(Kör)beérkeztünk

Az Ország Gyűlése Mozgalommal szimpatizálók immár sokezres táborának jó hír, mindenoldali megélhetési ellenfeleinknek meg rossz: tegnapi Demokrata Seregszemlénken már annyian voltunk, hogy élőláncunk teljesen körbevette a Nemzet Főterét.

Lehet hisztikézni tovább, hogy kevesen vagyunk, meg hogy mittomén, de attól még a tény tény marad: mindössze egy hónap alatt elértük, hogy szombat este élőben a Kossuth téren 200 ember mutasson be Orbán Viktornak. Tessenek utánunk csinálni, aztán majd visszatérünk rá, hogy ez könnyű vagy nehéz, siker-e, avagy sikertelenség. Hétről hétre, napról napra többen vagyunk, a minimum 50x50 méteres fekete díszköves négyzet - ennek a hivatalos neve a Nemzet Főtere - egészét immár a Demokrácia Erődjének fennhatósága alá vontuk tömegesedésünkkel. Hogy milyen volt a tegnapi ünnepségünk hangulata, azt az ott lévők tudják, akik meg kíváncsiak rá, jövő héten úgyis meglátogatnak minket. Úgyhogy egyszerűsíthetem is a dolgot: beérkeztünk, Mozgalmunk él és virul, újraépített infrastruktúránkkal, a nap 24 órájában növekvő számban ott őrködő aktivistáinkkal már mi uraljuk a Parlament főbejárata előtti nagy térséget.

Korábban tett ígéretemhez híven megkezdtük a Tér újrafásítását: jó nagy kaspókban áll már két fácskánk, az egyiknek a Kossuth, a másiknak a Széchenyi nevet adtuk, és mostantól minden szombaton újabb kettővel növeljük a számukat. Lesznek majd videók az eseményről, fikázóinknak külön a figyelmébe ajánlom, fölteszem majd a nap folyamán frissítésként azokat, lehet újragondolni a Mozgalmunkhoz fűződő előítéleteket. Egyre inkább kikristályosodik rendezvényeink "liturgiája": a Parlament felé forduló, Orbánnak és Bandájának szóló középső ujjas bemutatásunk - ha nem lennék ily civilizált, akkor kiírnám ennek jelentését: ló....t a s..gedbe, Viktor - önmagában is jelképpé válik. Nem öncélú anyázás ez, hanem nagyon is tudatos provokáció: ha ki akarjuk emelni a Népünket a félelemből és beletörődésből, akkor rendszeresen meg kell mutatnunk, hogy ez a Kétharmados Hatalom a Parlamentben messze nem olyan erős, mint azt magáról láttatni szeretné. Egy blöff, aminek nem kell bedőlni: ennek, és a magyarság szabadságszeretetének szimbóluma ez a középső ujj.

Most először már szavaztunk is. Kőbevéstük Mozgalmunk céljait: elsőként Orbán lemondásba hajszolása országos tömegesedéssel, minden városban fölállításra kerülő nonstop Demokrata Végvárakkal - három már ezek közül vidéken szervezés alatt áll, nem mondom meg hol, legyen ez meglepetés mindenkinek, de főleg a Hatalomnak, amit majd csapásként ér a móka. Második célunk a 2010-es, Fideszhatalom előtti alkotmányos berendezkedés helyretétele: az akkori Alkotmány és választási törvények betűhív visszaállítása, és azok bármikori megváltoztatásának nagy többségű Népszavazáshoz kötése. Rá kell raknunk a törvények kötőfékjét a politikai hatalomra, kőbe kell vésni a demokratikus jogállam alapelveit, hogy mégegyszer ne fejlődhessen ki az Orbánizmus, és senki, még a mi oldalunk se rendelkezhessen többé teljhatalommal. Harmadik célunk pedig az odáig elvezető út módszerére vonatkozik: el kell magyaráznunk Honfitársainknak, hogy a demokratikus jogállami berendezkedés mindennek az alapja, hogy megértse mindenki: a Hatalom Joga helyére a Jog Hatalmát kell megteremtenünk.

E három célunkat szavazással kőbevéstük: míg azokat el nem érjük, más célokat nem tűzünk ki, így aktuálpolitikai témákban, mindenféle alkudozásokban eleve kizárt a részvételünk. Nem akarjuk, és céljaink tegnapi kőbevésése után nem is fogjuk eljátszani azt a mindent elrothasztó politikai játszmát, mikor sok pici kompromisszum után végül már ellenkező irányba tartunk, mint ahová elindultunk. Nem, mi pont ugyanazt fogjuk akarni és tenni egy év múlva is, amit most, és egészen addig, míg helyre nem áll a Magyar Köztársaság. Másik szavazásunk titkos szavazás volt és személyi kérdésben. Mikor augusztus elején Mozgalmunkat megalapítottuk, tisztáztam: augusztus végéig, mint alapító, vezetőként viszem a csapatot, de aztán már a Mozgalmároknak maguknak kell kiválasztani vezetőjüket. Választási szabályainkat is kőbevéstük tegnap: a Mozgalom Vezetőjét minden hónap utolsó szombatján a következő hónapra szóló mandátummal választjuk a Kossuth téren, és a Vezető csak akkor maradhat az, ha a Demokrata Seregszemle leadott szavazatainak minimum kétharmadát megkapja. Ha ezt nem éri el, akkor új jelöltnek kell jönnie, és a régi két hónapig nem indulhat a vezetői pozícióért.

A választás technikája egyszerű, és az Athéni Demokrácia cserépszavazásos módszerére hajaz: középre kitettünk egy nagy kaspót, mindenki kapott egy vörös és egy sárga cetlit. A vörös lap bedobása a Vezető megerősítését, a sárgáé az elutasítását jelenti. Mindenki láthatta, hogy ez a módszer biztosítja a szavazás titkosságát és befolyásolhatatlanságát, hisz senki sem tartózkodik a gyűjtőedénynél, csak addig, míg a cetlit beleteszi. Aztán pedig az ottlévőkből véletlenszerűen kiválasztunk egy háromfős szavazatszámláló csapatot, hogy az eredményt szintén az egész Seregszemle előtt megállapítsa. Tegnap erre aztán a gyakorlatban nem volt szükség, mert egy sárga lap kivételével az összes többi vörös színű volt, így a vezetői fölhatalmazást immár választással szeptemberre a Mozgalomtól megkaptam. Nos, beszámolóként ennyit a tegnapi napról, a videókat majd elkészültük után frissítésben fölteszem, és tudjátok, Demokrata Barátaink:

Hajrá Köztársaság! Hajrá Magyarok!