Önkormányzati Levelek - Harcra föl!

Kedves Olvasóim! Új témakört kezdek, hisz nagyjából 4 hónap múlva önkormányzati választás lesz az Országban és magam is elindulok mint a Nyolcker független polgármesterjelöltje. Tudjátok ki vagyok, milyen út áll mögöttem és merre megyek. No pasaran.

Kezelhetném ezt persze józsefvárosi belügyként, egyfajta közösségi magánügyemként, de nem így döntöttem. Ami tapasztalatokat szereztem az idők és a politikai csaták során, az másoknak is hasznos lehet. Remélem minél több független, DK-s, és Együtt 2014-es polgármester-jelölt lesz országszerte, számomra ez jelenti a jövő garanciáját a politika helyi szintjének megújulásához. Nekik akarok segítséget nyújtani azzal, hogy sok írásban végigmondom mindazt, amit fontosnak gondolok a települések problémáiról, azok megoldási lehetőségeiről, arról, amit önkormányzati politikának hívnak. Nem általánosságban fogok beszélni, a Nyolcker lesz a témám, hisz személyes sorsom és terveim kapcsán jobban megérthetővé válnak majd az általános elvek és teendők is, mintha azokat száraz tanulmányokba foglalnám.

Lesznek persze olyan részek is, amelyek annyira speciálisan kerületi problémákról íródnak, hogy annak sok hasznát máshol nem látjátok, de soha nem tudni, hogy egy ismerethalmaz mikor használható kellő átszabással másra is, mint amire célzottan készült. Szóval az Önkormányzati Levelek innentől elindul, használjátok bátran, nincs szerzői jog. Amiket elmondok, azok minden 10 ezer főnél nagyobb településen hasznosak lehetnek, annál kisebb méretben mind a települések szociológiai viszonyai, mind politikai és közigazgatási szerkezete olyannyira más, hogy arról abban a körben jártas önkormányzati politikusnak kéne írnia. Most mondom, ha van ilyen ember, és hajlandó is vállalni a nagyközönség nyilvánosságát, akkor csak jelezzen, mert önálló rovatot nyitok Számára a Blogon. Szóval az én tanácsaim városi tanácsok, ahhoz értek, arról írok.

Kezdjük az önkormányzat hatalmi fölépítésénél. Három hatalmi tényező működik együttműködésre ítélve: a Polgármester, a Képviselőtestület és a Jegyző. Nagyjából helyes azt mondani, hogy a Polgármester a helyi Kormányfő, a Képviselőtestület a helyi Parlament, a Jegyző egyszerre Kancelláriaminiszter és elsőfokú Bíró. E három hatalmi tényező egymáshoz képesti erejét a törvények az idők folyamán sokszor változtatták. Kezdetben a Képviselőtestület volt az úr, de napjainkhoz közeledve sok apró lépésben mostanra a Polgármester az, aki igazán meg tudja határozni a helyi politika lényegét. Közvetlen választása nagy lakossági támogatást nyújt, és az Alpolgármesterek és a Jegyző kiválasztásában betöltött kulcsszerepe, valamint általános aláírói, képviseleti és munkáltatói joga a többi hatalmi ág fölé emeli. Személyfüggő persze, egy tökös, céljaival tisztában levő és kellő tudással fölvértezett Polgármester akaratának teljesülését csak lassítani lehet, de megakadályozni még Képviselőtestületi ellenállással sem.

Az Önkormányzati Képviselő önmagában nem rendelkezik hatalommal, ám szerepe mégiscsak fontos. Gyökeresen más szerepet játszanak akkor, ha a Képviselőtestület többségét alkotják valamilyen pártformációban, frakcióba szervezetten, vagy pedig ellenzékiként dolgoznak. A jó Polgármester az Őt támogató többségi frakcióval munkamegosztást alakít ki, a legtehetségesebb embereket kiemeli Alpolgármesterré, és valós hatásköröket és önálló feladatokat bíz rájuk. Cserébe az egyes többségi önkormányzati képviselők nem kezdenek el kavarni, egyéni érdekeket képviselni, hanem elfogadják alapvetésként, hogy a város egyszemélyi vezetője a Polgármester. A jól működő településeken a többségek így dolgoznak. Az ellenzéki oldalon gyökeresen más a Képviselő feladata. Egyfajta oknyomozóvá kell válnia, aki vadászik a visszaélésekre, és ehhez a törvények kellő jogköröket biztosítanak Neki. Minden hatalom hajlamos az elkurvulásra, az ellenzéki képviselők, és a minél tökösebb ellenzéki képviselők éppoly fontosak a város harmonikus fejlődéshez, mint a többségi társaik.

Onnan látható, hogy egy Polgármester és annak képviselőtestületi többsége a várost képviseli-e, vagy pedig szervezett. csoportos önérdeket, akár az Őket támogató Pártét, akár csak a saját magukét, hogy mennyire engedi torzítatlanul érvényesülni az ellenzéki képviselői jogosítványokat. A tisztakezű Polgármester abszolút érdekelt abban, hogy az Ellenzéki Képviselők minél szabadabban végezhessék a dolgukat. Ha ugyanis visszaéléseket tárnak föl, akár hivatali, intézményi, de akár többségi képviselői szinten, azzal a Polgármester munkáját segítik: segítenek tisztántartani a helyi politikát. Amelyik többség elszívja a levegőt az Ellenzékiek elől, akár adminisztratív játszmákkal, akár azzal, hogy a helyi sajtóban cenzúra alatt tartja Őket, az a többség korrupt és önérdekű. Ezt látjuk a Narancs önkormányzatok szinte mindegyikében, pusztán abból, ahogy az Ellenzéket kezelik nyilvánvaló is a valós motivációjuk.

A Jegyző egy érdekes figura. Egyfajta szorgos hangya, aki közvetlenül irányítja a Polgármester általános akaratának megfelelően a Hivatalt, és ugyanakkor törvényességi felügyeletet lát el az önkormányzat egészének működésére. Hatósági jogköreinek nagy részét a kormányhivatalok elvitték, de attól még a hétköznapok során rengeteg olyan történés van, amiben egy jó Jegyző a dolgokat előreviheti, egy rossz meg eltérítheti a döntéshozók akaratát egészen furcsa irányokba is. Kulcsfontosságú változás volt a törvényi háttérben, hogy a Jegyző kinevezését a törvények a Képviselőtestülettől áttették a Polgármester hatáskörébe. Innentől egy város második számú egyszemélyi hatalommal fölruházott vezetője a Jegyző lett, és szükségszerűen a Polgármester jobbkeze. Nos, ennyit a legfontosabb önkormányzati szereplőkről.

Folytatás holnap.