Butizmus

Nem, nem elírás. Nem buddhizmus. Nem is botulizmus. Butizmus. Képviselői a butisták. Ők ma magyarhon többségi politikai tényezője.

A butisták hiperaktívak. Na, nem ez az egyetlen baj velük, de majd erről később. A butista létét a fészbuk alapozta meg. Szomorú, de így van. A net szétterjedése előtt volt valamiféle csendes korlátja az exhibicionizmusnak: semmitmondó, üres szócséplések nemigazán jelentek meg a nyilvánosságban. Senki sem volt ugyanis hajlandó pénzt fektetni abba, hogy mélyostoba agressziót terjesszen, akik meg ezt tették, be is skatulyázták magukat. Aztán megjött a net, és annak közösségi csúcsteljesítménye: a fészbuk, és kinyílt Pandora szelencéje. Elöntötték a világot az addig max a tengerimalacukkal szellemi társként csevegő butisták. Bocs, tengerimalacok.

A butista elvégezte az általános iskolát, néha a középiskolát is, de láthatóan semmit sem fogott föl az ott tanultakból. Képtelen összefüggésekben gondolkodni, illetve hogy pontosabban fogalmazzak: gondolkodni egyáltalán. Ő büszke követő. Talál magának Valakit, akit követhet, és vele tart tűzön-vízen át. Mindegy, hogy egyébként a Valaki épp tüzet, vagy épp vizet prédikál, az pont úgy jó, ahogy mondja. A butista ennek megfelelően magában letilt néhány fogalmat. Márha addig ismerte azokat egyáltalán. Ilyesmiket például: elv, erkölcs, tény. Érzi ugyanis, hogy ezek életveszélyesek követő magatartására: rendszeresen beléjük ütközik, ahogy a Követett állandó pálfordulásait vakhittel akarja szolgálni.

Néha persze egy-egy erősebb társadalmi változás beleveri az orrát, hogy mégiscsak vannak ilyesmik, mint a tiltott elv, erkölcs, meg tény szócskák által kódolt valamik, azok szar pillanatok. De erre is van megoldás. Körülveszi magát a többi butistával, csoportosan mégiscsak könnyebb elviselni a valóság kegyetlen beköszönéseit. Mert persze rendszeresen beköszön, az már csak olyan. Kevéssé törődik hitvilágokkal, fanatikus mélyostobasággal, csak megtörténik, törvényszerűen, a tényeknek, elveknek megfelelően. A butistának tehát nem könnyű az élete: a Valóság viharaiban kell helytállnia, mindig rendelkeznie kell alternatív valósággal, hogy az igazit valahogy kimagyarázza. Ezért aztán csoportokba verődik, és korlát nélkül fogyasztja a számára a Követett által odalökött gondolkodásmentesítő paneleket.

Ma Magyarország uralkodó politikai magatartásformája a butizmus. Pártokon átível, mindegy ugyanis, hogy a Követett miről mit mond, milyen nézeteket vall, a személye a lényeg, nem a tézisei. Bonyolult a világ, a butista számára egyenesen felfoghatatlan, kell Neki egy fordítóprogram, hogy megnyugodhasson: ért azért valamit belőle. Persze a Valóságban nem ért semmit az égvilágon, de a hite, hogy mégiscsak, na, az megmarad. Erre kell a Követett, meg a többi butista, akikkel együtt mantrázva megnyugszik a folyamatos csoportterápiában. Magyarország butistáinak legnagyobb része egy nagykoalíciót alkot: Fidesznyikek, Jobbikosok, Dékások. Képességeikben, habitusukban, életmódjukban semmi különbség, az egyetlen, ami alapján egyáltalán csoportokra oszthatók, az a Követett személye. A butizmus az ország rákfenéje.

Vegyük föl ellene a kesztyűt.