Harc a Kossuth térért

Miközben a Nettüntetések legaktívabb ifjai kezdenek rászokni, hogy maguktól a Kossuth térre érkezzenek, az Ország Gyűlése Mozgalom feladata az, hogy ennek lehetőségét folyamatos jogi harcokban fönntartsuk.

Harc meg van dögivel, gyakorlatilag folyamatosan zajlanak a háttérben a csaták, amik az esetek zömében a Bíróságon dőlnek el, és szinte minden esetben a Mozgalom győzelmével zárulnak. Kétsége senkinek ne legyen: ezek nem jogi csaták, hanem politikai ütközetek a paragrafusok jelmezében, ahol egyértelmű a Hatalom korlátozó akarata, és ha a Bíróság nem lenne még viszonylag független, simán vesztenénk is. Demokratikus jogállamban aligha valószínű, hogy a Rendőrség minden olyanra, amire még nem volt Bírósági döntés, szinte automatikusan tiltson, néha még akkor is, ha ezt a viselkedését a Bíróság már törvénysértés kimondásával, és döntési kötelezettség előírásával szankcionálta. Demokratikus jogállamban ugyanis a Rendőrség nem a Politikai Hatalom által kézivezérelt tiltógépezet, hanem csak és kizárólag a törvények szellemének és betűjének alárendelten a demonstrálók jogait éppúgy védi, mint a Hatalomét. Esetünk a legjobb bizonyíték arra, hogy ez itt már nem jogállam, tevékenységünk pedig a Bíróságok maradék függetlenségének lakmuszpapírja: amíg képesek fölülbírálni a nyilvánvalóan jogsértő rendőrségi döntéseket, addig van némi remény maradék szabadságjogaink gyakorlására.

Cikkeket sem azért írok jó régóta a különböző rendőrségi és bírósági hercehurcákról, mert ne lenne más témám, vagy épp titkos szerelmem lenne a jog orvos létemre. Ha jogász szeretnék lenni, az lennék, de szabad döntéssel, és nem muszájherkulessé válva az immár két éve velem szemben zajló koncepciós eljárások miatt. Házkutatás, négyszeri rabosítás, tömérdek ellenem tett feljelentés, állandó rendőrségre és bíróságra járás tett jogásszá, mertha nem váltam volna azzá, akkor már nem lennék szabadlábon: a szabadságomat, az életemet védendő kellett magamat gyakorlati jogtudorrá képezni. Ha meg már így alakult, akkor ezt a tudásomat az Ország Gyűlése Mozgalom érdekében is használom, ráadásul a gyülekezési jog az egyik legjáratlanabb terület, így aztán minden egyes csatánk bírósági végeredménye a későbbiekre mindenki másnak is hasznára válik majd. Egy hete írtam egy cikket épp aktuális politikai-jogi ütközetünkről: mivel itt a tél, és Mozgalmunk Kossuth téri sátrait téliesítjük, ezért aztán időleges elköltöztetésük egyre nagyobb erőfeszítést kíván tőlünk. Ha nincs más lehetőségünk, persze megtesszük, veterán demokrata harcosok gyülekezete mostanra az OGYM, de megpróbáljuk kivívni, hogy soha ne kelljen többé a Kossuth térről elmozdulnunk, még állami ünnepeken, rendezvényeken sem. 

Korábbi Alkotmánybírósági határozat mondja ki, hogy bármilyen gyülekezést csak határozott időre lehet bejelenteni: nem azért hosszabbítgatjuk kéthavonta a nonstop demonstrációnkat, mert az nekünk szórakoztató, hanem azért, mert nem tehetünk mást. Így aztán minden újabb kéthónapos hosszabbítás újabb lehetőség nekünk is, és persze Rendőréknek is, hogy egymással szemben újabb pozíciókat vívjunk ki. Most zajló meccsünk a december 31-ig szóló időszakot vívja le: a már megnyert korábbi bírósági csatáink miatt szilveszterig már rendelkezünk rendőrségi jóváhagyással, de ezen terminuson belül két időszakra tiltást kaptunk állami rendezvényre hivatkozással: november 3-4, és december 19-24 a két időszak. November 4-e az 1956-os forradalom leverésének emléknapja, a decemberi tiltás pedig a Nemzet Főterén tervezett szokásos karácsonyi valami miatt lenne. Pikáns részlet egyébként az, hogy Narancsisztánban még az állami ünnepségeket is céggel szerveztetik, az meg külön a világ röheje, hogy ennek a cégnek - Hungarofestnek hívják -  a főnöke pedig közben Orbán beszédeinek előtapsolója. Igen, kicsi a mi országunk, az a Hölgy akit egy hete tetszettek látni az RTL Klubon, mint rajtakapott előtapsolót, na szóval mindeközben meg Ő az állami rendezvényeket szervező cég Góréja is egyben. Jó kis banánköztársaság a miénk, nincsenek ám Fideszcégek dögivel, ááááááá, dehogyis...

