Reggeli csevej

- Jó reggelt, Főnök!

- Szia Árpikám. Mi újság?

- Hisztiznek a szocik a népszavazásuk miatt.

- Micsinálnak a kicsodák?

- Tudod Főnök, volt ez a földkérdéses népszavazási dolguk, gyűjtöttek negyedmillió aláírást.

- Jaja, megvan. És?

- Hát semmi különös igazából, elmeszeltük a dolgot, nincs meg nekik a 200 ezer hiteles aláírás, nem lesz népszavazás.

- És ezért hisztiznek? Mégis mi a fenét gondoltak?

- Persze Főnök, tudták, hogy úgysem engedjük át, nincs itt szükség népszavazásokra, de olyan aranyosan beleélték magukat.

- Jó, és mit csinálnak?

- Nyilatkoznak, meg telesírják a fészbukot, hogy gonoszak vagyunk.

- Csinálnak valami utcai dolgot?

- Dehogy, Főnök, mondom, beszélnek, meg írogatnak. Kieresztik a gőzt, Ők is tudják, hogy párszáz embernél többet nem tudnak utcára vinni, arra meg elég lenne a Kubatov Gabi kopaszcsapata is.

- Jól van Árpikám, ugorjunk, eszerint ezzel semmi tennivalóm, ugye?

- Persze Főnök, nem az a nagyságrend, amivel Neked foglalkozni kell, hüppögnek még pár napot, aztán ez is megy a többi közé.

- Pukliék, Ligetesek, valami komolyabb utcai dolog?

- Most nincs, Főnök, nyár van, mindenki pihizik, a Szabóék kavarnak valami aláírásgyűjtést, de még csak most kezdik.

- Na, megint jönnek a Kossuthra? Takarítsátok majd el Őket, nem azért költöttünk a díszburkolatra annyi lóvét, hogy ott ugráljanak.

- Nem kell Főnök, csak egy napot lesznek ott, aztán mennek országjárásra. Népszavazást akarnak Ők is, aláírásokat gyűjtenek majd vidéken.

- Mi a téma?

- Büntethetővé akarják tenni elévülési idő nélkül a korrupciót.

- Haha. Nem szóltak nekik, hogy mindenki benne van régóta, egy ellenzéki párt sem fogja támogatni?

- Dehogynem szóltak, sőt le is szavaztuk egyhangúan a Választási Bizottságban. Mindenkivel megdumáltuk, az összes párt benne volt.

- Akkor meg mi a frászt akarnak?

- Hát Főnök, tudod milyen konok banda, azt mondják, hogy majd a nép aláírja, nem érdekli Őket egyik párt sem. Ja, meg azt is mondják, hogy addig mennek, amíg ki nem írjuk a népszavazást, és ha kell, kikényszerítik utcán.

- Na, Árpi, az ilyet nem szeretem. Nem az volt, hogy betiltjuk a komolyabb, állandó tüntetéseket? Nem kellenek a több napig tartó dolgok, Ukrajnában is baj lett a sátrazásból.

- Betiltjuk, október környékére kész a dolog, Trócsányiék már csinálják a minisztériumban. Ha meg sokat erősködnek, majd terrortörvénnyel odacsapunk, megoldjuk.

- Árpikám, az utcai dolgokra koncentráljatok, ne bagatellizáljatok el egyet sem. Mindig abból lett a baj, ha valahol fellobbant a szikra.

- Persze, figyelünk minden ilyesmit. Főnök, akarsz egy jót röhögni?

- Mondjad Árpikám.

- Aszondja a Gréczy, hogy ha nem lesz érvényes a kvótás népszavazás, akkor le kell mondanod.

- Ki mondja?
- Hát az a Gréczy nevű, a Ferinek a jobbkeze. Tudod, meséltem, Ő az, aki már húszszor mondta minden emberünkre, hogy le kell mondaniuk.

- Tényleg jó poén Árpikám. Szted elhiszik az ilyen hülyeségeiket? Nem vették észre, hogy senki nem mond le?
- Á, szerintem észrevették, meg tudják is, de valamit mondaniuk kell, mert másból nem vennék észre Őket. Csinálnak majd valami élőláncot is a Parlament köré októberben.

- Nocsak. És letáboroznak, meg a Feri kimegy a Parlamentből? Az nem jó, szükségünk van rá odabent, Ő a díszdemokratánk, azért tartjuk, szóljatok nekik, hogy ne ugráljanak.
- Nyugi Főnök, dehogy táboroznak le. Csak körbeveszik párszázan, Ferink mond egy szöveget, aztán mindenki hazamegy, Ferink meg visszaül a székébe. Semmi gond, csak a szokásos műbalhé.

- Oké, Árpikám. Még valami? Reggeliznék egyet, ha nincs más.

- Nincs Főnök, igazából ezeket is csak azért mondtam el, hogy a mai napod is vidáman induljon.

- Kösz, Árpi, tényleg jók a sztorijaid. Imádom az országomat, meg az ellenzékemet. Szia Árpikám.
- Szia Viktor.