Császy

Na, ez a cím egy teszt. Lesznek, akiknek rögtön beugrik, hogy egy ember neve, nem is akárkié. De szerintem sokkal többen így rápislantva nem fogják tudni, miről, illetve kiről van szó. Ezért aztán mondom.

Az ember már csak olyan, hogy védekezik a rettenetes tempójú híráramlás ellen. Ahogy az újabb dömping jön, a régebbit hátrébb tolja, ha meg nagy sebességgel jönnek hatalmas történések, akkor gyorsan feledésbe merül olyasmi, aminek nem szabad. Császy pedig, az Ember, olyan, akit nem szoríthat háttérbe sem a párizsi tömeggyilkosság, sem Elnökünk halála, a Foci EB meg aztán végképp nem. Sukoró Ügy? Négy és fél év letöltendő börtön elsőfokon? Megvan? Na, Ő Császy. Az elítélt, a politikai üldözött, akin végigcsinálták mindazt a szemétszart, amitől az Orbán Rezsim diktatúra. Jogállamban az Őt vádlók már mind rács mögött ülnének, Császy meg milliárdos kártérítéssel a zsebében dönthetné el, hogy Hawaiin él, vagy Budapesten. Ehhez képest mindene ráment egy perre, ami során vezetőszáron hordozták, mint egy késelőt, hónapokat töltött előzetesben, valszeg még azok sem tudják, miért is, akik odarakták. Császy talpig becsületes ember, és ami még ennél is fontosabb egy Diktatúrában: bátor és kitartó, egyszóval rettenthetetlen. Hogy honnan vagyok ebben ily biztos? Egyszerű: Császy épp 27 éve a barátom, azon kevesek egyike, akikkel akkor is kapcsolatban maradtam és maradok, ha épp tökmás irányba sodor minket a magyar történelem felcsúti vihara.

Úgyhogy mesélek kicsit Róla. Tényeket, aztán tessenek megítélni önmaguk, hogy kamuzok-e, mikor azt állítom: Császy egyszer még, a Diktátor elsöprése után nemzeti hős lesz. Ésakkor. Császyval 1988-ban ismerkedtünk össze. Igen, ez még a Kádár Rendszer vége, mikor már ingott a dolog, de még azért volt egy kis Grószkárolyos fehérterroros keménykedés, meg azért a renitens diákokat bebehívták a párt, meg KISZ titkárokhoz az egyetemükön, mesélni nekik a követendő helyes útról. Jómagam szamizdatoztam a SOTE-n, Császy meg Bibós volt. Bezony, abban a Bibóban. A jogi szakkollégiumban, ahonnan a Fidesz indult. Volt az orvosegyetemen is hasonló jellegű szakkolesz, jóval kevésbé híres, merthát onnan nem jött Fidesz. Hálisten. Utóbbinak, a Korányi Szakkollégiumnak voltam én a lakója, ott is hasonló rendszerellenes brigád alakult ki, mint a Bibóban, úgyhogy összejártunk Velük. Saját szakkollégiumunk szamizdatnak minősülő újságját én írtam, szerkesztettem és osztogattam, és akkoriban még minden másológép - stencil, ilyesmi - lajstromozva volt pártállamilag, elég nehéz dolgom lett volna a Bibósok nélkül. Illetve hogy pontosabb legyek: Császy nélkül.

Császyval első pillanattól szimpatikusak voltunk egymásnak, Ő ugyan nem tartozott a látható Fidesz vezérkarhoz, de a Bibónak nagyonis alapembere volt. És Nekik, a Ménesi úton volt fénymásolójuk. Nem stencil szirszar, olvashatatlan nyomatokkal, hanem valódi Xerox. Hogy honnan? A Soros Alapítványtól. Ja, a Fidesz keltetőfészkének a mostanra általuk gyűlölt Sorostól volt fénymásolója, hogy szabadon és nagy példányszámban tudják mindazokat elérni egyetemszerte, akik aztán a Fidesz lettek. Császy megkérdezte Deutch Tamást, hogy használhatják-e az orvosi szakkollégisták is a fénymásolót. Gondolná az ember, hogy a rendszerváltás egyik arca erre persze azonnal rábólintott, de nem. Sőt. Menjünk a picsába, szószerint ez volt Deutchtompika válasza. Úgyhogy Császy fogta magát, aztán saját nevére vette, és fénymásolta az orvosegyetemi szamizdatot, személyesen vállalva a mi újságunkért is a felelősséget. Na, így elsőre: EZ Császy Zsolt. Ha Ő nincs, akkor SOTE szamizdat sincs. Ha a Deutchtompikon, meg az Orbánokon múlik, akkor nem is lett volna. És ez fontos, mert megmutatja: Császy miért is lett az egyes számú politikai üldözött. Hozzá képest ugyanis én csak a kettesszámú vagyok.

