Képesek vagytok bocsánatot kérni?

Végre mindenki hazatalál a Kossuth térre, a hétfőn este 6-kor tartandó Nagytüntetés - a Közfelháborodás Napja - mellett is folyamatosan jelentenek be újabb és újabb demonstrációkat, még ugyanaznap korábbra és későbbre is.

Magam ha valamit elcseszek, akkor bocsánatot szoktam kérni, itt a Blogon, nagy nyilvánosság előtt is történt már ilyen. Törexem persze arra, hogy ilyesmire ne legyen szükség, de ha mégis előfordul, akkor megteszem, nem esik le ettől a Zember ujjáról a zaranygyűrű. És most, hogy mindenki megérkezik végre a Kossuth térre, kíváncsian várom, hogy mindazon politikai, közéleti és médiaszereplők, akik engem és az Ország Gyűlése Mozgalmat immár három hónapja fikáznak, vagy épp agyonhallgatnak, képesek lesznek-e a nagyvonalúság eme minimál-gesztusára velünk szemben. Három hónapja vagyunk ugyanis nonstop tüntetésünkkel a Kossuth téren, ezidő alatt ugyannyi savat kaptunk az ellenzéki oldaltól, mint a Vérnarancsoktól. Utóbbiak ilyesmi tevékenysége nem érdekel, Ők ellenség, akként is bánunk velük, de akikkel elvileg azonos oldalon állunk, azoktól most elvárnék némi magukba nézést. Az a szépszámú ellenzéki közvélemény-formáló, akik minket Fideszbérenceztek, mondván: a Kossuth térre a Hatalom nem enged be senkit, csak a haverjait, tehát jómagam és az Ország Gyűlése Mozgalom Orbán haverjai vagyunk, most bajban vannak. A Hatalom ugyanis már mindenkit vita nélkül enged be a Kossuth térre, így aztán az a helyzet, hogy vagy a Kossuth térre tüntetni érkező tömegek is Fideszbérencek, vagy mi sem vagyunk azok, nemde.

Felhívom egy apróságra a figyelmet: ha mi nem játszottuk volna le a Hatalommal az összes meccset az elmúlt három hónapban, akkor meg tudnák akadályozni a hétfői tüntetések mindegyikét. Ugyanis a létező törvényi és jogorvoslati-eljárási határidők igen hosszú időintervallumot biztosítanak a rendőrségnek a tüntetések elszabotálására. Nagyjából két hétig lehet jogászkodással húzni-halasztani egy demonstráció tudomásulvételét, és a hétfői tüntetések mindegyike ezen időszakon belül került és kerül bejelentésre, magyarul simán el lehetne mindet utasítani. Ami miatt ezt mégsem tehetik meg, az annyi: az Ország Gyűlése Mozgalom vezetőjeként ezeket a meccseket én mostanra mind lejátszottam, és olyan jogerős Fővárosi Törvényszéki végzések vannak, amik a rendőrség által korábban használt joghézagokat mind betömték. Magyarul: mi megvívtuk a mostani szervezők helyett azokat a jogi csatákat, amik számukra lehetővé teszik, hogy szabadon jelentsenek be akár azonnali tüntetéseket is a Kossuth térre, mert a Rendőrség kezét már a Bíróság gúzsba kötötte. Az egész elmúlt három havi kétfrontos háborúnk ezekben a napokban nyer értelmet: folyamatos ellenzéki hátbatámadások közben mindazon jogokat kivívtuk, amikkel most a demokrata tüntetések élni tudnak. Nem volna itt sem délutáni élőlánc, sem a Kónya-féle nettó OGYM javaslat a folyamatosan a Téren maradó tüntetésre, ha ezeket Bíróságon nem vívtuk volna ki előre mindannyiunk számára.

A hála nem politikai kategória, tudom jól, volt időm ezt megtanulni, de a bocsánatkérés az civilizált emberek között azért elemi norma volna. Ezerszer elmondtuk, hogy az összes Hatalommal szembeni jogi hercehurcánknak a végső célja ennyi: kivívni minden demokrata számára a lehetőséget a Kossuth tér tüntetési célú használatára. Az okosabbja már akkor is megértette, hogy a Hatalommal szemben ott kell tüntetni, ahol az található, és Orbán teljhatalmának fészke a kétharmados Parlamenti Bábszínház, tehát oda kell menni demonstrálni ellenük, és nem máshová. Minden agyonhallgatás és sárdobálás ellenére a Valóság persze megint tette a dolgát: ha most vissza teccenek olvasni az elmúlt három hónapban írt blogjaimat, akkor hirtelen ráébrednek, hogy pontosan előrejeleztem mindazt, amik manapság történnek. Nyilvánvaló volt már augusztus 8-án, mikor a Kossuth teret a Hatalommal szemben Bírósági úton el tudtuk foglalni, hogy egy olyan feudalisztikus maffiakormány, mint a Vérnarancsoké, előbb-utóbb úgyis elkövet valami olyan vérlázító dolgot, mint ami például a netadó. Ha egy Hatalom elveszti a kapcsolatát a Néppel, akkor az nagy baromságokat fog csinálni: ez a netadóban öltött testet, de épp lehetett volna más is a téma, a törvényszerűségek azért azok, mert mindenképp bekövetkeznek. Három hónapja harcolunk azért nagyjából mindenkivel szemben, agyonhallgatva, hátbatámadva, hogy végül a Nép megérkezzen a Kossuth térre, és kivívtuk a jogot mindannyiunk számára, hogy meg is érkezhessen oda. És most megérkezett: kitartottunk, és kibírtuk, áldozatvállalásunk most nyer épp értelmet, köszönöm Nektek itt is, Barátaim.

Hajrá Köztársaság! Hajrá Magyarok!