2015. március 13., péntek

Szeret, nem szeret

Beszéljünk kicsit a Narancsuralom utáni jövőről. Most nem onnan nézve, hogy ki nyeri a valamikori választást, bár a Jobbik folyamatos előretörését egy pillanatra sem feledhetjük, de erről írtam már nemkeveset, meg fogok is. Inkább nézzük meg az Ország egészét és benne önmagunkat.




Kezdjünk tán a Fidesznyikek, meg Fidesznyicák lelkével. Mert van nekik, bármily furcsa, nem is kevés, ha nem lenne, Orbán már Sopronkőhidán dekkolna klassz kis életfogytot leüldögélve. Nem tudom hány ezer élő vitát vívtunk meg a Spicli fanjaival a Kossuthon, van bennük valami perverz késztetés, hogy odajöjjenek, és beszóljanak. Mi meg azt a stratégiát követjük, hogy minél kevesebb a Narancshívő, annál jobb, így mosolyogva provokáljuk Őket, többnyire tényekkel, hátha agyvérzést kapnak. Műxik a dolog, a legvörösebb fejeket ott lehet látni, gondolom azok az ökölbe szorult arcok otthon sem válnak mosolygóssá, amit tudunk megteszünk ezért. De a lényeg a lényeg: az általunk elmondott tömegnyi tényre kizárólag érzelmi töltetű válaszokat adnak. Turbómagyarkodnak, komcsiznak, zsidóznak, néha Gyurcsányoznak, Bokrosoznak, Bajnailibáznak kicsit, ja meg persze Soros, meg CIA-ügynökök is vagyunk. Szóval van minden, mint egy Fideszgyűlés aulájában a könyvárusoknál, csak épp egy dolog nincs: tényszerű vita.


Aztán most akkor jöhetne a demokrata melldöngetés, hogy debizony mi milyen mások is vagyunk, erkölcsi és szellemi fölényünk birtokában akár birkázhatnánk is egy jót. Csaxólok: ne tegyük. Egyrészt azért, mert birkázott itt már mindenki mindenkit, pont a MIÉP kezdte anno, és mindig a vesztesek birkázzák a győztesek szavazóit, tökmindegy ki nyert éppen. Másrészt meg azért, mert mostanában fokozódó mértékben azt tapasztalom, hogy éppolyan elvakult struccpolitikát képesek magukat demokratának vallók tömegesen elkövetni, mint amiért a Narancsokat kárhoztatjuk. Ha viszont valamit rühellek, akkor ez éppen a kettősmércézés: ha a Narancs hazudik, akkor az romlott szarházi, ha meg a miénk, akkor csitt, ne beszéljünk róla. Ha az Orbánszolga lop, akkor az egy rohadék, ha meg a miénk, akkor megintcsak kuss, el ne mondjuk, mert még a végén a Fidesz politikai tőkét kovácsol belőle. Meg persze jönnek a mennyiségi jellegű érvelések: najójó, a mieink is lopnakcsalnakhazudnak, de mégse annyit, mint a Narancsok.


Hát kösz szépen, de ebből nem kérek. A mieink lopcsalhazudásának nem az a korlátja, ha nem beszélünk róla, hanem az, ha nem hagyjuk Őket lopcsalhazudni, nem? Márpedig minden egyes olyan elhallgatás, amikor tudunk valamit, de azt taktikai érdekből nem mondjuk, bátorítást ad a mieinknek is a további hasonló cselekedetekre. Az ember hajlamos a könnyebb ellenállás felé mozogni, ha pedig nincs szankció a mocskosságokra, akkor azokat újra és újra, és egyre durvábban fogja elkövetni, és összességében pont oda jutunk, ahová a rendszerváltás óta jutottunk. A politika pedig a Néppel állandó kölcsönhatásban van: ha az ország választott vezetői mind a kormány, mind a helyi önkormányzatok szintjén susmusolnak, akkor az átlagpolgár is azt fogja tenni, ha nekik lehet, nekünk is alapon. És máris kész az ördögi kör, amibe épp mostanra teljesen belekeveredtünk: a Nép immunissá vált a lopcsalhazudásra, ezt meg egy olyan tömegmanipulátor, mint a Felcsúti Spicli, tökéletesen ki is használja.


