2018. május 15., kedd

Nyílt levél Gyurcsány Ferencnek



Kedves Feri!

Megnéztem az ATV veled készített mélyinterjúját. Őszintének tűntél. Elismerted, hogy kitűzött céljaidból semmit sem sikerült elérni. Majd azt mondtad, hogy kielemzed a közeljövőben, milyen okok állnak kudarcod hátterében. Tapasztalatom szerint ha az ember ekkora pofonnal szembesül a valóságban, akkor jobb külső szemlélők véleményét is figyelembe venni. Pláne ha azok olyanok, akik ELŐRE jelezték évek óta, mi fog történni, tehát pontosabban értik a történéseket, mint Te. Magam ezen kevesek egyike vagyok. Ha VALÓBAN meg akarod érteni, mi és miért történt, akkor szánj időt az alábbiak elolvasására.

A Demokratikus Koalíció felfelé ívelő ágban volt a 2014-es Európai Uniós választásokig. Ennek oka egyszerre volt a személyed, és a friss párt politikai önmeghatározása. A DK egy új, az addigi tesze-tosza baloldali ellenzéki tevékenységet meghaladni kész erőnek mutatkozott. Amelyik nemcsak Orbánnal, hanem a vele a háttérben nyilvánvalóan összefonódott kollaboráns műellenzékkel is szemben áll. Utcai ellenállást hirdetett, kíméletlen és elvszerű kritikát a korrupcióval szemben, bárkik, bámilyen oldalról is vegyenek abban részt. Ez így rendben volt, rengetegen támogattak, mert valóban ilyesmire volt szükség az ellenzék megújulásához. Magam is ezek közé tartoztam.

Az Európai Uniós választáson még a közvéleménykutatókat is meglepte, milyen jó eredményt értetek el. Engem nem, visszakereshetőek akkori írásaim, ugyanis éreztem, hogy az önállóság, és a hitelesség nagyobb vonzerővel bír, mint az elsőre látszik. Kilenc százalékos országos eredményetek, átütő budapesti sikeretek visszaigazolta a követett politikai irány helyességét. Ám ott, az eredmények birtokában követted, követtétek el azt a hibát, amelyik egész későbbi történetetek ívét kényszerpályára küldte. Közeledtek az önkormányzati választások. és döntést kellett hoznotok. Mégpedig a hosszútávú és a rövidtávú érdekek között.

A hosszútávú érdek azt diktálta, hogy önállóan mérettessetek meg, hiszen egy párt, amelyik attól lett egyre népszerűbb, hogy a RENDSZERREL szemben határozta meg magát elveszti hitelességét, ha mégis összeáll annak addig bírált kollaboránsaival. Ebben az esetben persze nem lesznek DK-s polgármesterek, és önkormányzati képviselőből sem sok. De a párt hitele megmarad, sőt, egy ilyen bátor döntés után tovább erősödik. A rövid távú érdek viszont azt diktálta, hogy minél több pozíciót nyerjen a DK. Ezt pedig csak minél szélesebb összefogással sikerülhet elérni, hiszen az egyfordulós választás logikája ezt írja elő. Ám a pozíciók megnyeréséért a párt egyediségét, önállóságát kell feláldozni. Nem indulhatsz azok oldalán, akiket addig ellenfeledként jelöltél meg, mert ez arcvesztéshez vezet.

Sokan próbáltak a közvéleményformálók közül meggyőzni arról, hogy áldozd be a rövid távú érdeket a hosszútávú célért. Magam is ezek közé tartoztam. Megértem, hogy rettenetes lehetett a párton belüli nyomás a minél több pozíció elérésére, hiszen egy gyorsan bővülő szervezetben az éhes szájak száma is ugyanilyen tempóban gyarapodik. Ám egy államférfi, akinek egészen addig gondoltalak, képes olyan döntéseket is meghozni, amiért időlegesen sok hozzá közelálló is haragudni fog rá. És te rosszul döntöttél. Bizony, a minél szélesebb körű összefogás tézisének meghirdetésével saját magad lőtted ki alólad az addig vágtató lovat. És ez a döntésed meg is határozta a DK későbbi sorsát.

