2016. szeptember 29., csütörtök

Szükségállapot

A rendőrrobbantás óta a gazdátlan csomagok országa lettünk. Megy a hisztériakeltés, és Orbánisztánban mindennek célja van.




Bárkinek, aki legalább minimális rendészeti tapasztalattal rendelkezik, tökvilágos: a rendőrrobbantás önmerénylet volt. A Rezsim a tőle megszokott módon tömegpszichológiai fegyvert akart bevetni. Haljon meg egy fiatal, szép, toborzóplakátokról közismert rendőrlány. Lehet mutogatni a gyászkeretes képét minden Narancsmédiában, aztán lehet látványos dísztemetést rendezni épp a népszavazás napján, egész napos élő közvetítéssel. A világ legmocskosabb kampánya lett volna, de a világ legmocskosabb Rezsimjétől még csak nem is újdonság. Csakhát elbaszták. A Lány ÉL, remélem rendőrkollégáiban erősebb a bajtársiasság, mint a Hatalomhoz való lojalitás, és őrzik a kórházban, mint a szemük fényét, nehogy odabent baleset érje


Tipikus titkosszolgálati akció, aminek nyomait próbálják eltakarítani. Véletlenül épp nem voltak a helyszínen azok a hajléktalanok, akik a robbantás beugrójában éltek. Kaptak 10 ezer forintot, húzz el Tesa, elhúzott, szabad a pálya. A környék tele térfigyelő kamerákkal, furcsamód egyiken sincs semmi, ezért aztán egy szolárium webkamerájának képét teszik föl hivatalos rendőrségi videóként. Olyat persze, amin semmi sem látszik, nehogymá' az elkövető felismerhető legyen. Persze az a legvalószínűbb, hogy a horgászkalapos csóka feladata csak annyi volt: tedd le pajtás a csomagot oda, ahová mutattuk, oszt menj távolabb. Cserébe itt van tízmilla, szeva. Titkosszolgálati akcióknál alapelv, hogy senki se lássa át az egész műveletet, csak annak a rá eső részét.


Ja, meg az is, hogy bukta esetén legyen beáldozható ember. A horgászkalapos a beáldozható, ha a szolárium kameraképéről - amit direkt azért választottak a rendőrségi térfigyelők helyett, hogy NE LEGYEN felismerhető - valaki mégis beazonosítaná, akkor ráterhelnek mindent, így a VALÓDI tervezők, szervezők, végrehajtók személye fedett maradhat. Persze a legvalószínűbb az, hogy a horgászkalapos már rég nincs az országban, esetleg életben sem, mint mondtam: Ő a BEÁLDOZHATÓ. Orbán kivárt két és fél napot, addig tesztelték, milyen a Nép reakciója a robbantásra. Ha sikerül, és meghal a szöszilány, gyászkeretes képe mindenütt, valszeg kinyilatkoztatja: a migráncsterroristák voltak.


Csakhát a lány él, a kommunikációs fegyver besült, ellenben még a Narancsok nagyrészének is bűzlik a sztori. Úgyhogy kénytelen volt kijelenteni: NEM a migráncsok voltak. A gond csak az, már a Felcsúti Gazember és Bandája számára, hogy túltolták a népszavazási biciklit. Nem ismerik a jóbornak nem kell a cégér alapigazságát, annyira tele van az ország az ocsmány plakátjaikkal, hogy egyszerűen SOK. Ha Orbánnak igaza van, és rettenetes veszélyben vagyunk, akkor miért kell ennyire hirdetni, nemde. Hisz ily rettenetes veszéllyel mindenki szembesült volna maga is. Ja, hogy mégsem annyira mindennapos, és a Nép többsége mégcsak nem is látott a saját szemével migráncsot? Hát itt lóg ki a lóláb, a Nép pedig tudatalatt a helyére teszi a témát.


Jelzik egymás után a közvéleménykutatók, hogy NEM LESZ ÉRVÉNYES a népszavazás. Mozgósítja mindenét a Fidesz, már a minisztériumi ügyfélszolgálatok call-centerei is kampányolnak, és minden fidesznyik szardarab is szántja a terepet szerte az országban. De ez mind kevésnek tűnik. És a Felcsúti Maffiának megvan az a szokása, mint bármilyen más bűnszervezetnek: ha a Főnök tévedhetetlenségének mítosza összeomlik, akkor megindul a családon belül a tömeges aggódás a várható jövőtől. Merthát pontosan tudják, hogy bűnözők mind, és eljön az elszámoltatás ideje. Rettenetes kárt szenved a magabiztos Rablóbanda belső összetartása egy népszavazási kudarcnál. Meg kell tehát nyerniük MINDENÁRON.


