2016. április 29., péntek

Radikális?

Vannak olyan bélyegek, amiket rámsütnek, hogy elriasszák tőlem az embereket. Az értelmeseket nehéz, mert Ők a valóságnak, a tetteknek hisznek, nem karaktergyilkossági kísérleteknek. Mint például az, hogy radikális vagyok.




Jellemzően persze gyáva semmittevők próbálják meg azokat lejáratni, akik mindenüket beáldozzák, hogy ebből az országból egyszer demokratikus jóléti állam lehessen. Teccenek ismerni a tejesköcsögbe dobott két béka esetét? Az egyik, a roppant bölcs, higgadt és fölényes, kiröhögte a másikat, amelyik csak kapálózott, mert nem bírt belenyugodni a rabságba. Kifejtette Neki: hülye vagy öcsém, minek kapálózol, majd elfáradsz, aztán elmerülsz úgyis. És szellemi fölényének végtelen tudatában inkább nem is tempózott tovább, szépen elsüllyedt, megfulladt, bölcs döntés. A radikális fajta, az meg kapálózott tovább, végkimerülésig, és egyszer csak azt vette észre, hogy talaj van a lába alatt. Engedetlen, önfejű radikalizmusával összeköpült magának egy vajdarabot a tejesköcsögben, és lett végül talapzat, ahonnan kiugorhatott. Utólag a kitartó, küzdő brekit tartjuk persze bölcsnek és előrelátónak, de amíg csak kapálózott, a békák nagyobb része hülyének nézte. Radikálisnak.


Hát pont ennyire vagyok én radikális. Utat keresek, amivel a Felcsúti Gazemberhez hozzá lehet férni, hogy végre megszabaduljunk Tőle. Persze Bandástul, nemcsak új Keresztapa kell, hanem Maffiaállam helyett európai erkölcsiségű, jogrendű és jólétű Köztársaság. És aki utat keres, az azzal kezdi, hogy végiggondolja, mi az, ami működik, és mi az, ami nem. Amiről ezerszer bebizonyosodott, hogy sehová sem vezet, arról ezt ki is mondja. Amiről meg történelmi tapasztalatok alapján tudható, hogy sikeres, arról meg azt írja meg. Nem én tehetek arról, hogy Orbán simán maga alá gyűrte az országot. Nem én tehetek arról sem, hogy mindezt választások útján tehette meg. És az sem az én saram, hogy mindezt azért vihette végbe, mert olyan "ellenzéke" van, amelyik asszisztál Őfelségének, hogy a nyilvánvaló Diktatúrát demokráciának hazudhassa. Nem az én bűnöm továbbá, hogy a tömegmédia kizárólag olyanokat mutat be, akik lenyugtató, hamis szólamokkal etetik a Népet.


Radikális volt Galilei, mert olyasmit állított, amiről azóta nyilvánvaló, hogy igaz: mozog a Föld. Radikális volt Kolumbusz, mert azt mondta: Nyugat felé hajózva is eljutunk a szárazföldig, mert a Föld gömbölyű, így aztán bármerre indulunk, ugyanoda érünk el, egyszerű matematika, nemde. Az csak külön szerencse, hogy mielőtt Indiához, eredeti céljához eljutott volna, beleütközött egy addig Európa számára ismeretlen földrészbe. Ebből lett aztán Amerika. A bölcsek otthon dekkoltak, és elmondták mindenkinek: hülye ez a Kolumbusz, radikális pöcs, majd jól megfullad, hehehe. Mint a béka a tejesköcsögben. Aztán se a breki, se a Kolumbusz nem fulladt meg, olyannyira, hogy utóbbiból történelmi hős lett, a bölcs otthondekkolók meg elsüllyedtek az ismeretlenségben. A bölcsek most elkezdték a felkészülést a 2018-as választásokra. Mert Ők bölcsek, tudják a frankót. 2014-ben is tudták. Ja, mégsem. Nembaj, rövid a Nép emlékezete, hátha elfelejtették, hogy épp ilyen összefogás, meg választás mantrázással sikerült hatalmas pofont kapva négy évre demokráciának legitimálni a Diktatúrát.


A bölcsek most épp nekikezdenek újraírni a sikertelen történetet. Pont ugyanúgy, mint korábban, és pont ugyanaz is lesz az eredménye, mint korábban. Mert a társadalmi törvényszerűségek éppoly konok módon érvényesülnek, mint a fizikaiak. Mintahogy senki nem próbálja ki saját bőrén a gravitációt öt emelet magasból kiugorva, értelmes ember ugyanúgy nem vág bele egy újabb hatalmas zakóba egy Diktatúra választási cirkuszának bohócaként. Diktatúrát csak forradalommal lehet eltakarítani, választással nem. Ez ötezer évnyi világtörténelmi tapasztalat. Része az emberi tudásnak, ismert törvényszerűség, aki nem veszi figyelembe, az ezt vagy mérhetetlen ostobaságból teszi, vagy azért, mert önös érdekét a társadalom elé helyezi. Ha az a radikális, aki kimondja a nyilvánvalót: Forradalom, vagy Orbán, ennyi a választék, akkor radikális vagyok. És remélem mihamarabb sokezer ilyen radikális keletkezik az Országban, mert különben a bölcsek tovább lélegeztetik a Rezsimet, ahelyett, hogy megfojtanák. Vagy inkább maradjunk a szavak eredeti jelentésénél. Ezek a bölcsek valójában ostobák, rövidlátók és önérdekűek. A radikálisok pedig előrelátóak, bátrak, és cselekvőek. Rövidebben:

Realisták.


2 megjegyzés:

  1. Gábor, a (helyzet) értékelés remek. Már régen igyekszem (eredménytelenül) tudatosítani, hogy orbánt a saját pályáján nem lehet legyőzni. Nekünk ÚJ PÁLYÁT KELL kialakítani, amin ez a hatalommániás orbán banda képtelen mozogni, mert fogalmaik sincsenek a NÉPI TÖMEGMOZGALMAKRA, a KÖZTÁRSASÁGI életformára.
    Lépjünk hát EGYÜTT a népnyúzó hatalom nyakára, hogy a politika, a közélet közeléből is eltávolítsuk őket, mert ezek ellenzékben is legalább olyan kártékonyak, mint hatalmon!!!
    http://www.peticiok.com/emberi_kialtvany__mindenkinek_akit_illet

    VálaszTörlés