2016 vagy 2018?

Gondolom nem kell a címben föltett kérdést mélyebben kifejtenem. Természetesen arról az időpontról van szó, amikor útilaput kötünk az Orbán Rezsim talpára.

Persze, a cím láttán mindenki azonnal rávágja: minél előbb, annál jobb. Ezzel maradéktalanul egyet is értek, a magam tevékenysége első perctől arra irányul, hogy már ma se legyenek, és vagyunk így ezzel páran. Az ország kimerült, percről percre mélyebbre süllyedünk a Vadkelet mentalitásába, társadalmi és gazdasági szempontból katasztrófa-közeli állapotban vagyunk. Meggyőződésem szerint megvan az a kritikus tömeg, amelyik képes elűzni a Diktátort, de valamiért mégis Ő van még mindig. Hogy MIÉRT, azt próbálom most megérteni és megértetni. Menjünk lépésenként. Egyszerű, eldöntendő és eldönthető kérdéseket teszek föl, és aztán a válasz ismeretében megyek a következőre. Az első kérdés ez: lemondatható-e Orbán? Ez a legalapvetőbb probléma: mandátuma 2018-ig tart, így ha magától nem hajlandó menni - ezt nevezzük lemondásnak - akkor biz 2018-ig minimum Ő lesz az úr. Amilyen egyszerűnek tűnik ez a kérdés, olyan egyszerű rá válaszolni: NEM. Orbán magától sosem fog lemondani. Egyrészt a habitusa olyan, hogy erre képtelen, vagy győz, vagy meghal, megtapasztalhattuk elégszer, hogy utolsó leheletéig harcol, egy centit nem enged az akaratából, maximum átmenetileg, és kifárasztási taktikát játszva.

Másrészt azért sem mond le, mert tudja: ha nem az Övé a teljhatalom, akkor hirtelen mindazok, saját környezetében is ellene fordulnak, akik ma Neki dolgoznak. Zsoldoshadsereget épített, ott meg ez az "erkölcs": akinél a kassza, azé a sereg. Harmadrészt: a Fidesz egyetlen összetartó ereje maga Orbán. Így is építette föl a rendszerét, egymást is egy kanál vízben szívesen megfojtó emberek állnak mögötte, akiket rendszeresen ki is játszik egymás ellen. Ha Ő nincs, akkor a Fidesz káoszba fordul: a kiskirályok egymásnak esnek, és az egymás közötti leszámolások gyorsan kivégzik a Rezsimet. Gátlástalan embereket gyűjtött be, nagypályás bűnözőket, ha Ő nem tartja lenyomva mindet, akkor azonnal kitőr a belső polgárháború a Narancsmaffiában. Keresek ellentézist közben, ami azt támasztaná alá: van olyan forgatókönyv, amiben magától elhúz, de egyszerűen nem találok semmi ilyesmit. MINDEN arra mutat, hogy SOSEM fog lemondani: vagy legyőzik, vagy marad, ennyi az étlap. Oké, menjünk tovább: hogyan lehet legyőzni, hamár magától nem hajlandó lelépni? Adódik a válasz: forradalommal, vagy választással. Forradalom esetén az azt megvalósítók szembe mennek a jogrenddel, és elsöprik egészében, választás esetén pedig a létező játékszabályok szerint kell nyerni.

Nézzük elsőként az utóbbit. Mivel magától nem mond le, így aztán a legközelebbi lehetséges választási időpont 2018. Akik tehát választást akarnak, azok csendben azt is kimondják: 2018-ig marad a Felcsúti. Ezt persze nem hangsúlyozzák, mégsem lehet a Nép arcába verni: még két évig szívni fogsz, pajtás. Sűrűn látom a neten, hogy olyanok is tömegével a választás mellett állnak, akik közben amellett is lándzsát törnek, hogy minél előbb el kell távolítani Orbánt. De ez így összeegyeztethetetlen: lemondatni nem lehet, akkor viszont CSAK 2018 van. Leírják, elmondják parlamenten kívüli politizáló szervezetek, és a parlamenti pártok is: békés legyen a váltás, nem kell semmiféle erőszak, mert különben halottak lesznek, meg káosz, meg nem fogad be minket a civilizált világ. Én ezzel szemben azt gondolom, hogy az igazi vérengzés minden percben zajlik, nehéz lenne megszámolni hányan haltak eddig bele a Rezsim "kormányzásába": a nem létező egészségügy, szociális védőháló önmagában is termeli az áldozatok ezreit, a tömeges szegénység, kilátástalanság, az ország rettenetes közérzete pedig kevésbé látványosan, de ugyanígy szedi ezernyi áldozatát. Akik tehát a honfitársak életét féltik, ezért akarnak várni 2018-ig, azoknak jó lenne arra is választ adniuk: vajon mennyi áldozattal járna egy forradalom a jelenleg is folyó csendes népirtáshoz képest? Sokkal kevesebbel, pláne ha 2018-ig várunk, mert addig is tömegek fognak belehalni az Orbán Rendszerbe.