Naszóval: Rendőrék november 3-4, és december 19-24 időszakra minket kitiltottak a Kossuth térről az állami rendezvények miatt. Én meg ahogy ilyenkor szoktam, írtam a Bíróságnak egy felülvizsgálati kérelmet, amiben közben megszületett a döntés: "nagyobbrészt" pernyertesnek lettem nyilvánítva, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a november 3-4 időszakot megszívtuk, megyünk megint a Szabitérre hátunkon a sátrunkkal, de a december 19-24 időszakban a Bíró nekünk adott igazat, és a rendőrségi tiltást hatályon kívül helyezve kötelezte a Kékeket új döntés meghozatalára. Persze Bucsek Gábor rendőrtábornok ismét tudja a kötelességét kinevezői felé: nyilván nem Ő lenne Orbánisztánban a Budapesti Rendőrfőkapitány, ha nem tenne meg mindent az ellenzék ellehetetlenítésére. Úgyhogy szépen, mintha a Bíróság épp nem mondott volna semmit, ismét megtiltotta nekünk, hogy december 19-24 között a Kossuthon legyünk, és nem tetszenek kitalálni: ugyanolyan indoklással és jogcímen, mint amit már egyszer a Bíróság megsemmisített. Ilyen is volt már rögtön augusztusi Kossuth térre kerülésünkkor, nem is lesz új a Nap alatt, míg Bucsek a Rendőrfőkapitány, vagy egyszerűsítve: míg Orbán a Főgóré.

Természetesen ismét megyek a Bíróságra reggel, az újabb rendőri játszmát megtámadni, és mint mindig, most is itt írom meg a felülvizsgálati kérelmet. A Kossuth térért való harcunk nem jogi, hanem politikai eset, némi paragrafus bukéval, egyben az Orbáni Illiberális Állam valós háttérműködésének kordokumentuma. 

És akkor lássuk.

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

BRFK címén beadva

Felülvizsgálati kérelem

Budapest Rendőrfőkapitányának 01000-47271/9/2014.ált. iktatószámú, "rendezvény bejelentése" tárgyú végzésével szemben.

Tisztelt Bíróság!

17.Kpk.46.407/2014/2. számú végzésükben Kossuth téri állandó politikai demonstrációnk tárgyában felülvizsgálati kérelmemnek nagyobbrészt helyt adtak, és december 19-24 időintervallum vonatkozásában a BRFK-t új eljárás lefolytatására kötelezték. E végzésükből idézem három kulcsfontosságú megállapításukat:

- A Magyarország Karácsonya rendezvényre vonatkozóan nem áll rendelkezésre térberendezési terv.

- Önmagában az, hogy használati szerződés van érvényben az érintett időszakokra vonatkozóan a Kossuth tér teljes területére, mely szerződés értelmében a rendezvényszervező jogosult a terület használatára az abban megjelölt emléknapok és ünnepek lebonyolítása érdekében, nem zárja ki azt, hogy mindezekkel egyidőben az adott közterületen a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó más rendezvényt is megtartsanak.

- A megismételt eljárás során a kérelmezettnek a karácsonyi ünnepkör rendezvényeivel érintett időszak vonatkozásában alaposan feltárt és dokumentált tényállás alapján, a jelen végzésben november 4-i nemzeti emléknappal kapcsolatban kifejtett szempontrendszer figyelembe vételével kell ismételten döntenie a bejelentésről.

A Bíróság részletes szempontrendszer alapján döntött úgy, hogy a másik kritikus időszak, november 3-4. esetében felülvizsgálati kérelmemnek nem ad helyt. Mérlegelésének alapja egészen a fizikai dimenziók vizsgálatáig terjedt ki, és a vázlatrajzokat tanulmányozva jutott erre a döntésre. Itt hívom fel a Bíróság figyelmét, hogy azok a vázlatrajzok számomra az eljárás során nem voltak hozzáférhetőek. Mindezt azért fontos rögzíteni, mert a bírósági végzés indoklásában szerepelt egy olyan kitétel, hogy a helyszínrajzokat nem kifogásoltam: ennek egyetlen oka az, hogy ezen helyszínrajzokat a rendőrség számomra nem biztosította, így ezekre nem is tudtam reagálni. Ez részben a felülvizsgálati kérelmek beadási útjának szabályozási anomáliájából fakad: azokat a BRFK-n kell beadni, így a BRFK ellenérdekelt félként pontosan tudja, mi szerepel az általam beadott felülvizsgálati kérelemben, míg én nem tudom, milyen iratokat csatol a BRFK az ellenkérelemben, így azok tartalmáról csak a Bíróság Végzéséből értesülök, azokkal szemben kifogást emelni nem áll módomban.