De láthatóan NEM FOGJÁK. Egy menekülő útjuk maradt, hogy a vereséget elkerüljék: ha a népszavazást NEM TARTJÁK MEG. Lefújni csakúgy nem lehet, még vannak törvények ilyesmire, amiket Nekik is be kell tartaniuk. Presztízsveszteség nélkül csak egy módon szabadulhatnak meg a politikai öngyilkossággá vált kampánytól: ha SZÜKSÉGÁLLAPOTOT rendelnek el. Olyankor nincsenek közjogi aktusok, se választás, se népszavazás, se semmi. Önpuccshoz nincs hadsereg, mint Erdogan havernál, hát jöjjenek a gazdátlan csomagok. Esetleg még az utolsó pillanatban közülük egy fel is robbanhat. Aztán Orbán megvédi jól az Ő Népét az általa létrehozott terrorveszélytől. És kihirdeti a szükségállapotot. Ne tedd, Viktor.

Ismer már a Nép.


2016. szeptember 27., kedd

Nem leszek öngyilkos

A Rezsim a rendőrrobbantással szintet ugrott. A Hatalom módszert váltott: immár a nyílt erőszaktól sem riad vissza.




Több mint fél éve írtam meg, hogy lesz ÖNMERÉNYLET. Lett. Durvább, mint várható volt. Nem átlagpolgárokra támadtak, hanem rendőrökre, ráadásul köztük arra a szöszi lányra, aki a toborzóplakátjaikon szerepel. Pánik van a Rezsim legtetején: ha érvénytelen lesz a népszavazás, megrendül az Orbán legyőzhetetlenségébe vetett hit. Egy maffiában pedig, ahol mindenki tudja magáról, hogy bűnöző, a Keresztapa tévedhetetlenségébe vetett hit tartja féken az elszámoltatástól való rettegést. Magam tíz évig voltam a Nyolcker közrendvédelmének politikai főnöke, pontosan tudom, mi lehetséges és mi nem. És ma az országban mindenki, aki ilyen téren tudással, tapasztalattal rendelkezik tisztában van vele: politikai célú önmerénylet történt.


Szét fogom majd szálazni egy későbbi blogban ennek nyilvánvaló bizonyítékait, de most határidős dolgom van. Írtam nemrég, hogy október 3-tól 23-ig két általam szervezett tüntetés miatt a baracskai börtönben leszek politikai fogoly. Minden pontján törvénytelen eljárás végeredménye ez, most nem fejtem ki újra, több mint 200 ezren olvasták a cikket, aki még nem, ITT elolvashatja. Elvem a rendőrrobbantásig az volt, hogy ennek a Hatalomnak semmit sem fizetek, büntetésként sem, inkább leülöm, ezzel is megmutatva a Rezsim diktatórikus voltát. Ám hülye sem vagyok. Az a Hatalom, amelyik saját rendőreit akarja szimpátiaszerzési célból megölni, bármire képes.


Mostantól minden olyan ellenzéki terepharcosnak, akinek tevékenysége veszélyt jelent a Rezsimre - akár most, akár hosszabb távon - fel kell készülnie, hogy baleset fogja érni. Nyílt politikai gyilkosság - mesterlövészpuskával bumm a fejbe például - továbbra sem valószínű, mert az népszerűtlen dolog, de köztörvényes bűncselekménynek, balesetnek álcázott típusú annál inkább. A rendőrrobbantás után biztos vagyok benne: ha én most bemegyek Baracskára, onnan épen nem jövök ki. Óvtak ettől rengetegen eleve, és én mondtam Nekik: nyugi ott még nem tartanak, hogy kinyírjanak. Tévedtem. Ott tartanak. Cellatársaim valszeg odaszervezett különböző ügynökök lennének, és csak annyi lenne a kérdés: egy lépcsőn esem le, vagy verekedésbe keveredek, ahol belém áll pár fémtárgy.


Börtönbüntetésem szabálysértésekből adódik, így az pénzzel megváltható. 20 nap megváltási összege 100 ezer forint. Most pedig Hozzád fordulok, Kedves Olvasóm. Mind saját, mind közeli barátaim, Harcostársaim anyagi lehetőségeit Korrupcióirtó Népszavazásunk országos aláírásgyűjtése lemerítve tartja: benzin, szállás, infrastruktúra pénzbe kerül, nem is kevésbe, és azt saját zsebből álljuk. Börtönbüntetésemet akkor tudom megváltani, ha összegyűlik annak megkezdéséig 100 ezer forint. Simán lelövetem magam egy forradalmi helyzetben, ha azzal a Nép győzelméhez hozzájárulok, de a baracskai 20 nap kockázata maximálisra ugrott közben, és fölöslegesen nem nyíratom ki magam. Ha teheted, segíts szabadlábon maradni, képen fölteszem azt a bankszámlát, amiről be tudom fizetni a 100 ezer forintos büntetést.

Mert nem leszek öngyilkos.

2016. szeptember 24., szombat

Bojkott

Az október másodikai műnépszavazáson demokrata nem vesz részt. Programot szervez aznapra, lehetőleg valami Orbánellenes dolgot, de egyet biztosan nem tesz: nem megy el szavazni. Se így, se úgy.




Lett volna másik lehetőség: elmenni, és érvénytelenül szavazni. Ám a helyzet alapvetően megváltozott, mióta kiderült: a teljes parlamenti "ellenzék" összvissz akkora valódi tagsággal bír, hogy a szavazatszámláló bizottságok KÉTHARMADÁBA képtelen tagot delegálni. Azt meg csak Hófehérke és Csipkerózsika hiszi, hogy a hivatalból delegált szavazatszámlálók majd mernek nemet mondani kritikus helyzetekben a Fideszmaffia jelenlévő verőlegényeinek.


