Botka

Tegnapi, Gyurcsánynak írt nyílt levelemet netszerte ellepték a dékások, és követelték, hogy írjak Botkáról. Tessék parancsolni.

Botkával csak egy baj van: a pártja. Mert egyébként marha nehéz helyzetben vannak azok, akik karaktergyilkolni akarják. Ő ugyanis a két legsikeresebb demokrata politikus egyike. 2002 óta függetlenül az országos közhangulattól, és az országgyűlési választások eredményétől, minden alkalommal simán nyeri a Szeged vezetéséért zajló küzdelmeket. A másik ilyen erejű politikus Tóth József, Angyalföld polgármestere. Szóval nem egy lúzer típus, ez meg a "dögöljön meg a szomszéd tehene" általános magyar moráljában persze utálatot szül sokakban. De én a tényekről írok, úgyhogy most is azoknál maradok: ha valaki ellenszélben is mindig nyer, és képes a városát fejleszteni úgy, hogy hosszú éveken át kormányzati tiltólistán van, az bizony nem kispályás.

De mint mondtam, egy baj azért van Vele: a pártja. Nem hiszem, hogy hosszú évek káderpolitikáját képes lesz semmissé tenni, így aztán maga az MSZP nem lesz képes megújulni, mert a mélyében rothadt mostanra szét. Úgyhogy reálisan azt mondhatjuk: szép dolog Botkától, hogy fölvállalja a pártját, ugyanis Őt erre semmi sem kényszeríti. Nem Neki van szüksége az MSZP-re, hanem fordítva. Akik képben vannak, hogy egy polgármester-választáson elsősorban milyen értékek mentén szavaznak az emberek, tudják: Botkát akkor is nagy valószínűséggel újraválasztják, ha függetlenként indul. Per pillanat a saját hitelével próbálja megmenteni a pártját, meglátjuk, mekkora sikerrel.

Az azért némi reményre adhat okot a szocialista szavazók körében, hogy az MSZP képes volt egy olyan bátor lépést megtenni, hogy egy karizmatikus, nem a szokásos himihumikban, felfelé nyal, lefelé tapos párthelyezkedésekben jártas apparatcsikot állított ki, akinek persze se íze, se bűze. Botkának van kisugárzása, ütős pali, és mint mondtam: sikeres, és önmaga jogán az. A semmittevésben és sikertelenségben megfáradt Gyurcsánnyal szemben kétségkívül valós alternatíva abban a szavazói körben, amelyik jelenleg képtelen új pártokban gondolkodni. Innen adódik a DK környéki álfüggetlen sajtó pánikrohama: valszeg nemkevés az MSZP-től korábban a Kékekhez átpártolt szavazó fog visszamenni Szegfűékhez.

Legyünk reálisak. 2018 nem Orbánváltásról szól, mert nincs hozzá elég szavazó, Orbánnak meg van. 2018 arról szól, hogy mely politikai erők és milyen arányban kezdhetnek neki a következő négyéves ciklusnak. Az MSZP a maga folyamatosan 10 százalék fölötti népszerűségével biztos bent lesz, remélem a Momentummal fog megküzdeni a legnagyobb ellenzéki párt szerepéért, és remélem, a Momentum fogja ezt a párharcot nyerni. Ám épp a Momentum berobbanása, és Botka agilitása miatt a DK ki fog esni a parlamentből. A korábban a Pirosaktól a Kékekhez pártolt szavazók egy része biztos, hogy visszatér, az alternatíva hiányában a DK-ra szavazók egy része pedig a Momentumot fogja választani.

Na, akkor ennyit erről. teccettek kérni, hogy írjak Botkáról. Megtettem. Aligha örülnek az eredménynek, dehát a tények azok tények. Botka bármely pártnak remek választás, ha miniszterelnök-jelöltet keres. Az a meglepő, hogy elvállalta, de azt hiszem, értem az okát. Valszeg átlátta, hogy Orbánt csak akkor lesz esély eltakarítani, ha táborának legfőbb összetartó erejét: Gyurcsányt a politikai térképről leütjük. És ha ehhez az kell, hogy országos szerepet vállaljon, akkor ám legyen. Az ország helyretételéhez két dolog kell: egy friss, új politikai erő, ez megérkezett, gyerünk Momentum. És az, hogy az orbáni szavazóbázist személyében leginkább egybetartó Gyurcsány hazaküldésre kerüljön. Erre pedig Botka képes lesz.

Ennyi.