Ha ebből magunk nem lépünk ki, akkor minden egyes választási győzelem roppant rövid életű lesz, és egyre súlyosabb visszarendeződések követik mindet. Orbán sem azért uralkodhat, mert olyan fasza gyerek, és a Jobbik erősödése sem kiváló világképüknek köszönhető, mert az minden, csak nem kiváló. Egyszerűen csak azért lehetnek a nyakunkon, vagy épp tarthatnak oda, mert nincs a demokraták és közöttük alapvető erkölcsi normák kérdésében a Nép által is érzékelhető döntő különbség. Elhűlve olvasom a mind gyakrabban elhangzó érvet: BEZZEG a Narancsok összezárnak, megvédik az Övékét, ha azt tetten érjük. Mi van??? Tudtommal épp azért küzdünk, hogy NE a Narancsok morálja érvényesüljön, az meg aztán tényleg a legalja, ha Őket hozza bárki követendő példaként. NEM. Ez a mi kutyánk kölyke mentalitás, a zárjunk össze egy szekértáborban, ez pont oda vezet, ahová megérkeztünk: a tények semmibevételére, az elhallgatásra, a sunyiságra, és a Nép ezekkel szembeni elérzéketlenítésére.


Ha pedig a Nép veleszületett erkölcsi érzékét szőnyegalásöpréssel kiöljük, akkor ne csodálkozzunk, ha végeredményként egy született Maffiafőnök lesz végül az Ország ura. Tömegesen alkalmaznak magukat demokratáknak vallók is pont ugyanolyan érzelmi jellegű, hitéleti érveléseket a neten, mint amit a Narancshívők a Kossuthon, élőben. Felhívom a figyelmet a TÉNYRE, hogy sátraink ötszöri alkotmánysértő rendőrségi eltakarítására a parlamenti ellenzék nulla mondandóval reagált. A mioldali hívőink válasza: jajjjdecsúnyadolog erről írni, várjunk békességgel, majdcsak mondanak valamit, addig is barátkozzunk. Elmondom a TÉNYT, hogy a korábban soktízezrnyi tüntetőt mozgatni képes szervezők mögül elfogyott a tömeg, nyilvánvaló az is, hogy miért, meg is írom, tipikus válasz: ne bántsuk szegényeket, inkább megintcsak barátkozzunk. Én meg csaxólok: az összekacsintó elhallgatás, a tények elhazudása, a mi kutyánk kölyke erkölcse pont ugyanaz, mint a Narancsoké, és nem Európát, hanem a Balkánt jelképezi. Bár ott már kezdenek jobban állni nálunk ebben a kérdéskörben is. Ideje már kilépni a szeret, nem szeret típusú Fidesznyik mentalitásból, és a tényekkel szembesülni, vagy mindig lesz egy aktuális Orbán, aki a nyakunkra ül. A következő jelentkezőt Vonának hívják, és már kopogtat is rendesen. Nem kéne hagyni.

Hajrá Köztársaság! Hajrá Magyarok!


6 megjegyzés:

  1. Szervusz Gábor!

    Az összezárás témához szeretnék hozzászólni. A magam részéről, jó dolognak tartanám, ha tényleg összezárna a demokratikus oldal. Mondok egy példát! Konkrétan a Simon ügyre gondolok.
    Ott volt ez a szerencsétlen választás és a Fidesz bedobta a Simon ügyet. Ott és akkor össze kellett volna zárni Simon mellett. Nem a bűnöst védeni, de úgy gondolom mindenkit megillet a jog, hogy amíg el nem ítélik, addig ártatlan!(sőt, lehet utána is!)
    Én úgy gondolom az összezárást, hogy például egységesen fellépnek az ellenzéki szervezetek az OGYM mellett, akiknek büdös vagy azok is befogják az orruk és támogatnak, mert van egy közös cél! Számomra ez az összezárás!

