Nakérem, ahogy előző cikkemben ígértem, itt van a mi lesz jövő évben blog. 2015 elég gáz volt, 2016 sem lesz táncdalfesztivál. De az idő nagy úr. Lassan eljutnak egyre többen majd a felismerésig: Utca. Meg Forradalom.
Egy éve is írogattam olyasmikről, hogy mi várható mostanra Sajna pont bejött. Szeretek közismert könyveket, filmeket idézni, nagyrészt azért, mert amit sokan ismernek és szeretnek, annak alapgondolatait el is fogadják. Így aztán elég csak megmutatnom saját helyzetünk kísérteties hasonlóságát az elképzelt történethez, s lőn: nem kell túlmagyaráznom a nyilvánvalót. Mostani példám a Végtelen történetből van. Terjed a Semmi. Ott sincs kifejtve, hogy pontosan mit jelent ez, de mint érzés tökéletesen átjön: szürkülnek a színek, savanyodnak a mindennapok, egyre pocsékabb élni, társadalmi szintre emelkedik a depresszió és létformává válik. Sikerkönyv, megérdemelten, a belőle készült film is hozta a formáját, sokan ismerik, remélem legalábbis. Mert fontos megérteni: a Semmi terjedése nehezen megfogható és megmutatható. Sok pici puzzleból áll, amik összhatásukban ölik a lelket, a tettvágyat, az életörömöt. És a Szabadságot. Ott is felvállalják végül, hogy szembeszállnak a Semmi Hatalmával, és rengeteg kilátástalannak tűnő stáción keresztül végül győznek is a Jó erői. Itt sem lesz ez másként, és 2016 épp erről szól majd.
A Semmi a legveszélyesebb hatalmi forma: mindenki építi, aki nem harcol ellene. Nem úgy műxik, hogy van a Gonosz, és az mindenkit lenyom, erőszak, rablás, miegymás alapon. Nem bizony. A Semmi egy eszme, amelyik terjed, emberről emberre, akaratlanul, merő jószándékból akár. A Gonosztól indul persze, aztán lassan felpuhítja az útjában állókat. Apró lépésekben, szinte észrevétlenül mossa át a lelket, a tudatot. Kis kompromisszumok, elhanyagolhatónak tűnő megalkuvások, önbecsapásocskák, és mire az Ember felébredne, már észre sem veszi, hogy fel kéne ébrednie. A sok pici engedmény az emberi alaperkölcsökkel és elvekkel szemben ugyanis megviseli a Lelket. És akkor jön a Magyarázatok hosszú sora. A lelkiismeretfurdalás nehéz dolog, oldani kell, mert fáj. Így aztán a sok kis önbecsapást elkövetők azonosulnak új szerepükkel, kifordulnak korábbi önmagukból, és harcos képviselői lesznek a Semminek. Mert hinni akarnak benne, becsukják a szemüket, az eszüket, és fölmondják a szájukba rágott, agyukba vésett hazugságvilág műigazságait.
Így aztán a megalkuvók maguk válnak lelkes Semmi Prófétákká, nincs is számukra visszaút, hisz be kéne vallaniuk: elrothadt a lelkük. Ily bátorságot azonban csak kevesen hordoznak, akik meg igen, azok eleve nem hagyják magukat lassan fölfalni. A Semmi elleni harc épp ezért nehezebb minden másnál: olyanokkal kell minden percben megküzdeni, akik korábban nem voltak annak szolgái. A Gonosz ugyanis kerüli a látványos konfliktust, új híveivel végezteti el a piszkos munkát, így nem válik el egymástól látványosan a Jó és a Rossz. Magyarország a Semmi Földje. A Gonosz rengeteg valaha bátor és harcos embert fölfalt, akik már attól is dühösek, ha emlékeztetik Őket saját korábbi mivoltukra. Mikor a Semmi ellen harcolók megmutatják a Valóságot, akkor épp ezek az újsütetű hamis próféták védik a mundért leghangosabban. Nem veszik észre, hogy saját megalkuvásaik, árulásaik megvédése valójában a Gonosz által eltervezett játszma, és pont azt teszik, ami ebben a szerepük. Írtam eleget az egykorvolt ellenzékiek mostanra átalakult értékvilágáról: részei, terjesztői, fönntartói lettek a rendszernek, a Gonosz Hatalmának.
Görcsös igyekezetükben, hogy fönntartsák egykorvolt becsületük látszatát, hazudni kényszerülnek. És minél többen, és minél inkább szembesítik Őket egykorvolt Önmagukkal, annál erőszakosabban, és elvtelenebbül próbálják kimagyarázni a kimagyarázhatatlant. És közben ugyanolyanokká válnak, mint Azok, akik ezt a szerepet rájuk osztották: hazuggá, korrupttá, erőszakossá. Erkölcstelenné és elvtelenné. Ők a Semmi Prófétái, Velük kell először sikerrel megküzdeni, hogy kiderüljön a Nép számára valódi mivoltuk: álruhába öltözött ügynökök már, akként is kell velük bánni. A meg nem alkuvóknak 2016-ban a Semmi Prófétái elleni küzdelem lesz a fő feladata. Ők ugyanis látszólag az ellenállók oldalán vannak, épp ezért tudnak nagyobb kárt okozni, mint akik egyértelműen a Gonosz Szolgái. Amíg a saját táborunkat az ügynököktől meg nem tisztítjuk, nem tudunk szembeszállni a Gonosszal a csatamezőn: a mi zászlóinkat vivő csapattest hátbatámad minket az első alkalommal, és a Csata elveszik, mielőtt elkezdődött volna. Lassú és nehéz küzdelem lesz, sok árulással, de ki kell bírni, és meg kell vívni, mert nincs más út. Vagy marad a Semmi.
