Könyvégetés Abszurdisztánban

A könyvégetés súlyos dolog, nem a perzselő hő miatt, nyilvánvalóan. A könyvégetés a legfőbb szimbóluma annak, ha egy társadalom nem demokrata többé. Ha gondolatokat nyilvánosan semmisítenek meg, akkor a gondolatszabadságot tiltják be valójában.

Akár a nácik, akár a bolsevikok eljutottak minden esetben eddig a pontig: látványosan megmutatták az alájuk rendelt társadalomnak, hogy onnantól kezdve már nemcsak a beszéd tiltott, hanem a gondolkodás is. Az azonnali fenyegető hatás mellett természetesen ez hosszútávú terv is minden diktatúrában: zárd el a szabad információáramlást, és előbb-utóbb a Tiéd lesz a Néped, szőröstül-bőröstül, gondolkodásmentes zombiként. Minden diktatúra korlátozza az információáramlást, keménységük fokmérője éppen ez: milyen mértékig avatkozik bele az emberek érdeklődésébe. Mikor szoft-diktatúrákban lázadás tör ki - gondoljunk csak az arab országok mozgalmaira - az uralkodó rezsim első lépése mindenütt az alternatív hírcsatornák azonnali lezárása: internet kikapcs, újságok, tévék, frekvenciák letilt, oszt jónapot.

Kishazánkban a Fideszt is azért vádoljuk szoft-diktatúra építéssel, mert elszívják lépésről lépésre a vélemény szabadságának friss levegőjét. Ők ezt még nem adminisztratív úton, hanem gazdasági eszközökkel végzik, egyszerűen fölvásárolják a lényegesebb hírcsatornákat, és megpróbálják ellehetetleníteni a behódolásra nem hajlandóakat: lásd az RTL Klub esetét. Nem tiltanak be semmit, csak gazdasági eszközökkel terelik a "helyes" irányba az újságírókat, és mi mégis szoft-diktatúrának nevezzük már, amiben élünk. Képzeljük egy pillanatra el, mi lenne, ha egyszercsak a Narancsállam betiltana könyveket, újságokat, írókat. Nagyon nagy társadalmi érdek esetében ez kivételes esetekben, és társadalmi konszenzussal előfordul, mint a széljobb és szélbal legradikálisabb ideái és ideológusai esetében, de ez a kivétel, ami persze egyáltalán nem erősíti a szabályt. Szóval gondoljunk bele, mit tennénk Mi, Demokraták, ha holnap a parlamenti Narancskétharmad betiltaná mondjuk Moldova Györgyöt, és Tóta W. Árpádot.

Nos? Hát azt hiszem, mennénk az utcára, és sokan, többen mint eddig, mert ez könnyen érthető és elmagyarázható üzenet: a könyvégetés már csak a durvább az írások, gondolatok betiltásánál. És nemcsak mi mennénk az utcára, hanem ez lenne az a pont, ahol az EU valszeg pároslábbal ..szna ki minket az európai alapokmány alapvető normáinak egyértelmű megsértése miatt. És attól a pillanattól minket a civilizált világ diktatúrának tartana, akként is bánnának velünk, pedig még senkiért nem indultak el az éjszakai fekete autók. Szóval a gondolatok, írások betiltása súlyos dolog, választóvíz a demokraták és a nemdemokraták közt. De menjünk tovább e gondolatkísérletben. Vajon a Fidesz egy ilyen esetben mivel érvelne? Hát azzal, hogy Őket a társadalom döntő többsége megválasztotta, tehát nekik erre felhatalmazásuk van. Mi, Demokraták pedig azzal érvelnénk, hogy egy többség egy demokráciában csak a demokrácia alapelveinek betartása esetén élhet fölényével, és az alapelvek egyike a gondolatok szabad áramlása. Meg persze elmondanánk mellé, hogy egy frászt van Nektek Fidesznyikek valójában kétharmadotok, hanem csak 27%-otok, és azzal akarjátok korlátozni a másik 73%-nyi magyar információszabadságát.

Nopersze erre a Fidesz azt válaszolná, hogy aki nem szavaz, az passzív, tehát Nekik az aktív szavazók között van nagy többségük, magyarul Övék az Aktív Többség, a többi véleménye meg nem számít. De mondjuk betojnak, és népszavazást írnak ki Moldova és Tóta W. Árpád betiltásáról. Mi, Demokraták valszeg ugyanazt mondanánk: ez nem többségi kérdés, ha 9 millió 900 ezren mondanák azt, hogy legyen betiltás, és ezzel másik 100 ezer embertől vennék el az információszabadság jogát, ez akkor is diktatúra, mert a demokrácia alapelveit érinti, ezért nem többségi kérdés. Mi, Demokraták tehát egy ilyen népszavazás bojkottjára szólítanánk föl, ez esetben mást nem is tehetnénk. De menjünk tovább. A Narancsok megtartják a népszavazást, és azon rettenetesen alacsony a részvétel. Mindössze 3%. Nem 30, nem 10, csak 3%. És annak a törpe szavazatleadó csapatnak is a harmada a betiltás ellen voksol. Tehát mindösszesen az egész társadalom 2%-a dönt a betiltás mellett. Nos, azt hiszem ebben az esetben még a Fidesz is meghátrálna. Egy közösség 2%-ának véleményét, mint a Közösség döntését, egyszerűen nem vállalhatják föl még antidemokraták sem.

Nos, végigmentünk egy gondolatkísérleten, ami szerencsére csak gondolatkísérlet: ennyire még a Fideszesek sem antidemokraták. Najó, de mi van akkor, ha ugyan nem a Fidesznél, hanem magukat demokratáknak vallóknál megy végbe ez a folyamat? De csontra ám, pontról pontra. Egy Közösségben betiltanak egy írót, majd arról népszavazást rendelnek el, és azon a szavazók 2%-a hagyja jóvá az író műveinek betiltását. Igen, ez sajnos nem fikció, és igen ez olyan tevékenység, amihez képest még a Fidesz is demokrata. Aki nem hiszi, hogy ilyen menet lehetséges, annak mondom: de az. A betiltott író én vagyok.

A betiltók:

A Népszavazás:

Az eredményhirdetés:

Hát erről ennyit, csak egy kérdésem van az érintettekhez.

Könyvégetés mikor lesz?