Levele(ke)t hozott a posta

Mindenki szereti, ha van visszajelzés a munkájára. A színésznek a taps, a politikusnak a szavazat, a bloggernek az olvasottság. A forradalmárnak meg a rendőrségi, bírósági idézések. Épp hármat kaptam egyazon napon. Mesélek.

Tudom én, hogy a Rezsim gyűlöli, ha a Kossuth térre megyünk nonstop, sátras tüntetéssel. Láttuk eleget Orbán, meg Kövér ökölbe szorult arcát, mikor ránk néztek valami külföldi góré fogadásakor. Nem is bírták sokáig, először törvényt akartak módosítani, szigorítva a gyülekezési jogot, de abból visszavonultak, mert túl nagy volt a felháborodás. Aztán ránk uszították a TEK-et, ötszöri éjjeli akcióval takarítottak el minket, mind törvénysértő volt persze, jogerős bírósági végzést nem lehet felülírni. Végül már a bíróságokat is bekebelezték - gondolom Olvasóim is látják más ellenállók pereinek maffiaállami ítéleteit -, így aztán minket is végleg eltávolítottak a Kossuth térről múltév április végével. Rövidebb időszakokkal azonban nem tudnak mit kezdeni, nem véletlen, hogy mostani ottlétünk csak 11 napos: egyszerűen semmiféle jogalapjuk nincs azt nem megengedni. Mert a saját csapdájukban vannak: próbálnak ügyelni a törvényesség látszatára, még ha ez csak ritkán sikerül is Nekik.

Más lenne persze a helyzet, ha már lenne Terrortörvény, annak alapján minden indoklás nélkül bármi betiltható, de ott még nem tartunk. Így aztán nézik a sátrunkat a Kossuthon, tehetetlen gyűlölettel, a Diktátorok meg a legjobban azt utálják, ha valamire nincs azonnali ráhatásuk. Ha nem üthetnek arcba, mert az túl nyilvánvalóan önkényuralmi jel, akkor küldenek más módon üzeneteket. Én meg persze tudom, hogy jönni fognak, mert összeszoktunk az elmúlt három évben. Egy ideig számoltam, hány eljárást indítottak ellenem, ezt azonban már közben abbahagytam valahol 70 környékén. Ők is tudják, hogy mind kamu, én is, Ők is tudják, hogy mind leszarom, de reménykednek: hátha a mennyiségtől jobb belátásra térek. Nem térek, nem az a típus vagyok, de Ők ahhoz szoktak, hogy előbb-utóbb mindenki betörhető. Úgy akarnak rávenni, hogy lassítsak kicsit, hogy betáraznak ügyeket. Elindítják, megállítják egy adott ponton, és úgy tartják. Aztán ha rosszalkodom, akkor hirtelen felmelegítik, és kapom az idézéseket, egycsomagban. Mint most.

Három ilyesmi egyszerre, az már elég jó eredmény, gondolom. Büszke is vagyok rá, bevallom. Ezzel maguk mutatják meg Kossuth téri sátras demonstrációnk helyiértékét. Egyszer kaptam még csak egyben hármat, azt akkor, mikor múltév március 15-én megzavartuk Orbánt a sajátjai között a Múzeum kerti kamuszövegénél. De azóta csak egyenként jöttek, épp ideje volt felgyorsulni. A három közül a legsimább egy szimpla rendőrségi idézés rágalmazási ügyben. Ilyeneket többnyire Hugyosmáté szokott ellenem indítani, aztán mind elhal menetközben, pedig én el akarom vinni bíróságig, de Ő nem. Távoltartja magát fizikailag tőlem, nem mer tárgyalóterembe menni, ha ott vagyok, egyszer megtette, rögtön hamistanúzási ügy is lett belőle, és az Ő kárára, alig tudták az ügyészhaverjai kisikálni belőle. Úgyhogy valszeg ez a szimpla kis zsarumeghívó ilyesmi lesz: a tucatnyi Hugyosmátés rágalmazós ügyindítás egyike, sima móka, ugorhatunk.

