2015. október 20., kedd

NAPnyugta

Tettünk egy kísérletet, hogy a semmiből, nulla anyagi háttérrel, puszta hitből és lelkesedésből létrehozzunk egy új demokrata pártot: a Nincs Alku Pártot (NAP). Nem sikerült, lássuk, miért.




Úgy dukál, hogy aminek a kezdetéről és működéséről gyakorta hírt adok, annak megszűnését is hasonló módon kell a nyilvánosság elé tárni. Az újságírás, a politika csak akkor őszinte, ha a kudarcokat ugyanúgy megosztja a publikummal, mint a sikereket. A NAP megszűnése természetesen kudarc, nincs ezen mit szépíteni, nem is szokásom: a tényeket lehet polírozgatni, de attól még tények maradnak. Ráadásul pont ugyanúgy, sőt, tán jobban lehet okulni az ilyesmiből a jövőre nézve, mintha simán menne végig egy ügy. Alapelveim egyike ennyi: ami nem öl meg, az erősít, úgyhogy haladok tovább, és összefoglalom a tanulságokat. Ugyanis vannak bőséggel, ha az ember nemcsak irkafirkál, hanem a gondolatait megpróbálja élőben is megvalósítani, akkor egyedi tapasztalatokat szerez, abból meg a negatív éppoly hasznos, mint a pozitív.


Az első tanulság: a NAP korai volt. Alábecsültem azt a kiábrándultságot, amely az embereket a pártokkal szemben mostanra jellemzi. Azt gondoltam, hogy nem a pártokat utálják caklipakli, hanem csak azokat, amelyek részt vettek és részt vesznek az Orbán Rezsim hatalomra kerülésében és ott tartásában. Ennél azonban súlyosabb a helyzet: a PÁRT általános szitokszó, pedighát szögezzük le: egy modern demokrácia nehezen képzelhető el közös elvekre és célokra szerveződött politikai közösségek nélkül, ezt meg épp pártnak hívják, párszáz éve minimum. Nem a pártokkal van a baj - már a nagyvilágban - hanem csak azok magyar verzióival: a korrupció, a hazudozás, az elvtelenség jelképei lettek, és nem lesz kis munka, míg ezt a szétrombolt imázst helyreállítjuk. Hiába magyaráztuk el élőben, neten, mindenfelé az érdeklődőknek, hogy a miénk elvi párt, Alapszabályba megváltoztathatatlanul lefektetett erkölcsökkel és elvekkel: többségük nem hitte el. Ugyanis nem ezt tapasztalta az elmúlt 25 évben.


A pártellenes hangulatot persze meg lehet lovagolni: részvételi demokrácia, meg egyebek, de akiknek van valós életben szerzett vezetési tapasztalata, az tudja: méretfüggő a dolog. Egy kisközösséget lehet irányítani állandó véleményösszegzéssel, de minél nagyobb egy szervezet, annál több a vélemény, ami aztán egyre szűkebbé teszi az informálódás személyi körét: nagy szervezet sok döntést igényel, az idő korlátozott, nem lehet állandóan közvéleménykutatni. Szóval pártokra, akár akarjuk, akár nem, szükség lesz, nem véletlen, hogy a világ sikeres és erős demokráciái is mindahányan pártstruktúrában működnek. Ha meg ki akarjuk találni a működő helyett a magyar verziót, akkor pont azt tennénk, mint Orbán szokta: eldobja a bizonyítottan jót, hogy a helyére magyarkodó káoszt teremtsen. Na, de egy a lényeg: a NAP pártként nem tudott áttörni, a pártokkal szembeni általános ellenszenv ezt lehetetlenné tette. Eljön majd az idő, mikor szükség lesz új, tisztességes demokrata pártra, de az még nem most van.


