Lufi

Mai cikkemet tulajdonképpen soha nem akartam megírni. De a neten zajló események hatására úgy döntöttem, mégis megírom. Lássuk.

Az, hogy Gyurcsány demokrata oldal számára roppant káros tevékenységével foglalkozom rendszeresen, természetesen kivágta a biztosítékot a DK köreiben. Mivel a tényekre és érvekre nincsenek válaszaik, ezért aztán a Tőlük megszokott módon karaktergyilkolni próbálnak. Egyrészt Fideszügynököznek, de ezzel kezdenek leállni, tán rájöttek, hogy aki annyi mindent tett a Rezsim ellen mint én, oly sok személyes kockázatot vállalva, azt ezzel nem lehet eltalálni. Úgyhogy a mostanra mindenütt felbukkanó Gréczy-panel a következő: meg vagyok sértődve, mert nem lehettem a DK polgármester-jelöltje 2014-ben. Aha. Helyükben ezzel sem nagyon erőlködnék, blogomból ugyanis visszakövethető, hogy ez épp oly hazugság, mint a Fideszügynöközés. De akkor egyszer, s mindenkorra magam meg is teszem ezt a visszakövetést. Aztán lehet sebeket nyalogatva sarokba bújni.

Menjünk vissza 3 évnyit. 2014 június 29-én nyilvános együttműködési ajánlatot tettem a DK-nak. Itt a cikk, katt. Nem szeretem a háttérhimihumikat, gondolom ezt olvasóim tudják, ezért pontosan, és nyilvánosan megfogalmaztam, mit adnék én, és mit várnék el cserébe. Tiszta javaslat, aki elolvassa, meggyőződhet erről. El is jött a lakásomra ezügyben Kakuk György, a DK egyik főgóréja, majd pedig Varjú László hívott be a DK központjába hogy megbeszéljük a dolgokat. Három dolgot szerettek volna: az egyik: lépjek be a DK-ba, a másik: folyamatosan írjak a Varjú tulajdonában levő Hírhatárba cikkeket, akár álnéven, a harmadik, hogy csatlakozzak Gyurcsány szűk, civilügyi tanácsadó csapatához. Elmagyaráztam Nekik, hogy független vagyok, és az is maradok, nem leszek párttag, nem írok álnéven sehová, és nem leszek tanácsadó. Ellenben partnerként, nyilvánosan leírt feltételek betartásával együtt tudunk működni a Nyolckerben, és elkergethetjük Kocsis Mátét.

Ehhez nem fűlött a foguk. Úgyhogy magam úgy döntöttem, visszavonom az ajánlatomat. Ezt július 25-én ugyancsak nyilvánosan meg is tettem. Itt az akkori cikk, katt. Nem volt okom megsértődni, számomra egy olyan kerületben, amit vagy 10 éven át a gyakorlatban vezettem, nem volt tétel egy polgármester-jelöltség. Ajánlatom a DK számára lett volna előnyösebb, hogy mennyire, az ottani történésekből azóta ki is derült. A közélet nem érzelmi kérdés, elvek és tettek mezeje, legalábbis számomra, ha összejön egy együttműködés, akkor jó, hameg nem, hát az is jó. Mindkettőre sok példa volt már életem folyamán, sem egyik, sem másik nem kavart föl sosem. Számomra az a történet ott és akkor le is zárult, Orbán gondoskodott róla, hogy ne is foglalkozzam ezzel az üggyel többet. Másnap ugyanis elmondta hírhedt illiberálisozó, az azóta bevezetett diktatúra koncepcióját meghirdető beszédét. Én meg erre reakcióként kimentem a Kossuth térre tüntetni, jó sok emberrel, de ez már történelem.

A Kossuth téri állandó tüntetésünket elneveztem Ország Gyűlése Mozgalomnak, 300 aktivistával kezdtünk, nagyjából a fele közben a DK tagja is volt. Ők éppúgy elhitték, mint én, hogy Gyurcsány valóban utcai küzdelmet akar Orbán ellen, így aztán kapva kaptak a lehetőségen, hogy hamár Feri nem is csinálja, legalább valaki igen. Ha én egy sértett ember lettem volna, akkor hazaküldöm az összes Dékást, meg azokat a toborzóembereiket is - Dudás Péter, Juhász József -, akik ott gyűjtötték a civilek közül a pártszimpatizánsokat. Nem tettem, együttműködtünk, ha a dékások túlzásba vitték a pártozást, akkor rájuk szóltam, de normális mederben mentek a dolgok. Végigkövethető az akkor írt blogjaimon is, hogy semmiben sem változott a magatartásom a DK irányába. Egészen 2015 január elejéig pont ugyanannyira támogathatónak tartottam Gyurcsány tevékenységét, mint korábban. Tehát fél éven át semmi nyoma saját írásaimban és tetteimben, hogy megsértődtem volna.

Oly távol állt ez tőlem, hogy még janur elején, Várady Zsolt pártzászlókat kitiltó tüntetése idején is én védtem a DK-t a nyilvános sajtóvitában Váradyékkal szemben. Egészen más ok miatt váltam a DK támogatójából annak erős kritikusává. Megindult 2015 elejétől ellenünk Orbán TEK-hadjárata. Öt alkalommal bontották le éjszakai rendőri akciókkal a sátrainkat, bíróság által megítélt tüntetési jogunkat leszarva. És bár ezek mindegyikéről tudott a DK vezetése, egyetlen alkalommal sem képviseltették magukat az események során. Pedig elég lett volna egyetlen parlamenti képviselő, és elmaradnak a bontások. A mentelmi jog nemcsak a tulajdonosát védte volna meg, hanem a civil mozgalmat is. De nem jöttek. E folyamat alatt voltam kénytelen szembesülni azzal, hogy az utcai ellenállást hirdető Gyurcsány és pártja valójában semmivel sem különb a többinél. Az embernek a saját bőrön szerzett tapasztalatai megyőzőbbek bármi másnál. Én megtapasztaltam a DK valódi arcát. Nem sértődött vagyok, nincs miért, nem is volt. Csak realista. A DK egy lufi.

Épp kipukkan.