A másik kettő izgalmasabb, mert abban benne van a lesittelésem lehetősége. Erre törekszenek a Vérnarancsok három éve, de eddig nulla sikerrel, tán majd most. Két terepakciómért kaptam összesen 100 ezer forintnyi szabálysértési bírságot, magát a két ügyet részletesen megírtam még októberben a blogban. Az egyik akció egy flashmob volt a TV2 székházánál reggel, mikor Kocsis lebűnözőzte az összes menekültet, és jó ötletnek gondolta ezt a Mokka műsorában is elismételni. Mi meg odamentünk, várva a delikvenst, és tudva, hogy kerüli a velem való személyes találkát. Be is jött a dolog, nem mert eljönni, a vele készítendő riport elmaradt, kicsit kevesebb hülyeség áradt aznap az éterben, az is valami. Na, ez az egyik, ahol egy túlbuzgó nyockeres zsaru kiszabott rám 40 ezer forintnyi fizetendőt, mint a beidézett korábbi cikkben részletesen leírtam: lövése nincs szegénynek a gyülekezési joghoz, az kristálytiszta. De persze Gecisztánban a jog már csak egy hárombetűs szó, jelentését rég elvesztette, úgyhogy meglátjuk, mi lesz belőle.

A másik akció Hugyosmáté augusztus 20-i ünnepségének meglátogatása volt, erről nagyjából az egész ország értesült, mert ott vetették be először azokat a kopaszokat, akikbe azóta az MSZP is beleütközött a Választási Irodánál. El is csattant egy pofon, nem a mi részünkről, de persze ki más lett volna a bűnös: én. Úgyhogy itt meg 60 ezer forint a cehh, jogilag ez is nonszensz, ugyanattól a nyolckeres zsaruhölgytől jött ez is, részletek szintén az akkori blogban. Csakhát van egy kis bibi. 100 ezer forintos bírságot akkor sem fizetnék be Ezeknek, ha könnyen menne. Ugyanis egyszerűen pártállami döntés mind, köze nincs bármiféle valós jogszabályhoz. Úgyhogy közöltem, hogy sem befizetés, sem leközmunkázás nem lesz, hanem leülöm a 20 napot, nesztek vazze. Ilyenkor meg aztán bíróságra megy az ügy, Ők alapból átváltoztatják a pénzt sittre, de kérhetek tárgyalást 8 napon belül. Kérek is, aztán lássuk, hogy csak néhány bíróság van-e a Narancsok zsebében, vagy pedig mind.

A szabálysértési bírságok kiszabása több mint 5 hónapja volt. Nem sietik el persze a bírósági eljárásokat, ebben is van némi tapasztalatom, minél tovább húznak egy ügyet, annál tovább lehet azt írogatni rólam a mindenféle sajtóban, hogy Ügyem van, ki van ez találva. De 5 hónap, az egy ilyen szimpla kis ügyben minimum a duplája a szokásosnak. Kristálytiszta, hogy mi történt: megállították a bíróságon a dolgot, és vártak: ha jó fiú leszek, akkor hatályát veszti, ha meg rossz, akkor felmelegítik. És mivel szokás szerint roppant mértékben rosszfiú vagyok, ezért aztán megjöttek a levelek, köszi. Akinek kétségei vannak, hogy zavarja-e a Hatalmat a Kossuth téri sátorozás, az jól nézze meg ezt a három levelet. Aztán majd akkor okoskodjon, ha Ő is kapott már ilyeneket Rezsimellenes tevékenysége miatt. Mert ez persze nem játék, még akkor sem, ha a megszokás számomra rutinná tette az ilyesmit. Kossuth téri nonstop tüntetésünk pedig természetesen megy tovább, azt súlyosbítjuk is: március 30-án, a Tanárlázadás polgári engedetlenségének estéjén nagyobb tüntetést is tartunk, utána meg Bokros Lajos jön hozzánk kötetlen, hosszú beszélgetésre.

Gyerünk Magyarok! Hajrá Köztársaság!