Az összefogás részeként sok helyen kerültek az államigazgatás fontos önkormányzati pozícióiba DK-sok. És ugyanazzal a problémával szembesültek, mint te egy lépéssel korábban. Ha szembenállnak a rendszerrel, akkor kiközösítik őket az önkormányzatok jól bejáratott belső életéből. Ott ugyanis kevésbé léteznek pártpolitikai határok, és a színfalak mögött zajló mutyizással szembehelyezkedni nagyon nehéz. Pláne akkor, ha az általad kulcspozícióba emelt pártigazgató, Varjú László maga sem arról híres, hogy az antikorrupció élharcosa volna. És akkor most roppant finom voltam. Úgyhogy a szerencsétlen DK-s önkormányzati képviselő azzal szembesült, hogy ha komolyan veszi ellenzéki szerepét, akkor egyszerre válik a többi párt, és saját pártigazgatójának ellenségévé. És ezt roppant kevesen vállalták be.

Nem telt el egy év az önkormányzati választások után, és a DK-s képviselők már semmiben sem voltak különbek, mint az MSZP-sek. Dőlt az önkormányzatokhoz a közbeszerzési pénz, a Fidesz pedig azt szereti ha az ellenzék is részesül azok hasznából. Ez számukra a biztonságos jövő garanciája. És ebbe a kenőpénzzel olajozott sokkarú rablógépezetbe a pártod önkormányzati képviselői is szépen betagozódtak. Az összefogással amúgyis hitelességét vesztett DK immár éppúgy a rendszer részévé vált, mint akiket korábban ezért bírált. Egy lett a sok közül, és ez a te államférfiúi imázsodat is lerombolta. A helyben kialakult ezernyi kötelék, ami a különböző pártok képviselőit közös érdekeik révén egymáshoz köti, pedig kipányvázta a DK-t. Onnantól már önálló politikát képviselni lehetetlenné vált. A pozíciók birtoklóinak érdeke immár nem a RENDSZER elutasítása, hanem az annak keretein belüli működés lett.

Mind a pártot addig kívülről támogató közvélemény-formálók, mind a pártba annak egyedisége, tisztasága, önállósága miatt belépett értelmiségiek egyre erősebb kritikát fogalmaztak meg az iránytévesztés miatt. Erre pedig ismét rossz válasz született. A DK bezárkózott, és a kritikát ellenséges akcióként kezelte. Ez megindította a párt legjobb erőinek távozását, megkezdődött a morális és szervezeti kiürülés. Minden ilyen kudarcra pedig mindig ugyanaz a rossz válasz érkezett: még erősebb falak felhúzása, a valóságtól való még mélyebb elzárkózás. Ekkor indult meg a DK szektává alakulása. Mivel az alapértékek rég elvesztésre kerültek, ezért a vezető személyéhez való hűség lett a tagok számára előírt magatartás.

Ahogy Varjú László személyében a lehető legalkalmatlanabb embert bíztad meg a párt szervezeti működtetésével, úgy Gréczy Zsolt kommunikációs főnökké tétele is öngyilkos lépés volt. A magam bőrén is megtapasztaltam, hogy kezdetben jószándékú, és érdemi kritikám hogy tesz közellenséggé a DK különböző netes felületein. És ugyanezt tapasztalták mindannyian, akik a legcsekélyebb mértékben is hangot mertek adni egyet nem értésüknek. Ez a Gréczy Zsolt által gerjesztett folyamat 2016-ra érte el csúcspontját: a DK fészbukos felületein kizárólag olyanok maradhattak, akik feltétel nélkül, és bármikor, bármiben támogattak bármit, amit épp tettél, vagy mondtál. Teljessé vált a bezárkózás, a DK saját maga köré vont karantént, a belül lévők már kizárólag átszűrt, és az aktuális irányváltásokat mindig helyeslő információkhoz juthattak.