Egy másik tanulság, most pozitív, az egyensúly kedvéért. Bebizonyítottuk élőben, hogy nem pénz kell egy párthoz, hanem gondolat, aktivitás, közösség. Sehonnan semmiféle támogatást nem kértünk, kizárólag szimpatizánsaink kisösszegű egyedi adományait fogadtuk el: no Soros Alapítvány, no állami támogatás, no vállalkozói háttér. Ezek hiánya nem a szándékok hiányából következett, lettek volna, akik támogatnak minket, de alapelvünk volt a teljes függetlenség: elvi politikát, pláne a ronggyávesztegetett Magyarországon csak így lehet torzítatlanul vinni. Kemény, saját bőrünkön szerzett tapasztalatunk van arról, hogy a parlamenti pártok szövege, mely szerint szükség van vállalkozói, meg kitudja milyen holdudvarra: nettó kamu. Semmi más célja nincs, mint a saját tagságukkal, és a közvéleménnyel elfogadtatni: sajnos nem megy másként, a korrupció - mert nincs olyan vállalkozó, aki ne várna "szívességet" a támogatásért cserébe - szükséges eleme a pártstruktúrának. Nem, nem az. Kiirtandó eleme, ráadásul pont az, ami miatt a Nép megutálta caklipakli a pártokat.


Újabb tanulság: elvi pártot rettenetesen nehéz létrehozni és működtetni. Minden pillanatban figyelni kell, hogy csak a cél és az alapelvek számítsanak, ne pedig az, hogy a szervezeten belül ki kivel van jóban. A NAP egyébként pont erre ment rá: a terepen rengeteget vállaló régi tagok egy része már fontosabbnak tartotta a közben kialakult baráti szálak erejét, mint az eredeti célok követését. Ez pedig részrehajlás, szubjektivitás, érzelmi és nem elvi-értelmi alapú politizálás: ilyenből azonban már van épp elég, a jelenlegi parlamenti pártok mindegyikében a ki kicsoda a szempont, nem pedig a tények és az alapelvek. Ez pedig szükségszerűen kudarcos út, erről le kell lépni, mikor lemondtam a pártelnökségről, ezért tettem: jó idővel ezelőtt, mind az Ország Gyűlése Mozgalom, mind a belőle megalakuló NAP esetében rögzítettem, mihez adom a nevem. Szubjektivitáshoz, "összezáráshoz", elsikáláshoz nem, a lemondás ennek tisztázása volt egyszer s mindenkorra. Nos, röviden ennyi, rengeteg egyéb tapasztalatot szereztem, továbblépésünk során azokat részben leírom majd, részben hasznosítom a Demokrata Ellenállás (DE!) keretében. Valami azonban sohasem változik:

Hajrá Köztársaság! Hajrá Magyarok!


13 megjegyzés:

  1. Ebben az orszában , sem hit a jövőben, sem : remény, sem szeretet....
    Van gyűlölet, bizalmatlanság, meg dögöljön meg a szomszéd tehene is...
    + vannak a fideszesek...

    VálaszTörlés
  2. Nálunk pont az a baj, hogy pártok vannak dögivel most már, jobb, bal , közép, és mind egymással foglalkoznak leginkább. Eddig ezt sem tudtam mi akar lenni a"DE" , most legalább ezt tudom, azért számomra ( úgy látszik maradi vagyok) még mindig az a kívánatos, hogy ne sok kis Lmp, Együtt, Dk, Mszp, meg egyszemélyes Pártok ücsörögnének a Parlamentben, hanem legalább addig juthatnának közós nevezőre, amig valami hasznosat el nem érnének. Utána lehetne a poziciókon osztozni. Amíg ez a mai módi van, sokadmagammal együtt nem tudjuk, hová álljunk. Ha ne adj Isten most lenne egy választás, hát nem tudom mit csinálnék!

    VálaszTörlés
  3. Sajnálom a fejlemények ilyen alakulását, de magunkról nem tudunk lemondani!

    VálaszTörlés
  4. Gábor! Jó írás, sok igazsággal, két óriási hibával. Csak ezzel foglalkozok, de nem azért, hogy bántsalak, hanem pont ellenkezőleg.
    Az egyik:
    A demokráciához idő és pénz kell!!!! Ezt nem lehet felül írni. (ha valami nem világos kifejtem részletesebben.)

