Elegen vagyunk

Mármint mi, magyar demokraták ahhoz, hogy elzavarjuk az Orbán Rezsimet. Bátor kijelentés, tudom, de alappal teszem.

Ahogy haladunk előre országos korrupcióellenes aláírásgyűjtésünkkel – jelenleg Kaposváron vagyunk -, egyre pontosabban látjuk a magyar rögvalóságot. És az összkép egyáltalán nem olyan drámai, mint ami a sajtóból, vagy épp a netes vitákból lejön. Igen, igaz, hogy sokan félnek, az is helytálló, hogy sok a Fidesznyik, és a Jobbik is erős, de mégsem Ők a többség. Mikor nekivágtunk ennek az egész, népszavazási kezdeményezésnek álcázott országos demokrata mozgósításnak, voltak előfeltételezéseink. És azokról már mostanra egyértelmű: pesszimisták voltak.

Nem megyek bele mélyebben statisztikai számításokba, mint amennyire feltétlenül muszáj. Magam elégedett lettem volna, ha városonként egy háromnapos ott tartózkodás alatt 100 aláírás összegyűlik. Ennek azonban kétszerese a tempó, ideje tehát újragondolni a dolgokat, és ha lehet még komolyabban venni, amibe belevágtunk, mint eddig. Ilyen magas támogatási arányok ugyanis annyit jelentenek: jövő májusra, mire a terveink szerinti 90 város mindegyikébe elérünk több százezer aláírással fogunk rendelkezni, és ami ennél fontosabb: ezek az aláírások valósak, elszánt emberektől származnak, akiknek MINDEGYIKÉVEL személyes kapcsolatba kerülünk.

Látom a neten, hogy nem mindenki számára nyilvánvaló módszerünk lényege, úgyhogy röviden leírom egy városon bemutatva, mit teszünk az összesben. Első lépcsőként odamegyünk 3 napra, nonstop sátras tüntetéssel. Nem célunk az aláírások számának duzzasztása, így aztán a standban ülő aktivistáink nem kapkodnak. Feladatuk az, hogy a hozzánk odajövő polgárnak pontos képe legyen arról, mit is csinálunk, és mihez kérjük az együttműködését. Nem is fogadunk el addig aláírást, amíg nem tiszta a delikvens számára, mi is a célunk. Így aztán minden egyes aláíró tudja: ha a Parlament nem hozza meg az általunk megkívánt korrupcióellenes törvényeket, és népszavazást sem ír ki, akkor szükség lesz a személyes részvételére együttes, országos utcai nyomásgyakorlásban.

Sokra nem mennénk puszta aláírásokkal, azok ugyanis nem állnak oda saját városuk polgármesteri hivatala elé, hogy tömegükkel nyomást gyakoroljanak. Akik azonban minket aláírásukkal támogatnak, azok mindegyike pontosan tudja: ehhez kérjük az elköteleződését. Mikor egy várost ”megcsináltunk”, és megyünk a következőbe, akkor jön a második lépcső. Az aláírásgyűjtéssel megtalált helyi aktív demokratákat korrupcióellenes csoporttá szervezzük, és helyben Ők folytatják tovább az aláírásgyűjtést, ugyanazzal a módszerrel, mint amivel Őket megtaláltuk. Így aztán valójában egy már „megcsinált” városból csak fizikailag, a sátorral jövünk el, de aktivistáink ott maradnak, és folytatják egészen májusig a toborzást.

Ezt a szervezőelvet kristályosodásnak hívják, és ha jól csináljuk, akkor lavinaszerű hatása lesz. És itt térek vissza ahhoz a meglepetésünkhöz, amivel az elején kezdtem: kétszer annyian vannak a támogatók, mint amennyire előzetesen számítottunk. Sokkal könnyebb lett a dolgunk – nem fizikailag persze, a nonstop országjárás sátorral nem lett puhább műfaj -, mert olyan töménységben kapjuk a lelki és szellemi megerősítést a magyar demokratáktól, hogy egyszerűen semmi esélye a belefáradásunknak. Ma, augusztus végén még lehet mosolyogni mindezeken, amit leírtam. Aztán visszatérünk erre pár hónap múlva. Ami ugyanis folyik, annak LESZ kifutása, és pont AZ, amit szeretnénk elérni.

Valódi rendszerváltás.