A DK kommunikációja mostanra semmiben sem különbözik a szcientológusokétól. Bármilyen kritika kerül megfogalmazásra a netes térben, arra azonnal szervezett csoportok ugranak, azzal a céllal, hogy hiteltelenítsék a kritika megfogalmazóját. Érdemi vitát már jóideje nem lehet folytatni a pártod tagjaival, egyrészt azért, mert a vitaképesek zöme már eljött onnan, másrészt azért, mert a zárt térben folyó agymosás következtében semmiféle valós információval a külvilágról a tagjaitok már nem rendelkeznek. Ennek ékes példája a közvéleménykutatásokkal való agymosás a DK csoportjaiban. Gréczy Zsolt maga indítja mindig útnak azt a kutatást, amelyik éppen emelkedést mér a DK-nak. Így a tagok csak azt látják, hgy állandó az erősödés. Egészen addig, míg a manipulációt a valóság keresztbe nem veri. Mint az épp most történt meg a választáson.

A szcientológus kommunikációs stratégia részeként gombamód szaporodni kezdtek a DK által működtetett álcivil blogok, melyek aztán portálokká alakulnak. Mostanra mindenki tudja, hogy a Nyugati Fény, az Európa Kávézó egy az egyben a párté, és mivel ez köztudottá vált, máris úton vannak a következők. Aztán persze azok is lelepleződnek. És mindez helyrehozhatatlan, rettenetes kárt okozott a DK-nak. Azok a jóérzésű, tisztességes demokraták, akik valaha a DK mögé álltak, mostanra ellene fordultak. Nem támogatható olyan párt, amelyik szavakban magát demokratának és ellenzékinek tartja, de tettei semmiben sem különböznek a Fideszétől. Agymosás, arctalan, névtelen lejárató cikkek, közbeszerzési korrupció, a kritikát elhalgattatni akaró, karaktergyilkosságra kondicionált netes nickek falkái: ez mindaddig a Fidesz sajátja volt csak, amíg a DK ugyanerre az útra nem lépett.

Nos, nagyjából ez volt az az út, amin a DK az elmúlt négy évben végigment. Most ugyanannyi szavazója van, mint volt a 2014-es Európai Uniós választásokkor. Már önmagában ez is kudarc, de még súlyosabbá teszi, hogy a trend akkor felfelé ívelt, most pedig már lefelé. Tagságotok szellemi-erkölcsi téren kiüresedett és elöregedett, ütőképes fiataljaitok elmentek, és bár jól mutat pár szelfi a Kossuthon, de azok csak annyit jelentenek, mintha ugyanezek a srácok Korda Gyuri bácsival fényképezkednének. Attól még nem fognak koncertturnéra menni vele vokálozni. Hogy hogyan tudnád helyrehozni az elkövetett hibáidat?

A DK saját magát zárta karanténba. Ezt az áthatolhatatlan falat pedig a külső szereplők is elfogadták. Így aztán ebből kilépni már nem lehet. A tagság már nem lenne képes szembesülni a külvilággal, az agymosás sikeres volt. Rátetted egy olyan pályára a pártodat, ahonnan az már önnön tehetetlensége miatt nem tud letérni. Lesz még egy-két elfogadható eredmény, de erősödés már nem. Az általad kialakított csapda rád zárult. Politikai pályádat már nem mentheted meg, azt a hajót elsüllyesztetted. De a magánéletedet még igen. Látva egyre gyakoribb vállalhatatlan megnyilatkozásaidat - gondolom tudod, mire gondolok - ideje lenne leállni. Mert ha ezt folytatod, előbb lesz véged, mint a pártodnak.

Dönts helyesen.


1 megjegyzés:

  1. A kommentfalat továbbra is lezárva tartom, és eszem ágában sincs megnyitni. Ott vagyok a fészbukon, ott könnyebb a rahedli arctalan trollt kezelni. Köszi.

    VálaszTörlés