    VálaszTörlés
  2. Szép napot Mindenkinek!
    Borongós ez a mai nap, nemcsak az idő hanem a lelkekben is ott lapul a borongós én kép. Na most kinek is higgyek, ki az aki nem akar megvezetni, hanem megmutatja a helyes irányt. Sok-sok ember gondolatában már ott van, még nem tudja eldönteni merre tovább.
    Kossuth téren még lehet szabad levegőt szívni, lehet jó kedvűen derűsen mosolyogni.
    Nyíltan következmények nélkül lehet elmondani a véleményünket. Kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, mert még nem ébredtek fel. Még 2 nap van március 15-ig. El kellene gondolkozni, hogy mi tartja életben a Kossuthon táborozókat. Én már tudom, tudd meg Te is............
    Március 15-én 19 órakor vár téged is a Kossuth Tér! Kóstolj bele a szabad levegőbe.
    Hajrá Köztársaság! Hajrá Ébredő Magyarország!
    Vivát MI!!

    VálaszTörlés
  3. Az ERŐszak MINDig erőszakot szül, a tÖRVÉNYtelenség káoszt, a kussolÁS meg nyúzható birkát csinál belŐled... Mennyi bölcsessÉg és mennyi tÉTLENSÉG, mert NEM hiszik el, hogy csak a TETT beszÉL és csak EGYÜTT sikerülhet...

    VálaszTörlés
  4. Ezt egyszer már idéztem nálad, de annyira ide illik, már csak a közelgő március 15-e okán is, hogy újra kiteszem.

    1848 április 19-én ezt írta Petőfi a naplójába:

    „Republicanus vagyok testestül-lelkestül, az voltam, mióta eszmélek, az leszek végső lehelletemig. Ezen tántoríthatatlanságom, mely soha egy pillanatig sem rendült meg, ez adja ifjú kezembe a koldusbotot, mit évekig hordoztam, s ez adta most férfi kezembe az önbecsülés pálmáját. Azon időben, midőn a lelkeket vették és jó drágán fizették, mikor egy alázatos görnyedés megalapított jövendő volt, én messze kerültem a vásárt, és senki előtt még csak fejemet sem billentettem, hanem álltam egyenes fővel s fáztam és éheztem. Lehetnek ékesebb, nagyobbszerű lantok és tollak, mint az enyém, de szeplőtlenebbek nincsenek, mert soha lantomnak egy hangját, tollamnak egy vonását sem adtam bérbe senkinek; énekeltem és írtam azt, mire lelkem istene ösztönzött, lelkem istene pedig a szabadság.
    Az utókor mondhatja rólam, hogy rossz poéta voltam, de azt is fogja mondani, hogy szigorú erkölcsű ember valék, a mi egy szóval annyi, mint republicanus, mert a republicanusnak nem az a főjelszava hogy „le a királlyal”, hanem „a tiszta erkölcs!” Nem a széttört korona, hanem a megvesztegethetetlen jellem, szilárd becsületesség a respublica alapja ... e nélkül ostromolhatjátok a trónt, mint a titánok az eget, s le fognak benneteket mennykövezni, ezzel pedig leparittyázzátok a monarchiát mind Dávid Góliátot!”

    http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/1848nap.htm

    VálaszTörlés
  5. Igen, a lényeg benne van a cikkben.. Ne másokat nézzünk, ne a példálózás és mutogatás legyen az alapstílusunk.. ne a reakció..
    Legyünk MI a KARAVÁN, ami HALAD A MAGA ÚTJÁN.. és nem foglalkozik mindenfajta környező kutyák csaholásával.. ne azokra reagáljunk!! ne vegyük fel a szokásaikat.. mert akkor mi is kutyákká lehetünk.. NE legyünk..
    Van (LEGYEN!!) kitűzött CÉLUNK, és odavezető UTUNK.. A CÉL állandó.. az ÚT. az változhat, mert jöhet víz, tűz, számum, akármi... a LÉNYEG: a CÉL változatlan..és mi oda tartunk.. TARTSUK HÁT ODA!!!.

    VálaszTörlés