Úgyhogy innentől tessenek leállni a különböző verziók variálásával. Még egyszer elmondom: az ORSZÁG KÉTHARMADÁBAN nem lesz semmiféle kontroll Orbánék szavazatszámláló gépezete fölött. A csalás-lopás-hazudás mestereitől pedig pont annyit várhatunk a szavazás napján, mint amit a mindennapokban megszoktunk: csalás-lopás-hazudást. Aki elmegy, és lead egy bármilyen - akár érvénytelen - szavazatot, az aláírja a névjegyzéket, onnantól a nevében bármilyen szavazat létrejöhet. 


Bedobja a saját akaratát tükröző áthúzott, kidíszített bármit, de az urnabontáskor azt olyan lazán fogják kicserélni egy Orbánnak megfelelő NEM szavazatra, mint ahogy Lázár cserélgeti a luxuskurváit. És nem lesz ott SENKI, aki észrevegye, lefilmezze, szóvátegye. Hogy a parlamenti "ellenzék" hogy küzdötte le magát az elmúlt években arra a szintre, hogy összvissz az ország egyharmadában képes élő embert megmozdítani, az egy másik történet. Megírtuk sokan, sokfelé menetközben a folyamatot, aminek előrelátható végeredménye most kollektív arcunkba köszön.


De MA nem ez a lényeg. Ma annyi a lényeg, amit a felvezetőben írtam: demokrata nem megy el az október másodikai műnépszavazásra. Azért nem megy el, mert tudja: ha átveszi a szavazólapot, és annak átvételét aláírásával igazolja, akkor a szavazólapját ki fogják cserélni, és puszta részvétele végül egy Orbánt támogató NEM szavazattá válik a végelszámolásnál. Mostantól ne tessenek túlokoskodni a teendőket: EGYETLEN racionális és célravezető lehetőség maradt: NEM ELMENNI Orbán műnépszavazására.

BOJKOTT.


2016. szeptember 22., csütörtök

Gyenge pont

Nem kell túl sok dolog az ellenség legyőzéséhez. Nagyjából ennyi: megismerni a gyenge pontját, és koncentráltan odaütni.




Az Orbán Rezsim gyenge pontját mostanra kiismertük. 50 napja vagyunk a Korrupcióirtó Népszavazás aláírásgyűjtő sátrával nonstop az egymást követő városok főterein, beszélgettünk sokezer honfitársunkkal. Tapasztalatunk lényege ennyi: nem mozdulnak addig, amíg Orbánék vannak többen. Merthát minek. De pont ezekből a beszélgetésekből, azok tömegéből és tartalmából tudjuk: a Felcsútiék valójában NINCSENEK TÖBBEN. Ügyesen eljátsszák az általuk megírt színjátékot: úgy választanak témákat, olyan közjogi aktusokat tartanak - népszavazás, választás, miegymás -, amelyekben többnek TŰNNEK. De valójában többszöröse a rezsimtakarítani akaró ember, mint annak támogatója.


Gyenge pontjuk tehát ennyi: megmutatni, hogy valójában kevesebben vannak. Ezt két módon lehet: vagy létrehozni olyan közjogi aktust - lásd följebb -, amelyikben kiderülnek a valós arányok, vagy olyan tömegben utcára vinni a Népet, ami egyértelművé teszi a fölényt. Abban a pillanatban, hogy bármelyik megtörténik, az Orbán Rezsim véget ér. Mihelyt a Nép látja a valós arányokat, fölbátorodik, és megindul. Aztán ki tudja, hol áll meg. Létező parlamenti műellenzékünk erkölcsi-szellemi-szervezeti állapotát ismerve töknyilvánvaló, hogy egy velük szembeni választást Orbán nagyobb fölénnyel nyer meg, mint bármikor korábban. Merthát az emberek nem mozdulnak meg, hogy a Nagyrablót kisebb rablókra cseréljék.


Olyan témát kell tehát előtérbe helyezni, amelyik a Nép igazságérzetét a leginkább fölhorgasztja, és képes hatalmas tömegekben szavazóurnákhoz vinni, keményebb esetben pedig utcára. Nem véletlenül vonták vissza a vasárnapi boltbezárás törvényét Orbánék, és tettek meg mindent, hogy ne legyen ezügyben népszavazás. Maga az Ügy persze nem a legfontosabb, de ahhoz elég lett volna, hogy sokkal többen menjenek el szavazni, mint egy kamuválasztásra, és arra is, hogy a többség a Fidesszel SZEMBEN szavazzon. Ha pedig olyan közjogi aktus történik, amiben Orbán neve mellett sokkal kisebb szám villog, mint ellene, akkor létrejön a kívánatos helyzet: a Nép rájön, hogy többen van, éspedig sokkal, mint a Narancsmaffia.



