A Vég Kezdetének Napja

Mármint Orbán Viktor romlott rendszere számára, bár akik elmúlt 10 napnyi tevékenységünket figyelemmel kísérték, azok rögtön értik a címet. Tíz nappal ezelőtt még az a betűsor sem létezett, hogy Ország Gyűlése Mozgalom, ma pedig 880 önkéntes aktivistával rendelkezünk, és vágunk Neki a hosszú és nehéz útnak.

Volna épp okom némi fennköltségre, de kerülni fogom, mert bár fontos, hogy mi volt eddig és mi lesz ma, de a lényeg inkább az, hogy mi lesz holnap és holnapután. A mai nap számunkra olyan, mint a D-Day volt a 2. világháborúban a szövetségesek számára: Ők partraszálltak Franciaországban hogy legyőzzék saját területén a Náci Fenevadat, mi pedig ma megteremtjük a Demokrácia első hídfőállását a Kossuth téren. Betelepülünk az arcukba, a Nemzet Főterére, hogy mindennap lássák: nehezebb dolguk lesz lopakodó diktatúrájuk kiépítésében, mint várták. Meg fogjuk mutatni az Országnak és a Világnak azt a szégyent, ami az elmúlt 4 évben nálunk megtörtént: nem a Parlament, hanem az azzal közvetlenül szemben létrejövő folyamatos tüntetés jelenti a Demokrácia Jelképét mostantól. Kicsinosították a Kossuth teret, hogy szép környezetet teremtsenek díszletként önkényuralmi törekvéseik elrejtésére, mi pedig ugyanott megmutatjuk a Valóságot, amit Ők elfedni akarnak.

Halvány lila gőzöm nincs, hányan vágunk ma neki ennek az útnak. Abban azonban biztos vagyok, hogy akik ma a helyszínen lesznek, vagy a háttérben a neten, vagy bárhol máshol segítenek nekünk, azok ma Magyarország legbátrabb és legelkötelezettebb emberei. Lehetne nyaralni, szájat húzogatva fitymálni, meg még sok egyebet lehet csinálni, de akik ma összegyűlünk, azok valóban tenni akarnak, és a hétvégén ki is derül: hány olyan ember van ma Magyarországon, aki igazán megértette Orbán demokráciagyilkos beszédének mondanivalóját. Békések vagyunk, de határozottak és eltökéltek: a Kossuth téren kezdünk bele sokmilliónyi apátiába süllyedt Honfitársunk fölébresztésébe. Eddig nem láthatták, hogy van valódi ellenállás Orbánék nyomulásával szemben, hát akkor mostantól majd látni fogják. Rengeteg ember ül otthon haraggal, és csak nyel, mert nincs hová csatlakoznia. Hát a mai naptól már lesz: hozzánk, a Kossuth téren, a Demokrácia ma megalapításra kerülő Erődjében.

Az Ország Gyűlése Mozgalom mindössze tíznapos történelme során kiváltotta az ország figyelmét és ellenérdekelt emberek és politikai erők hangos, vagy épp sunyi haragját. Én meg mondom: magasról teszünk rá, hogy ki milyen indokot talál az ellehetetlenítésünkre és a fitymálásunkra. Kimegyünk, ott leszünk, és mindaddig ott maradunk, amíg Orbán ebben az Országban bárminemű hatalommal bír: ez az ember roppant káros, ez az ember roppant veszélyes, és valakiknek meg kell állítani, és ha más nem teszi, akkor megtesszük ezt mi magunk. Onnan, a Kossuth térről, a Demokrácia Erődjéből fogjuk megszervezni az Ország ellenállását. Ha ma 500-an leszünk, akkor azért fognak ekézni minket, ha viszont 5 ezren, akkor meg azért: ok mindig lesz erre. De holnap reggeli cikkemet már a Kossuth térről fogom írni hajnalban, és gondoskodni fogunk róla, hogy minden ottani történés mindig nyilvánosságot kapjon. Szervezettek vagyunk, tudjuk mit akarunk, és azt hogyan akarjuk elérni, nem függünk sem pénztől sem technikától, sem médiától, mindenből megteremtjük magunk a szükséges mennyiséget és minőséget.

Nekünk jelenleg semmi olyanunk nincs, mint a létező politikai erőknek: infrastruktúra, soktízmillós költségvetés, médiakapcsolatok, bármi ilyesmi. De ehelyett van olyanunk, ami meg láthatóan másnak nincs, vagy csak nagyon kevés: Akaratunk és Eltökéltségünk. És ha ez van, akkor előbb utóbb minden másunk is lesz, mert az eszközök megszerezhetők, de akinek nincs elhivatottsága és bátorsága, annak meg hiába van bármekkora eszközparkja. Ha majd egy év múlva már a Kossuth téren annyi ember lesz, hogy kénytelenek leszünk a tüntetést az egész térre kiterjeszteni, és ha már minden városunk főterén ott állnak a Demokrácia Végvárai, akkor ebben az Országban egyszercsak új helyzet lesz. Onnantól már mindenki számára világossá válik, hogy Orbán nem a Nép akaratából van hatalmon, hanem épp annak ellenére. Ha más nem mutatja meg, hogy tízmilliós Hazánkban csak kétmilliós a Narancstábor, de ennek 8 millió elszenvedője van, akkor mi ezt megmutatjuk.

Találkozunk ma délután 4-kor a Kossuth téren, és létrehozzuk azt, amit mások nem mernek: a Demokrácia Erődjét. Toborzásba kezdünk az egész országból, jönni-menni fognak a tüntetőink, és előbb-utóbb egyre nagyobbá válik az a tömeg, amit ez az állandó jövésmenés fönntart. Nem kapkodunk, pontos terv szerint haladunk, mégha annak bizonyos elemeit nem is osztom meg a nyilvánossággal, hogy ne lehetetlenítsem el jövőbeli működésünket. Az Ország Gyűlése Mozgalom tiszta szándékú emberek tiszta eszközökkel élő közössége, és az is marad. A küldetésünk a Köztársaság helyreállítása, és nem több, de nem is kevesebb. És ettől a Céltól nem hagyjuk eltántorítani magunkat, kivetjük magunkból mindazokat, akik föl akarnak használni bennünket más szándékok elérésére, nem tűrjük a szélsőséget, az erőszakot. Saját utunk van, aminek látjuk a végpontját, és van szívünk és eszünk hozzá, hogy azon végig is menjünk. És minden pillanatban tudjuk a felelősségünket, de azt is tudjuk, hogy ami ebben az Országban ma történik, az úgy tovább nem mehet. És el fogjuk érni, hogy ez a mai nap, 2014. augusztus 8. bevonuljon Magyarország történelmébe, éspedig a demokraták számára arany, Orbán Viktornak pedig fekete betűkkel.

A Vég Kezdetének Napja.