aki a fészbukon csak a címet kommenteli, és ki olvassa el, miről szól. Merthát nem épp arról írok, amiről épp a net harsog. Najó, kicsit arról is, kezdetnek.




Szóval a focieeebén a magyarok győztek az osztrákok ellen kettőnullra. Hurrá, vagy a feneegyemeg, nagyjából ez a két vélemény van netszerte. Merthát ez nyilvánvalóan jól jön Orbánnak, hogy melldöngessen: na lám, megtérült a sokszázmilliárdnyi stadionépítés. Térült a fenét, köze nincs hozzá, de ugorjunk. Akik meg örülnek, pusztán azért teszik, mert győztek a magyarok, meg évtizedek után először vagyunk eeebén, hurrá. Na, nekem aztán tökmindegy, mindig is kosaras voltam, nem focista, úgyhogy megértem én mind a két oldal érveit, abban hiba nincs. Ám amiben van hiba, és ami miatt ez lett a cím: Kettőnull.


Múlt héten elfogadta a parlamentnek nevezett diktatúra-díszlet a Terrortörvényt. Ezzel bevezette a Rezsim a fasiszta diktatúrát. Most meg éppen a 2017-es költségvetés hussan át ugyanott, olyan tételekkel, amik tömeges elszégenyedéshez, emberhalálhoz, ilyesmikhez vezetnek. Naésakkor. Most ilyen szemmel tessenek mégegyszer nekifutni a netnek, és megnézni a cikkek, posztok, kommentek arányait. Friss fasiszta diktatúránkról nagyjából 1%, az országunk jövő évét kicsináló nyomorköltségvetésről megintcsak 1%, kutyacicasünimókus 8%, magyarosztrák: 90%. Bravó. Ott tartunk, hogy a nyílt fegyveres diktatúra bevezetése apróbetűs mellékzörej lett egy hét alatt. Meg a nyomorköltségvetés egy nap alatt.


Hát akkor meg valóban kettőnull. Mégpedig Orbánnak a Néppel szemben. Ugyanis két olyan dolgot húzott meg egy héten belül, amiért tőlünk nyugatra már fellógatták volna az első fára, itt meg mindenki túllépett rajta: apróság, mínuszos hír, nemde. Atyaég. Most mondjam azt, hogy megérdemli az a Nép a sorsát, amelyik ennyire hagyja magát manipulálni? Kiskezitcsókolom, az eeebének gyorsan vége lesz, és marad a fasiszta diktatúra, meg a nyomorköltségvetés minden hazánkfiának a mindennapjaira. Ja, ha majd elviszik a honpolgárt, vagy épp éhenhal, akkor ne tessenek panaszkodni, kaja, meg szabadság helyett ott lesz a magyarosztrák kettőnull, nem?


A Nép persze véleményvezérek után megy, ezt tudjuk. Média, értelmiség, pártok, miegymás. És ha lehet, ez még súlyosabb, megmutatja ugyanis, hogy milyen szinten állt be Orbán játékába itt az egész, magát ellenzéki véleményformálónak nevező banda. A cikkhez mellékelt képeken látszanak azoknak a megnyilvánulásai, akiknek pont minden pillanatban arra kéne a Nép figyelmét felhívni: ne tessenek bedőlni a figyelemeltereléseknek: diktatúra van, és nyomor, azzal foglalkozzunk, mert az nem egy napos sztori, és valóban húsbavágó ügy. Tessenek ezeket az eredeti képernyőmentéseket megnézni figyelmesen. Aztán elgondolkodni, de erősen, ki milyen szerepet is játszik a mai magyar politikában valójában. Mert amivé ez az egész mostanra silányult, az szintén kettőnull. Így leírva:

00.

2016. június 13., hétfő

Van remény

A hétvégén két tüntetés is volt. A szombatit, a tanárokét az egész ország látta, a vasárnapit csak kevesen. Ezt pótolom most a bloggal, mert jelentőségében túlmutat a méretén.