Korrupcióirtó Népszavazásunk témaválasztása nem véletlen. Épp eléggé tele van a kollektív hócipő az elmúlt 26 év önerősítő spirálban megizmososdó politikai szabadrablásával. A mai politikai "elit" reménykedik benne, el is mondja, hogy áááádehogy, nem olyan kulcstéma ez. Pedig DE. Tömeges utcai tapasztalatunk van máris erröl: ELÉG VOLT. Honfitársaink döntő többsége tisztán látja, hogy Orbán mindent lenyúló szabadrablása csak egy folyamat utolsó fázisa: a fehérgalléros bűnözés nem vele kezdődött, csaképp Ő vitte tökélyre annak módszertanát. Persze, Őt, meg a rendszerét kell a korrupcióellenes mozgalommal eltakarítani első lépésben, de az egész 26 év alatt fölhalmozódott erkölcsi-szellemi pöcegödörnek kell VÉGET VETNÜNK.


Ha ugyanis ennél kevesebbet teszünk, nem fog a Nép megmozdulni, nem alakul ki sem a népszavazási urnánál a kritikus tömeg, sem az utcán. Ott tartunk mostanra, hogy MINDENT vagy SEMMIT. A létező politikai "elit" egészét kell eltakarítanunk, vagy nem is érdemes belefognunk. 50 napnyi nonstop flaszterkoptatás, 10 város sokezernyi utcai beszélgetése alapján nyilvánvaló: ha az egész szar eltakarítását vállaljuk, elegen leszünk. Májusra 90 legnagyobb városunkban meglesz a hatalmas, és szervezett mozgósítási hálózat: olyan tömeget tudunk utcára vinni, amilyet még nem látott az Ország a rendszerváltásnak nevezett humbug óta. És meg is tesszük. Aztán már csak annyit választhat a Rezsim: korrupcióellenes népszavazáson bukik meg, vagy utcán. Előre szólok: utóbbi sokkal keményebb lesz. És ez nem fenyegetés.

Ígéret.


2016. szeptember 17., szombat

Politikai fogoly

Politikai fogoly leszek 20 napig Baracskán. Október 3. és 23. között fogok ülni, két általam szervezett tüntetés ürügyén. 




Nagyjából mostanra mindenki számára tiszta, hogy az Orbán Rezsim diktatúra. Ha valakinek mégis kétségei lennének, itt a történet: saját bőrömön bizonyítom be a kétkedőknek a valóságot. Jogerős bírói ítélet van arról, hogy 8 és 12 napot kell leülnöm Baracskán. Kezdjük ezúttal a végén. A jogerős ítéletet olyan tárgyaláson hozták, amin nem vettem részt. Nem azért nem vettem részt, mert ne szerettem volna saját ügyemben eljárni a tárgyalóteremben. Olyannyira szerettem volna, hogy a bírósági tárgyalást ÉN KÉRTEM. De valahogy mégsem sikerült elérnie a bíróságnak, pedighát közismert: MINDEN engem érintő ügyben - és van dögivel - résztveszek az eljárás minden pontján.


Akár gyanúsított vagyok, akár tanú, akár rendőrségre, akár bíróságra kell mennem: MINDIG ott vagyok, ezt nagyjából ezernyi általam átvett postai értesítő - a mennyiség sem túlzás mostanra, 75 ügyet indított ellenem az Orbán Rezsim -, és a fizikai jelenlétemet igazoló jegyzőkönyvek bizonyítják. Ott vagyok tehát MINDIG és MINDENHOL, épp csak a saját MAGAM ÁLTAL kért eljárástól maradnék távol? Egy frászt. Azért fellebbeztem két nyilvánvalóan törvénytelen szabálysértési határozat ellen, hogy azokat a bíróság oda dobja, ahová egyébként valók: szemétkosárba. Ilyenkor derül ki persze, hogy Orbánék milyen alaposan építik a diktatúrát. Még régebben törvényt módosítottak, lényege annyi: ha kétszer kézbesítik a meghívót, és az ügyfél nem veszi át, akkor kézbesítettnek kell tekinteni.


Csakhát a kézbesítésre egyetlen bizonyíték van: a postás aláírása egy postakönyvben. Ne legyünk naivak: a Rezsim az egész országot maga alá gyűrte, képzeljük el, amint egy szerencsétlen kézbesítő nemet mond az Őt nyomatékosan megkérőknek: ugyanmár, írja be a postkönyvbe, hogy bedobta az értesítőt, valójában meg tépje szét és húzza le a klozeton. Úgyhogy a levél a táskában marad, azt nem kapom meg, de attól még úgy tekintik, mintha én nem akarnék részt venni a SAJÁT MAGAM által indított jogorvoslati eljárásban. Fognak még ezel a nyilvánvalóan diktatúra-építő jogszabályi abszurddal élni: simán lehet olyan tárgyalásokat tartani, amik jogszerűnek minősülnek Orbánisztánban, épp csak az érintett nem tudja, hogy Ő az eljárás alanya.