Ezzel együtt természetesen a Bíróság rám kötelezettséget előíró határozatát végrehajtom, ám ugyanez elvárható lenne a BRFK-val szemben is. Véleményem szerint ugyanis a BRFK a december 19-24 időszak vonatkozásában a Bírósági Végzést nem hajtotta végre. A számára épp a november 3-4 időszakkal kapcsolatban előírt szempontrendszer szerinti elbírálást nem végezte el: ugyanúgy fizikai lehetetlenségre hivatkozik, mint mikor pontos helyszínrajzokkal rendelkezett, pedig december 19-24 időszakra ilyen helyszínrajzok nincsenek. A Bíróság Végzéséből felülvizsgálati kérelmem elején beidézett szövegrészek egyértelműsítik: a Bíróság csak konkrét helyszínrajzok esetében ad helyt a fizikai lehetetlenségre hivatkozó érvelésnek, mert csak ez esetben tudja megítélni, hogy a rendezvények ütközése elkerülhetetlen-e. Nem ismert fizikai dimenziójú rendezvény pedig ismert fizikai kiterjedésűvel nem ütközhet: a Bírósági Végzés szellemében legegyszerűbben ezt úgy fogalmazhatnám: az általam bejelentett rendezvény van, míg a Magyarország Karácsonya nincs.

Meglátásom szerint ezzel az újabb kitérő döntéssel a BRFK pusztán időhúzásra játszik: a teljesen egyértelmű Bírósági Végzés végre nem hajtásának valós célja, hogy időt nyerjen a Magyarország Karácsonya rendezőinek a helyszínrajzok elkészítésére. Nem ismeretlen a BRFK ilyen magatartása: korábbi jogvitáink Bírósági Végzéseiből könnyen megállapítható, hogy a fizikai lehetetlenségre való hivatkozást addig csűrik-csavarják, amíg a Bíróság e magatartás törvénysértő voltára Őket nem figyelmezteti. A BRFK rosszhiszemű joggyakorlási módszerét már korábbi beadványaimban is szóvá tettem, ezt teszem most is, és kérem a Bíróságot, hogy ismét ne engedjen ennek az időhúzó taktikának. Mint ahogy azt korábban a BRFK-n folytatott megbeszéléseken is jeleztem: december 19-24 között demonstrációnk méretét a sátrakból álló fizikai infrastruktúránk által kijelölt maximum 12x20 méteres területre szűkítjük. Ez idő alatt tömeges demonstrációt nem tartunk, az egyidőben részünkről jelen lévő tüntetők száma egy esetben sem fogja elérni a 20 főt, a bejelentésünkben szereplő 2000 főt ez idő alatt nem fogjuk tömeggyűlésre összehívni, csak a maximum 20 fős, a szűkített területen kényelmesen elférő létszám korlátjáig tömegesedünk.

Hozzáteszem: a Magyarország Karácsonya rendezvényt szervezők maguk sem tudják, mit akarnak: az időpontjaikban való összevisszaságot, az installációk fölállításában és jellegében való föloldhatatlan ellentmondásokat a Bíróság is hosszú indoklásrészben tette szóvá. A keszekusza időpontokból, a szükséges eszközök telepítésének ismeretlenségéből számomra egyértelmű: itt a valós cél az lenne, hogy valahogy minket a térről kiszorítsanak, és ennek a kitalálása folyik. Az augusztus 8. óta a Kossuth téren folytatott nonstop demonstrációnk kapcsán megtapasztaltuk: a BRFK mindaddig időt húz, amíg a Bíróság annak törvénysértő voltát meg nem állapítja, és konkrét előírást nem tesz, hogy mely paragrafusok szerint szükséges az újra lefolytatott eljárást megismételniük. Kizárólag akkor hajlandó érdemi döntést hozni a GYTV szerint, ha a Bíróság az ettől eltérő jogi kerülőutaktól egyértelműen eltiltja, minden más esetben a gyülekezési jogban foglalt elbírálási kritériumok elől kitér, ugyanis pontosan tudják, hogy rendezvényünk sem a népképviseleti szerv működésére, sem a közlekedésre nem jelent kockázatot, így nem tiltható meg.

Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy a BRFK rosszhiszemű joggyakorlását a továbbiakban ne engedje, és kötelezze Őket a GYTV szerinti érdemi döntés meghozatalára. Utólag összehozni valamilyen rendezvényt azért, hogy egy létező politikai demonstrációt a térről kitilthassunk: nem tisztességes, és főleg nem jogállami magatartás egy a törvények betartására létrehozott hatóság részéről, amilyen a BRFK, ekként viselkedésük magát a jogállamot ássa alá.

Tisztelettel:

Dr. Szabó Gábor

Bp. 2014. november 2.