Írtam előre Pukliék demonstrációjáról, a várható pályán mozog a történet, jó lesz ez, és egyre jobb. Aki ott volt, tudja, hogy keményedik a légkör és tágul a mondanivaló, tízezer ember érezte meg az erőt, úgyhogy továbbra se tessenek temetni azt, ami még csak nemrég született, és szépen fejlődik. Pukli is, Törley Kata is jó, hiteles, harcos, megyünk velük, ahogy eddig is, és ezt javaslom, mitöbb: kérem mindenkitől. Megérdemlik a figyelmet, meg is kapják, mert nagyszabású dolgot csinálnak. Erről azonban sok hír, tudósítás volt, úgyhogy áttérek a vasárnapi eseményre, amiről viszont kevés.


Kicsit számolgatok. Tízezer ember a 2 milliós Budapesten, az a népesség fél százaléka. Ahol mi vasárnap jártunk, ott a népesség egy százaléka jött el tüntetni a Rezsim ellen. Egy faluban kétszer akkora az aktivitás, mint a Fővárosban. No, ezért adok hírt róla, mert ez maga is reménykeltő. Az ötezres Szentmártonkátán 50 ember tartott velünk, tudva, hogy látják a helyi hatalmasok: velünk tartanak. Ez pedig bátor embereket jelent, sőt, ugyanis a tüntetés az önkormányzat épülete melletti téren volt. Bokros Lajossal, Ujhelyi Sándorral voltunk együtt, és bár mesélhetnék bőséggel, de inkább képekre hagyatkozom, azokat max kiegészítem némi okoskodással.


Kezdjük tán egy videóval, rövidke, a rendezvény végén készült, többet elmond egy perc alatt az egészről, mintha agyonírnám. Tessenek ide kattintani: KATT. És akkor innentől képriport-szerűen, egy kép, egy mondat stílusban.


Bokrost nem kell bemutatni, kivételes ember, írtam sokat róla, fogok is, remek minelnök lesz a Rezsim eltakarítása után. Ujhelyi Sándort pedig mint a menekült-drámát sikerrel megoldott Migration Aid alapítóját, és harcostársamat a Civil Ellenzéki Kerekasztalban (CEKA) örömmel mutatom meg mindazoknak, akik még nem ismerik.


A Demokrata Ellenállás - DE! gyakori nonstop Kossuth téri tüntetései miatt a sátor vált jelképünkké, ennek egy verziója készül a rendezvény előtt.


A szervezők: Háhm Pál és Háhm Piroska, a DE! régiófelelősei, ha minden településen lennének ilyen emberek, már nem lenne Orbán Rezsim. Sőt, ki sem alakulhatott volna.


Érkeznek Szentmártonkáta Bátrai.


Minden korosztályból. :)


Az Erő velünk van. :) Igen, jól teccenek látni, Bokros szokás szerint egy közülünk, semmi manír, semmi megjátszás, pedig Neki aztán volna mire. Tán épp azért nem játssza az eszét, mert bőséggel elég van, hogy ne kelljen ilyesmit tennie.


Alig akarták elengedni, asszem Szentmártonkáta és környéke Bokrosista lett a rendezvény után. Helyes.


Ember.


Emberek. Bátor, és igaz emberek.

Köszönöm, Szentmártonkáta!

2016. június 10., péntek

Tanarak

Naszóval. Ha valamiről egy ideig nem írok, nem azt jelenti, hogy elfelejtettem a témát, vagy megváltozott róla a véleményem. Csak és kizárólag azt, hogy más dolgok sürgősebbek és fontosabbak abban az időszakban.




Puklit és csapatát első perctől kezdve támogatom, ahogy csak bírom. Nemcsak a téma miatt, nemcsak az általuk sikeresen alkalmazott eszköztár miatt. Hanem azért, mert Pukliban ott van a TŰZ. Felismerem a forradalmárt, akkor is, ha nem a saját csapatomban van. Pukli rendíthetetlen, konok, kitartó, szóval pont olyan, mint amilyennek lennie kell egy embernek, aki ebben a Felcsúti Rablóbandával és Műellenzéki Kollaboránsokkal agyonfertőzött Agyarországban mélyreható változást akar elérni. Mert itt kevés a melldöngetés, egy-egy nagyobb akció. Itt csak a történelemnek lehet élni, mert nem rövid móka felébreszteni a mindenoldali altatásban durmoló Népet, és kinöveszteni eladott gerincét. Rengeteg aprómunka, sok sikertelenség, fikázás, üres vádaskodás, ember legyen a talpán, aki kibírja. És Pukli Ember.