A 20 napnyi börtön két részből áll. Kaptam először is 8 napot egy Kocsis Máté ellen szervezett tüntetésért. Emlékezetes, mikor fészbukján vadul migránsozni kezdett, tele volt vele a sajtó. Ment volna ennek kapcsán a TV2-be, a Mokka nevű műsorba, hogy nagy nyilvánosság előtt fejtse ki náciszagú téziseit. Én meg szerveztem egy tüntetést a TV2 elé, tudván: ha Kocsis tudja, hogy várjuk, nem biztos hogy odajön. Nem is jött, a célt elértük, ám engem szabálysértési bírsággal sújtottak, mondván: nem jelentettem be 3 nappal előre a tüntetést. Az illető szabálysértési előadó életében nem olvasott még egyetlen sort sem a gyülekezési törvényből, így aztán azt sem tudta: egy eseményre lehet hirtelen reagálású tüntetést szervezni. Nyilvánvaló ugyanis, hogyha valaki szerdán tesz olyat, ami ellen csütörtökön tüntetni kell, azt a demonstrációt nem lehet hétfőn bejelenteni, ugyanis hétfőn még nem tudom, hogy a delikvens mit fog csinálni szerdán. Abszurd, nem?


A másik, szintén Kocsis elleni tüntetés. Meglátogattuk múltév augusztus 20-án saját kerületének állami ünnepségén, hogy amennyiben ott is migránsozik, jelezzük: nagyon nem értünk egyet vele. Nem tüntetést szerveztünk, hanem odamentünk résztvenni a rendezvényen, hátha a jelenlétünk elég nyomást gyakorol rá, hogy emberként, ne pedig kisfasisztaként nyilatkozzon meg. Csakhát elénk állították a Kubatov Gárda kopaszait, nem tudtunk bemenni, meg is ütötték egyik idős nőaktivistánkat. Én pedig az ütés, és a nembeengedés elleni tiltakozásként a helyszínen flashmobot jelentettem be. Helyzet ugyanaz, mint a másik ügyben, a szabálysértési ügyintéző személye is az, micsoda véletlen. Ismét nem sikerült megértenie, hogy egy helyben elcsattanó pofon, és a kopaszgárda felvonulása ellen nem lehet három nappal korábban tüntetést bejelenteni, ugyanis akkor még nem tudom, mi fog három nap múlva történni.


Minden jogászkodástól mentes szimpla józan ésszel is egészen elképesztő a történet: börtönben fogok ülni, mert nem jelentettem be előre olyan cselekedetek ellen tüntetést, melyek a bejelentés pillanatában még meg sem történtek. Nem mentem el olyan fellebviteli eljárásra, aminek időpontjáról, helyszínéről nem tudtam. Úgy tűnik, ellenzékinek minimum gondolatolvasónak, és jövőbelátónak kell lennie, ennek hiányában ugyanis fizikailag lehetetlen a jogszabályok szerint megvédenem magam. Jelzem, ezeket a jogszabályokat, amiket már amúgysem tartanak be, szigorítani fogják, semmit sem bíz a véletlenre a Rezsim. Úgyhogy a helyzet az, hogy Korrupcióirtó Népszavazásunk országos aláírásgyűjtését október 3. és 23. között felfüggesztjük: a Demokrata Ellenállás sátra és csapata a nap 24 órájában Baracskán, a börtön előtt fog tüntetni, és kiállni értem. Churchill mondta: egy diktatúrában ellenzéki vagy utcán van, vagy börtönben.

Én már mindkettőben.


2016. szeptember 14., szerda

Rendszerváltás 2017

Rövid leszek. Elmondom, mit csesztünk el, és azt is, hogyan lehet helyrehozni. 




Orbán csak egy következmény. Hívhatnák Kovácsnak is a Diktátort, vallhatna épp baloldali, vagy akármilyen elveket. Ő csak egy tünet, nem baleset a léte, és országlása, hanem egy 1989-ben bekódolt rendszerhiba megmutatkozása. 1989-ben történhetett volna rendszerváltás, de NEM történt. Elvileg persze igen: az egypárti diktatúrát parlamentáris többpártrendszer váltotta fel. Csakhát a játékszabályokat úgy rakták össze, hogy mégiscsak mindenben a politika maradt az úr, független hatalmi ágak - igazságszolgáltatás, média, miegymás - valójában nem jöhettek létre. A játékszabályok rosszak. Ezek a játékszabályok azt mondják: kerülj választással kétharmados többséggel hatalomra, és onnantól bármit megtehetsz. Ezek a játékszabályok tehát eldobandók.


Ha a Parlament kétharmados többséggel bármikor átírhatja az Alkotmányt, kinevezhet Köztársasági Elnököt, Főbírót, Főügyészt, Főrendőrt, Főmédiást, Főkatonát, Főbárkit, akkor valójában MINDEN és MINDENKI a politika markában van. Semmi meglepő nincs abban, hogy eljött az a Gazember, aki maradéktalanul ki is használja a játékszabályok nyújtotta lehetőséget. Nem volt kérdéses, hogy lesz ilyen Gazember, a kérdés csak az volt: mikor jön el, és hogy hívják. Az 1989-es rendszerváltásunk nem volt az. Nem rakott valódi fékeket a politika kezére, mindazokat, akiknek a feladata a politikai elit felügyelete lenne, épp a politikai elit nevezi ki, innentől meg komolytalan az egész rendszer. Ha én nevezem ki, akinek a feladata az, hogy engem korlátozzon, akkor le is válthatom, ha épp komolyan venné a feladatát. Röhej.