Legyen inkább Valami.
Bár az olvasottak szépírói magasságába aligha emelkedhetek, mégis a hasonlatnál maradva ammondó vagyok, hogy a lassú víz egészen 2018-ig mosni --néhányaknál nyaldosni-- fogja a partot.
VálaszTörlésKözben még locsog is egynéhányszor, miközben a part folyamatosan védművet épít.
Talán egy tavaszi jeges ár hatásosabb lenne partomlasztás ügyben.
Sajnos még mindig nincs elég hideg és tényleg Semmi(a)bajunk.
Ez a válasz remek. Tuareg cikke arra volt jó, kiprovokálta ezt. :)
TörlésTegnap ismét megnéztem a Születés amerikai filmdrámát. Ez a madár, amit most fentebb látok, ez a szent lélek. Áldottá teszi Máriát, de minket fel fog-e emelni, azt nem tudom. Áldott legyen a magyar NÉP. Minden tagja élvezze a hazája minden kincsét, értékét, dolgozzon, legyenek munkahelyek, és jöjjön el a várva várt változás!
VálaszTörlésÉn materialista vagyok, ráadásul a legrosszabb fajtájából, marxista, ezért aztán a semmit, nem fogadom el, ma már a fizikai is ismeri és bizonyítani is tudja a sötétanyag létezését.
VálaszTörlésKözel sem a vita kedvéért, mert irodalmi értelembe jó, és érthető ez a semmi, de társadalompolitikai értelemben én inkább beletörődésnek, kilátástalanságnak, nihilnek és a védekező készség és képesség teljes hiányának nevezném. Az emberek jónagy része eljutott arra a szintre, hogy képtelen védekezni az ellen, ami ebben az országban van, immunhiányos tünet együttesben szenved.
Ilyenkor szoktak jönni az okoskodók, a birkanép mesével, mert ugyebár demokrácia van, tessék választani. Ez a polgári demokrácia című műsor a népnek, mert polgár az alig van, ebben a szegény országban. Sajnos, a szó valódi értelmével sokan nincsenek is tisztába, nem hogy úgy is éljenek. Na persze a polgári lét megélésének feltételei is vannak, leginkább anyagi és kevésbé lelki, ha valaki a puszta megélhetéséért küzd, és még a faluja határának elhagyása is problémát okoz neki, akkor vele kapcsolatban nem beszélhetünk, szabd polgárról, hátha még az Európa, világpolgár fogalmát kellene megismernie, szóval a lét határozza meg a tudatot, erről ennyit.
Hogy ez így is maradjon Magyarországon, ebben az Orbán rezsimnek elévülhet len „érdemei” vannak.
Orbán nem hülye, nagyon jól tudja, hogy királynak csak azok válasszák meg, akiket hűbéresévé tesz. Nem érdekli a külföld, mert ott, csak a kommunista ellenes retorikával tud valami kis szimpátiát begyűjteni, ezért ha ott pozíciókat veszít, ha kell, bezárkózik, és ha megteheti magára zárja az egész országot is.
Nem érdekli sem az EU, sem az ENSZ, de még a Pápa sem. Ő kettesbe akar maradni, hű szolgálóival, a kollaboráns és immunhiányos ellenzékével, és a dolgok jelenlegi állása szerint úgy néz ki, legalábbis eddig, bejött neki.
Orbán és vazallusai mentálisan beteggé és morálisan romlottá teszik az országot. Úgy számolnak, hogy e kór pusztító hatása sokára következik be, és a pusztítástól ők a vagyonuk, "saját lábuk" és a csavaros gondolkodásuk révén megmenekülhetnek.
TörlésPillanatnyilag nincs elég hangos szó ami a kór súlyát és e számítás számítás téves voltát tudatosítaná bennük is meg a társadalomban is.
Magyar jakobinus dala
VálaszTörlésUjjunk begyéből vér serken ki,
Mikor téged tapogatunk,
Te álmos, szegény Magyarország,
Vajon vagy-e és mink vagyunk?
Vajon lehet-e jobbra várni?
Szemünk és lelkünk fáj bele,
Vajon fölébred valahára
A szolga-népek Bábele?
Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz
Végül egy erős akarat?
Hiszen magyar, oláh, szláv bánat
Mindigre egy bánat marad.
Hiszen gyalázatunk, keservünk
Már ezer év óta rokon.
Mért nem találkozunk süvöltve
Az eszme-barrikádokon?
Dunának, Oltnak egy a hangja,
Morajos, halk, halotti hang.
Árpád hazájában jaj annak,
Aki nem úr és nem bitang.
Mikor fogunk már összefogni?
Mikor mondunk már egy nagyot,
Mi, elnyomottak, összetörtek,
Magyarok és nem-magyarok?
Meddig lesz még úr a betyárság
És pulyahad mi, milliók?
Magyarország népe meddig lesz
Kalitkás seregély-fiók?
Bús koldusok Magyarországa,
Ma se hitünk, se kenyerünk.
Holnap már minden a mienk lesz,
Hogyha akarunk, ha merünk.
/Ady Endre"