Azt se túlozzuk el, hogy mit ismer el a világ civilizált része, és mit nem. MINDEN demokrácia forradalmi úton jött létre, és valszeg alig várják, hogy végre eltakarítsuk a Diktátort, mert egyre komolyabb gondokat okoz másoknak is rajtunk kívül. Visszaél a demokraták toleranciájával, inkább az tűnik valószínűnek, hogy Európa föllélegezne egy sikeres forradalom esetén, mintsem az, hogy elítélné. Leginkább pont arra várnak, hogy magunk távolítsuk el végre az Európát is megfertőző gócot, mindegy milyen úton, csak csináljuk már végre. De menjünk megint tovább. A választáspártiak azt mondják: mindenki mindenkivel fogjon össze, legyen 106 egyéni választókerületben mindenütt olyan jelölt, aki simán le tudja győzni az ott induló Fideszest. Mily szép is ez. Elképzelem ezt a mindenki mindenkivel egybe, és találjuk meg pártérdektől függetlenül a legjobb 106 embert, aztán eszembe jut 2014, meg az ottani, sima vereséghez vezető alkufolyamat. De legyünk még kicsit naivak: tételezzük föl, hogy sikerül 106 nyerésesélyes személyt találni, mindenki elfogadja Őket, nosza. Csakhát van itt egy kis bibi. Ha Orbán azt látja, hogy legyőznék, fogja, és egyszerűen szükségállapotot rendel el, vagy bármit, ami épp eszébe jut. És akkor NEM LESZ választás, és pont addig, amíg Orbán akarja, hogy ne legyen.

Na, akkor mit csinálnak vajon a 2018-as választásokban bízók? Erre persze azt mondják, hogy áááá, ezt nem teheti meg Orbán. Hosszan sorolják az érveket, csupa racionális dolog: EU, meg NATO tagok vagyunk, ott ezt nem tűrnék el, meg ilyesmik. Aha, értem. És KONKRÉTAN mit tennének? Megszállnák katonai erővel az országot? Hát azt nem, mert akkor maguk sértenék meg a szuverenitás elvét, és szétvernék mindkét szövetséget. Elzárnák a pénzcsapot? 2018-ra az már kevéssé számít, nagyjából addigra úgyis lejár az ingyenlóvé-dömping időszaka. Kizárnak az EU-ból? Addigra minden pénzt kiszívott már Orbán, amit akart, legalább nem Neki kell kilépni, széttárhatja a kezét, és megmutathatja a híveinek: látjátok, erről beszéltem: ilyenek ezek a Zeurópaiak, nem tűrik a nemzetállami önállóságot. És ott vagyunk az orosz ölelő keblén, nyíltan be lehet vezetni a ma még bujkáló Putyinizmust. A leggyengébb pontja a 2018-as választásoknak épp ez: beletervezik Orbánt is a játékba. Pedig volt mindenkinek elég ideje, hogy észrevegye: Orbán NEM a demokraták racionalitása szerint működik. Ha Orbán vesztene egy választáson, egyszerűen nem lesznek választások. És akkor mit tetszenek majd csinálni 2018-ban, békés, választásra vágyó ellenzéki kollégák? Nekem épp volna ötletem. Forradalmat. Mert ilyen esetben mást nem lehet. Ám ha ez a megoldás, akkor már csak egy utolsó kérdés maradt.

Miért várjunk addig?