Rendszerváltás akkor lesz, ha a politika felügyeletét ellátó többi hatalmi ágat a Népfelség alá rendeljük. Alkotmányt csak a Nép módosíthat, hatalmas részvételi arányú és többségű népszavazással, Közjogi Főembereket - följebb felsoroltam a leglényegesebbeket - szintén közvetlenül a Nép választhat, az általuk vezetett rendszerek költségvetését pedig Alkotmányba kell rögzíteni, hogy a Parlament ilyen módszerrel se tudjon befolyást gyakorolni a működésükre. Ha ugyanis egy Főbírót nem lehet kirúgni, mert a Nép választotta, akkor ki lehet szárítani: nem ad a Parlament pénzt a bírósági rendszer üzemeltetésére, aztán összeomlik a bíráskodás, lemond a Főbíró, máris újra politikai kézbe kerül az igazságszolgáltatás.


A dolgunk tehát roppant egyszerű. Olyan rendszert kell létrehoznunk, amelyben a független hatalmi ágak VALÓBAN függetlenek. Költségvetésüket Alkotmány garantálja, vezetőiket a Nép közvetlenül választja. Egyszerű ez, mint a faék, átlátható is, eredményes is, nemcsoda, hogy már a felvetése is tiltott gondolat. A mai politikai elit mindegyik fele utálja az ilyesmit. Ők ugyanis szeretik a teljhatalmat, az éppen ellenzékban levők is abban reménykednek: ha hatalomra jutnak, a mostani, mindent lehetővé tevő játékszabályok között szabadrabolhatnak és uralkodhatnak. Hát NEM. A mi dolgunk az: fölébreszteni a Népet, elmagyarázni: nem játékosokat kell cserélni, hanem játékszabályokat, aztán a többi már jön magától.

És meg is tesszük. 



2016. szeptember 11., vasárnap

Migráncs

Kicsi színes következik. Szó szerint színes.




Szolnokon vagyunk épp a Korrupcióirtó Népszavazás országos aláírásgyűjtésével. Este 8 körül odajött a demonstrációs sátrunkhoz egy színesbőrű férfi, kis gyermekével kézenfogva. Odaadott egy tárcát. A tárcában egy budapesti férfi összes személyes irata volt. És több mint 150 ezer forint. Ezt már onnan tudjuk, hogy a sátrunkhoz közel posztoló, tüntetésünket biztosító rendőrhöz vittük a tárcát, hivatalos jegyzőkönyv, miegymás.


A színes bőrű férfi a gyermekével azok közé tartozik, aki Orbánék szerint született veszélyforrás: bűnöző, terrorista, miegymás. Valszeg tudott volna mit kezdeni 150 ezernyi forinttal, meg rengeteg személyes irattal. És Ő valóban kezdett is. Odahozta az első komolynak tűnő helyre, mivel Szolnok központi terén állunk, mindenféle lobogóinkkal, azt gondolta: a sátrunk ez a hely. Eszerint is cselekedtünk, a valóban hivatalos személy is, felvéve a jegyzőkönyvet, átnézve, és rögzítve, hogy kié a cucc.


Várjuk a sátorhoz a budapesti férfit. Gondolom megköszöni majd a migráncsnak. Ha esetleg ahhoz a 80 %-nyi magyarhoz tartozik, aki migráncsozza a nyomorult menekülteket - ennyit mondanak a közvéleménykutatók - akkor vegyük úgy: mi megköszöntük helyette. És a nevében. És mindannyiunkéban. Mert emberek vagyunk.

Mint a migráncs.


2016. szeptember 8., csütörtök

Puk(l)izások

Nem. Pukli nem kollaboráns, nem is Orbánfan. Hanem pont az, aki volt, pont azt mondja, amit mondott, és pont azt teszi, amit ígért, hogy tenni fog. Nem kéne ellehetetleníteni.




Pukli nem ígért Rezsimkergetést. Ellenben utcára vitt többtízezer embert, olyan követelésekkel, amiket a Diktátor nyilvánvalóan nem teljesíthet, mert ha megteszi, minden más ágazat is belázad, látva a tanarak sikerességét. Pukli tevékenysége tehát rendszerellenes, az is volt, az is lesz. A jövő generációit nevelő tanárok az ország legbefolyásosabb csoportja: ha Őket sikerül BÁRKINEK meggyőzni arról, hogy az Orbán Rezsim nemcsak úgy általában, hanem konkrét szakpolitikában is - mint az oktatás ügye - vezetésképtelen, akkor hatalmas léket kap a Felcsúti Kalózhajó. Csakhát ilyesmihez IDŐ kell. Az amúgy inkább Orbánpárti tanarak szemét felnyitni: hatalmas vállalás. De nem lehetetlen, sok szembesítéssel, türelemmel, kitartással eredményes lehet. És Pukli pont ezt teszi, nem csoda, ha Orbánék közellenségként kezelik.