Megjelentek olyan közkuti-adatok, amelyek a Fidesz komolyan vehető mértékű gyengüléséről írnak. Kétkedéssel fogadom, mert a Republicon Intézet Horn Gábor biznisze, Őt meg ismerem az SZDSZ-ből: gerinctelen, jópénzért bármire kapható létforma. Majd tán egyszer írok Róla is, mert kevés ember okozott annyi kárt az SZDSZ-nek, és általában is a liberális elvszerűségnek, mint Ő. Úgyhogy ellentétben egy Mediánnal, amelynek adatait kellő kritikával, de megalapozottnak tartom, a Republikonnal óvatosan bánok. De per pillanat a lényeg csak annyi: ha a Fidesz valóban gyengült, akkor az épp Pukliék mozgolódásának következménye. Ők ugyanis az EGYETLEN olyan brigád per pillanat, akik tömegeik miatt áttörik a média elhallgatási falát, és akik nem adták és adják el magukat egyik megélhetési politikai bandának sem.


Sokan mondják róluk, vagy épp Nekik: puhák a követeléseik, keményebben kéne odacsapniuk. Én, aki valóban kemény módszerekkel dolgozom az Orbánbanda ellen, türelemre intenék mindenkit. Ne keverjük össze az almát a körtével, ennyi a kérésem. Pukli forradalmár, de a vele tartó tömeg nem az. Még nem. Ott voltam minden alkalommal, van némi tömeglélektani ismeretanyagom, abban a tömegben annyi volt benne, amennyi látszott. Márpedig aki tömeget akar irányítani, annak tudnia kell, hol tart éppen a vele tartók csapata a szellemi érésben. Pukli terve és tevékenysége hosszabb távon tud érvényesülni. Fölébreszt egy nagy, és kiterjedt befolyású társadalmi csoportot a szembesítés módszerével. Rengetegen választják a politikától való elfordulás struccpolitikáját, a Rezsim és kollaboránsai minden erkölcsi és szellemi értéket elrothasztó tetteire válaszul.


Pukli egy szakpolitikán: az oktatásügyön keresztül mutatja meg KONKRÉTUMOKKAL, hogy a Rendszer javíthatatlan. Általánosan már mindenki tudja, hogy ezek hazaáruló mocskok, de amíg a saját bőrén nem érzi valaki, képes magába zárkózni, elbújni a valóság elől. Pukli beviszi a tanarak mindennapjaiba a Rendszerkritikát: nem engedi elbújni a pedagógusokat általános önfelmentések mögé. KONKRÉT, kézzelfogható gondokat mutat meg, és a többit a Tanarak lelkiismeretére bízza. Tessék Hölgyeimuraim: NINCS tanszabadság, NINCS kréta, VAN központi kézivezérlés, VAN spionrendszer, VAN egzisztenciális megfélemlítés. EZT akarjátok? Mert ez a bőrötökre megy, és nem majd valamikor, hanem holnap, sőt már MA. És mint kiderült, a Tanarak EZT nem akarják. És ahogy látják a Rezsim egyre durvuló önkényuralmi válaszlépéseit, lassan ráébrednek: a probléma nem az oktatási, hanem a politikai rendszer maga.


Ez nehéz és hosszú folyamat. Tisztelet és megbecsülés annak, aki bevállalta és végigcsinálja. Nem csak fel kell ébresztenie lassú víz partot mos alapon a legbefolyásosabb társadalmi réteget, hanem mindazokkal a belső akadályozó tényezőkkel is meg kell küzdenie, amik a ma Agyarországán megpróbálnak minden valódi változást ellehetetleníteni. Megvehető, megfélemlíthető vezetők, látszólag ellenzékiek, akik valójában a folyamatok lehűtésére játszanak kollaboránsként. Piócák, kullancsok, és egyéb haszonleső politikai vírusok, miegymás. És persze kudarcok, és azok kibírása, feldolgozása, és csak menni, menni, rendíthetetlenül. Ma kettőkor lesz a Tanárlázadás következő felvonása a Március 15-e téren. Ott leszünk, mert fontos, amit csinálnak, és mert ahogy teszik, az már nemcsak az oktatásról szól.

A Hazánkról.