Nyílt levél a Kárpátok Spermájának

Szia Geci!

Nem akarom bő lére ereszteni, térjünk a lényegre. Ezt nem úszod meg. Habonyárpi Haveroddal kifuncsiztátok a frankót, de sehogyse akar összejönni. Elfogytak a migránsok, nincs felmutatható ellenség, hát csinálni kell. Cigányozni mégiscsak ciki, hát zsidózzunk, nemdebár. De persze csak olyan összekacsintós, sunyi módon, mert még a végén az EU azonnal kivág, és akkor feloszlik a közbeszerzésekkel táplált zsoldoshadsereg. Hát akkor sorosozzunk. Ez még csak-csak bejöhet, Tiétek a média nagyobb része, tolhatjátok ezerrel. De túltoltátok. Kellett egy konkrét döntés, hogy miért, Te tudod. Valamiért kevesellted a puszta médiázást, cselekedni akartál. Így aztán becsuktad a CEU-t.

És azóta pokol az életed. Gondoltátok: ki a fenét izgat föl egy érthetetlen betűsző. Mi a fene az, hogy ceu? És mivel senki sem érti, ezért aztán a ceu bármikor kihelyettesíthető Sorossal. Mert azt meg értik. Legalábbis az egységsugarú zombijaid. Csakhát a Te kisvasút-stadion világodon túl van egy másik is. Olyan, ahol eléggé beszélnek angolul ahhoz, hogy aki meg nem, annak is elmagyarázhassák: ez biz Magyarország egyik egyeteme, ráadásul a legjobbak közül. Meg azt is gondoltad, hogy mivel Te az egyetemi éveidet ivászattal töltötted, ezért aztán a mai egyetemisták is rühellik a tanulást, naná, hogy örülnek, ha becsukod az egyetemüket.

Nem, nem örülnek. És nemcsak a CEU diákjai nem örülnek, de az összes többi egyetem diákjai sem. Magadra rántottad azt a generációt, amelyik diktátorokat szokott kergetni. Tavasz van, még vagy fél évig jóidő, az egyetemisták hozzászoktak a nomád életmódhoz: hát most nem a koleszokban gyűlnek össze, hanem az utcán. Sokan. Kurvasokan. Ijesztően rengetegen. Te megtaláltad Őket ellenségnek, hát Ők is megtaláltak Téged. És nem fognak elfáradni. Szokd a gondolatot: mindig tele lesz az utca tüntetőkkel, amíg hatalomban vagy. És soha nem tudhatod, mikor lesz annyira tele, hogy egyszerűen elsöpör Téged. És Te aztán pontosan ismered az utca erejét. Magad is azzal kerültél hatalomra, és most a fagyi visszanyal. Érdes nyelvvel.

Trumptól a Harvardon át saját európai pártcsaládodig mindenki elhajtott a faszba. EGYEDÜL vagy. Egy olyan országban, amiben diktatúrát mindig csak külső katonai erővel lehetett fönntartani. De ilyened Neked NINCS. Putyin haverod beakadt Ukrajnában, benne nem reménykedhetsz. Észak-Korea örömmel nyújtana Neked elvtársi segítséget, de annyi benzinjük nincs, hogy egy sárkányrepülőjük idáig elérjen. És ebben az országban MINDIG átáll előbb-utóbb a karhatalom, ha kellően felturbósodott a Tömeg. A TEK csak arra lesz elég, hogy Téged Azerbajdzsánba mentsen. Ott tán kapsz egy kis időre menedéket, de még erre sem vennék mérget: bonyolult érdekek szövevénye a világ, a Zsebdiktátorok meg megvesztegethetőek és megzsarolhatóak nagyhatalmak által, mint azt Putyintól tenmagad irányába megtapasztaltad.

Fogy az Idő, Viktor. Aggódnak a csicskáid országszerte, érzik a veszélyt. Nem akar fogyni a düh, és az utcai tömeg, inkább csak erősödik. És nincs minden Narancs-apparatcsiknak TEK-je, hogy kimentse, ha szorul a hurok. Ők bizony be vannak fosva máris, mi lesz, ha egyszer meglátogatja Őket a Nép. Márpedig ahogy a történéseket elnézem: előfordul ez nem is oly soká. Saját utcára vihető fanklubod meg elfogyott: már egy fél Kossuth térnyit sem tudsz megtölteni az egykori Békemenettel. Emlék lett az is. Mintahogy a tévedhetetlenséged mítosza is. Igazából egy dolgot csesztél el, de azt nagyon. Az emberek úgy érzik, hogy Te valójában Európának üzentél hadat a CEU becsukásával. De még a saját táborod fele sem akar onnan eljönni. Úgyhogy hallgat, szégyenkezve, és nézi a fiatalok tüntetéseit. Nézi, és NEM MEGY a védelmedben utcára. Egyedül maradtál Viktor. Ma még csak szellemileg.

De nemsokára fizikailag is.