Egyébként meg egy roppant értelmes pali, szuper gazdaságjogász, és talpig becsületes. Megint csak egy villanókép Róla. Mikor a Nyolckerben egyengettem Főönkormányzóként a kerület dolgait, indítottunk egy hatalmas beruházást. Corvin Sétánynak hívják, akkora lett már, hogy a Ferenc Körúti metróállomás, meg villamosmegálló is mostanra erről kapta a nevét. 300 milliárdos városfejlesztés, ebből 290 milliárd magántőke, ami akkor, mikor elindítottuk, 2002-ben, még kirívóan magas volt. Egész városnegyed lett belőle, fölértékelve a rosszhírű Nyolckert, az egész kerületre kifejtett pozitív hatása egyértelmű. Na, és mit teccenek gondolni, kire bízta minden politikai oldal, hogy ezt felügyelje, és vezesse végig? Igen, mondom: MINDEN politikai erő. Egy ekkora történést ugyanis nem lehet 4 év alatt lebonyolítani, még mindig tart a projekt, közben nyert Londonban egy év városrehabilitációja nagydíjat, nem osztogatják az ilyesmit haveroknak, azt biz ki kell érdemelni. Szóval nem szolgáltatható ki egy hosszútávú program négyévenkénti hatalomváltásoknak. Ezért aztán ilyenkor a meghatározó politikai szereplők megállapodást kötnek, KIRE is bízhatják hosszú távon a feladatot. És ez az ember Császy Zsolt lett.

Teccenek lassan kapisgálni? A Corvin Sétányt lebonyolító önkormányzati cég igazgatótanácsi elnökének MINDEN politikai erő egyöntetű támogatásával Császy Zsolt lett megválasztva. Mert mindannyian, oldal-, és pártfüggetlenül tudtuk, hogy ilyen hatalmas feladat nagyformátumú embert kíván. Tisztességeset, okosat, szakértőt. És ez volt Császy. E feladata előtt is, utána is országos ügyeket vitt, mindig vezető jogtanácsosként. Összejártunk, beszélgettünk, attól függetlenül, hogy épp mit csináltam én, és mit csinált Ő, még fogorvosi praxisom idején is ült a székemben. Az a fajta barátság két hasonló gondolkodású ember között, aminek nincs szüksége állandó megerősítésekre. Van hogy évekig nem találkoztunk, aztán meg sokat, nem ragozom: az igazi, el nem múló barátság ilyen. És tulajdonképpen onnan tudom, hogy a Sukoró Ügy nem ügy, hanem nagyonis hasznos beruházás lett volna, hogy azt jogi oldalról Császy ellenjegyezte. A Nyolckerben évtizeden át dolgoztunk együtt, és személyes tapasztalatom, hogy SOHA, SEMILYEN korrupció nem mehetett Császy akárcsak hallgatólagos beleegyezésével.

Évtized alatt táncsak kiderült volna egy 300 milliárdos Corvin Sétány beruházás kapcsán, ha enyves a keze, de épp ennek az ellenkezője derült ki, és mindenki számára. Csakhát a Fidesznyikek persze nem szeretik a becsületes embereket. Pláne ha azok szintén Bibósok voltak: a Diktátor Bandája folyamatosan újraírja a múltat, szeretnék feledni és feledtetni egykori liberális és becsületes énjüket, így aztán megpróbálják eltakarítani mindazokat, akik tanúi és résztvevői voltak valódi múltjuknak. És Császy pont ilyen ember. Ezért aztán eltakarítandó. De épp azért, amilyen, nem eltakarítható. Ugyanis fáradhatatlan és rettenthetetlen: sem a börtönben sem az ügyészségen, rendőrségen nem sikerült betörniük, pedig mindent megpróbáltak. Az Igazság, az Erkölcs az Ő oldalán áll, és addig harcol, amíg az ki nem derül. Hosszú harc lesz, átlagember föladná, vagy már az elején föladta volna, hisz máris négyéves az üldöztetési történet, és legalább ennyi kell még, hogy a másodfokon, aztán legkésőbb Strasbourgban helyére kerüljön Császy, a nemlétező Sukoró Üggyel, és ennek következtében az Orbánbanda is, a másik oldalról. Börtönben ugyanis nem Császynak van a helye.

Hanem a Felcsúti Söpredéknek.