    A másik:
    A polgári demokráciával bajok vannak és nem csak Magyarországon! Az egész világon gondot okoz, mégpedig azért, mert a demokráciát működtető pártok óriási pénzek felhasználásával tudnak fennmaradni, versenyre kelni. Egyszerűen azért, mert a tehetséges, jó szakemberek munkáját meg kell fizetni. Ezen felül költséges a média, a reklám, a párt fenntartása, dologi költségei épület, fűtés, világítás, utazási költségek, és csak a legfontosabbakat említettem. Modern pártot nem lehet sátorból üzemeltetni, még akkor sem, ha akkora szíve van a csapatnak, mint a NAP!

    Természetesen nem jó az a gyakorlat sem, ami elkurvitja a pártokat, de erre mondta Churchill, hogy : amíg jobb nincs, ezt kell szeretni.
    Abban tökéletesen igazad van, hogy pártok nélkül nincs parlamentáris demokrácia, ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy minek nevezzük az adott csoportot, közösséget (Geri Tibivel ezt nem tudom megértetni) Addig, amíg a pártfinanszírozás ilyen amilyen – a pártokat a gazdagok, a tőke finanszírozza a rendszer ilyen is marad. A szegények pártja csak egy esetben juthat a hatalomhoz és tarthatja is azt meg proletárdiktatúrával. Természetesen nem vagyok bolond, ezt, mint tényt, reális valóságot írtam ide, tisztában vagyok vele, hogy ez most nem valósítható meg, nem Magyarországon, hanem egész Európában sem.
    A megoldás? A magyar helyzet kezelésére a megoldás, egy nagy NÉPI ÖSSZEFOGÁS a diktátorral szemben és ennek nyomán egy választási NAGY VÁLASZTÁSI PÁRT
    Sem a sorrend, sem a tartalma nem változtatható meg!
    Szerintem az OGYM jó irány volt, azt kellett volna erősíteni több szövetségessel, a néppel!

    VálaszTörlés
  5. Gábor!
    Én 2007-ben vettem részt egy demokrata párt létre hozásában.
    A Demokrata Párt létrehozásában. (Ha a Dk létrejöttéből ismerős, az nem a véletlen műve).
    És én akkor értettem meg, hogy egy párthoz vagy sok pénz kell (induláshoz százmilliók, utána még több) vagy egy új gondolat.
    És amikor egy év múlva már megvolt az új gondolat, akkor azt is tudtam, hogy ahhoz nem felülről, magam alá épített párt kell, hanem alulról épített Hálózat. Így alakult 2008-ban a Demokraták Hálózata, az első franchise típusú, hálózati formában működő párt.
    És az idő mára eljárt felette.
    Te viszont pénz és új gondolat nélkül akartál magad alá hagyományos pártot építeni.
    Esélyed se volt.....:(
    Le kellene ülnünk sörözni egyet. Ha már nem engem kérdeztél, hogy hogyan csinálj működő pártot...:)

    VálaszTörlés
  6. Sajnálom őszinte szívből, hogy igy alakulnak a dolgok azaz így alakultak. Remélem előbb utóbb rájönnek az emberek, hogy összefogás nélkül, egyetértés nélkül azaz célkitűzés nélkül nem megy semmi. Vitatkozni persze lehet meg érvelni, de valahogy meg kell találni a közép utat.
    Sajnálom Gábor .Remélem mihamarabb felébrednek az emberek, és nem csak írogatnak hanem tenni is fognak, hogy végre egy igaz demokrata ország igaz vezetőkkel és nem a saját érdekek előre helyezésével jöjjön létre. Sok sikert kívánva Jurecz Tamás Híd a jövöbe

    VálaszTörlés
  7. A NAP akkor is az égbolton van, ha éppen felhők takarják el a szemünk elöl!