Szóval, mégegyszer: Pukli pont UGYANAZT mondja ma, mint amit tegnap, meg tegnapelőtt. NEM kíván politikai oldalak között lavírozni, nem kíván gesztenyét kikaparni önmagukban Rezsiműzésre alkalmatlan politikai erőknek. NEM. Párt-, és oldalsemlegesen reformálni kívánja az oktatásügyet, és ha az máshiogy nem megy, mint az egész politikai rendszer megváltoztatásával, akkor meg úgy. Mindenkitől azt lehet számonkérni, amit ígér. Mikor és hol ígérte Pukli, hogy elkergeti Orbánt? Mikor és hol ígérte Pukli, hogy a magukat baloldali ellenzéknek nevező parlamenti erőket támogatná? SEHOL és SEMIKOR. Sőt. Szép dolog, ha valakik beleálmodják saját vágyaikat mások tevékenységébe, de attól az még csak álom marad. Tessenek tömegeket utcára vinni Rezsimbuktatni, nem az EZT NEM ÍGÉRŐ Puklira rálőcsölni ezt a feladatot.


Kiknek is volna a dolga a Rezsimbuktatás, a Nép utcára vitele, a mozgósítás, az utcai politikai harc? Nem, nem Puklié. Nem a tanároké, nem a nővéreké, nem a mittoménkié. A politikai ellenzéké ez a feladat. Elvileg van ilyen, azért szavaztunk rájuk 2014-ben, hogy ilyesmit tegyenek. De Ők nem teszik. Utcai mozgósítás, polgári engedetlenség, kemény ellenállás helyett a Parlamentben melegszenek jópénzért, létező és egyre jobban kiépülő diktatúrát hitelesítve demokráciának a bentüldögélésükkel. Na mégegyszer. Diktátort buktatni a politikai ellenzék dolga, arra van, arra tartjuk. És itt ismét elértünk a szomorú lényeghez. A parlamenti "ellenzék" valójában NEM ellenzék. Része, és pedig jóltartott része a Rendszernek, nem érdekelt annak megbuktatásában, mert az utcáról fölhorgadó Népharag Őket is elsöpörné.


Kik is szervezik most a Pukli elleni kampányt? Navajon? Igen, tessenek csak végignézni a netet: a Gyurcsányista Szekta soknéven futó zombijai Gréczy előimádkozó rendelkezései szerint. Miért is teszik? Ez sem bonyolult. Kidobták a pártjukból Kerék-Bárczy Szabolcsot, elnökségük emblematikus tagját, merthát le merte írni, amit egyébként a közélet cseppet is gondolkodó résztvevői régóta tudnak: a Gyurcsányista Szektának NEM CÉLJA Orbánt buktatni, egy dologra hajt: valahogy bepaszírozni megint Feristent a Parlamentbe, kerül, amibe kerül. És marha ciki, hogy pont azt az embert dobták ki, aki miatt egyáltalán kiírhatták a pártjuk nevébe: Koalíció, hisz Kerék-Bárczy képviselte a demokrata jobboldalt a szervezetben. Demokratának már régóta nem demokrata a Gyurcsánypárt, innentől már nem is koalíció többé, marad az a neve, ami igaz is: Gyurcsányista Szekta. A puk(l)izás semmi más, mint a szekta figyelemelterelési kísérlete saját agóniájukról.


Pukli pont azt mondja, amit mondott, pont azt teszi, amit eddig tett, a mi dolgunk annyi, hogy türelemmel támogassuk mindebben. Kell érési idő a pedagógusok felébresztéséhez, mintahogy az országéhoz is. Lehet a babát 5 hónaposan is világra tolni, csakhát a 9 hónapos sokkal jobb minőségű, nemde. Úgyhogy a VALÓDI ellenzékiektől csak annyit kérek: NE SZÁLLJATOK BE a Gyurcsányista Szekta által gerjesztett karaktergyilkossági kampányba. A Rezsimet utcáról lehet legyűrni, Puklinak ebben szerepe lesz, azok a műdemokrata műellenzékiek pedig, akik épp megpróbálják saját belső problémáik elfedése, és elvtelen politikai túlélésük érdekében aláásni, mennek majd Felcsúti Gazdájukkal együtt a levesbe. Rendszert váltani, utcáról nem Pukli fog. Azt mi fogunk. De Pukli is KELL hozzá. Tessenek megérteni amit mond és tesz, és nem felülni a félremagyarázó hazugságkampányoknak.

Közérdekünk.


2016. szeptember 6., kedd

Élőblog

Több mint egy hónapja egy országjáró tüntetési sátorban élek. Aláírásokat gyűjtünk, beszélgetünk az emberekkel, időnként beszédet mondok.




Korábban is sokszor tettem ilyet, nem tartozom a fotelból megmondók közé. Ám a gyülekezési jog Orbán Rezsim által tervezett eltiprása elleni tüntetésen sikerült olyan gondolatot elmondanom, vagy méginkább megmutatnom, amit a legfontosabb közlendőmnek tartok. Így aztán ma nem írok, tíz percnyi olvasás helyett ezt az ötpercnyi videónézést ajánlom minden Kedves Olvasómnak. (Katt a videóra és indul)



Mert FONTOS.