    Erősen hiszem, hogy az a 6 millió választó megmozdítható, a 2 milliós Fidesz-KDNP szavazóbázissal szembe, csak egyenlőre nincs meg a hívó szó!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ahogy az előző bejegyzésben írtam, nincs 6 millió szabad akaratú értelmes választópolgár. Eleve minimum 34%, kb 2,7 millió el sem megy, ha cigánygyerekek potyognak az égből, akkor sem. Ez már csak egy hungaroid tradíció 1990 óta. A távol maradók maximuma: 1998-ban: 43,3%, 3.463 ezer volt, a minimuma 2002-ben: 28,93%, 2.314ezer fő volt. (Megjegyzem egyértelmű, hogy minél többen mennek el bárkire is szavazni annál kisebb a Fidesz esélye.)
      Számoljunk mondjuk a legkedvezőbb szavazatszámmal, a 2002-es 71,07%-al azaz 5.685 ezer fővel. Ebből 2018-ban bátran levonhatunk kb. 2Millió rezsicsökkentett Fidesz fant. Az MSZP még mindig hozza a maga kb. 700 ezer fős nyugdíjasát és hithű fanjait. A Jobbik minimum 800 ezret tud betolni, az LMP és egyéb pártok valószínűleg elvisznek a málnásba 400 ezret.

      Marad a kb. 1.700 ezer a 6 millió helyett, akit keményen meg is kell ám dolgozni!
      Ez az arány így csak akkor lehet kormányképes, ha koalícióra lép valamelyik nagyobb párttal amelyet az új VT szerint, a szavazás előtt kell deklarálni. Amit persze nem szeretnének pont azok, akik ide adják a szavazatukat. Szóval nem egyszerű a helyzet, nehéz a valósággal szembe nézni. A megoldás kulcsa más lehet. Talán egy éhséglázadás, ha ez így megy tovább.

      Törlés
  8. Mivel az OGYM párttá alakítását annak idején e fórumon is ráérőnek jeleztem, most nem kritikaként és nem örömmel írom a következőket:
    Amíg tömegek vezetésére jó szándékkal vágyók rá nem jönnek arra, hogy a jelenlegi hatalommal szemben csak az alapvető emberi értékeket és érdekeket (szükségleteket) szolgáló (termelő, működtető) közösségeknek (pedagógusok, egészségügyiek, élelmiszer- termelők, kereskedők, fuvarozók, energia szolgáltatók) van esélyük hatékonyan megjelenni és fellépni; addig a pártlogika és ideologizálás marad a bevett gyakorlat, ami a zembereket riasztja (untatja).
    Nagy jövőt jósolok a szakszervezeteknek, ha rájönnek valódi küldetésükre és megszabadulnak "politikus" vezetőiktől.
    A zember biológiai, természeti és csak ez után társadalmi lény. Mintha ez a körülmény tévesztődött volna szem elől.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyetértek, először is a szakszervezeteket kell 'gatyába rázni' azok, adhatják a felvilágosító munkát, a tömegbázist, a szervezettséget és a pénzt is, tehát mindent.
      A liberális értelmiség ennyit tud, amit most nyújt!

      Törlés
  9. Az a legnagyobb baj a népünkkel, hogy már nemcsak szegények, hanem lelki szegények is lettek!! De ez a fajta hozzáállás, hogy nem szólunk, és nem jelenünk meg ott ahol kellene, és érdemes, akkor minden marad a régi, azaz a jelen gyötrelme! Csak egy valamire keresem a választ, és nem találok rá sehogyan sem! Hogy lehet, hogy ezt a úgymond bezárt világot ami ma a népünket fogva tartja, nem lehet megnyitni semmilyen kulccsal????!! De az Internet megadóztatása ellen annyi ember ment az utcára, hogy el sem mertem hinni!!! Akkor mi a fontosabb?????? AZ INTERNET, VAGY EGY ÉLHETŐBB ÉLET!!!

    VálaszTörlés
  10. Én tiszta szivemből szurkoltam a NAP-nak. Tudom,hogy sokan vagyunk még akik így éreznek. De a megoldást sajnos én sem ismerem. HAJRÁ KÖZTÁRSASÁG!- HAJRÁ GÁBOR!!!!!

    VálaszTörlés