2016. szeptember 3., szombat

Első fecske

Dr. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke aláírta Kossuth téri sátrunkban Korrupcióirtó Népszavazásunk gyűjtőíveit.




Ennyi a lényeg. Írtam tegnapelőtt egy nyílt levelet az ellenzéki parlamenti képviselőknek, felhívva figyelmüket, hogy épp ott vagyunk pár napig a Parlament előtt, és gyűjtjük az aláírásokat kecskeméti és szegedi állomásunk között országos aláírásgyűjtésünk közben. És lőn. Az LMP társelnöke önmaga nem parlamenti képviselő, ám egy olyan párt vezetője, amelyik frakcióval rendelkezik odabenn, így szignójának különösen nagy értéke van. Előzetes várakozásainkban Hadházy benne volt, jóideje hozza egymás után nyilvánosságra a Fidesz ocsmány korrupciós ügyeit. És meg is tette, ami magát komolyan vevő, szavait tettekkel is alátámasztó politikustól elvárható: aláírt. Van még olyan parlamenti képviselő, aki jelezte: csatlakozik, mihelyt technikailag lehetséges lesz, megvárjuk, komoly ember, akire érdemes várni. Személye addig titok, aztán majd nem lesz az.


Aztán innentől lehet ekézni bárkinek bárkit, a TÉNY meg annyi: az LMP társelnöke bevállalja, hogy a korrupciós bűncselekmények ne évüljenek el, és azt is, hogy minden közpénz nyilvánosan legyen elköltve. Aki ezt megteszi, az nyilvánvalóan nem korrupt, aki meg nem teszi, az meg valszeg az. Más okot ugyanis nehéz elképzelni, amiért valaki szeretné titokban tartani mindannyiunk közjavainak felhasználási módját, vagy szeretne büntetlenséget korrupciós ügyekben. Májusig tartó, 90 városra kiterjedő országos aláírásgyűjtésünk végére elválik a szar a májtól. Aki a politikusok közül aláír, és támogatja a Korrupcióirtó Népszavazást, az nagy valószínűséggel tiszta ember, aki meg nem, az épp ellenkezőleg. Támogatta már eddig is pár nagyágyú az Ügyet: Bokros Lajos, Geszti Péter, Galkó Balázs, Mendrey László, Iványi Gábor, de Hadházy aláírása után immár a parlamenti szint is megjelent a folyamatban.


Az Ő aláírása nem lepett meg, mint ahogy várjuk Juhász Pétert is az aláírók közé, mindketten ténylegesen és sokat tesznek a Rezsim mocskának feltárásáért. Pár szót azokról, akik viszont NEM írtak alá még. Elképzelhető lett volna, hogy a szavakban roppantmód korrupcióellenes Gyurcsány kifárad pár lépést, valamit ténylegesen tenni a néma parlamenti melegedés helyett, de ha nem, hát nem. Mondjuk a NAV-szavazás, meg Varjú Pártalelnök fidesznyik minőségű és mentalitású vagyonbevallása óta értelmes ember már nem várja el, hogy a DK bármit is tegyen a korrupció ellen. Nem várható azoktól lázadás, akik benne vannak nyakig, pláne most épp azzal vannak elfoglalva, hogy kidobják a pártjukból annak egyetlen olyan elnökségi tagját, Kerék-Bárczy Szabolcsot, aki NEM Kádár KISZ-góréjaként szerzett politikai tapasztalatot. Elkövette szegény azt a bűnt, hogy nyilvánosan kimondta, amit mindenki tud: a DK már nem a Rezsim ellen, hanem pusztán néhány vezetője pozíciószerzése miatt létezik, az őszinteség pedig arrafelé főbenjáró bűn, ezernyi, már kilépett becsületes egykori DK-tag bizonyíthatja.


Az MSZP szintén roppant elfoglalt. Épp pártelnökének erősen Fideszpárti megnyilatkozását emészti kvótaügyben, még nem tudják, hogy elhatárolódjanak saját elnöküktől, vagy felsorakozzanak mögé. Tán csak azon gondolkodnak, hogy melyikből lesz 2018-ban, az eleve lejátszott művoksoláson több parlamenti listás bejutó hely. Na, dehát vissza lényegre. Van mostantól olyan parlamenti erő, amelyik tettekkel bevállalja a korrupciómentességet. Hogy lesz-e még rajtuk kívül, rövidesen kiderül. Ott áll a sátrunk a Kossuthon egészen szeptember 5-én reggel 9-ig, lehet aláírni a T. Képviselő Uraknak, Úrhölgyeknek, aztán megyünk tovább Szegedre, Szolnokra, majd pedig vissza Budapestre. Gyűlnek az aláírások, állnak föl a már meglátogatott városokban a csapataink, lesz itt nagybazmeg májusra, remeghet a Rezsim. Meg persze az összes sunnyogó kollaboránsa, aki reménykedik abban, hogy lendületünk megtörik. Nyugi, minket nem olyan fából faragtak. tessenek bátran elhinni: nem marad el a szembesítés.

És kemény lesz.