Fotel, csipsz, kokakóla

Na, Mesterházy lemondott, eddig se volt rossz a műsor, de innentől aztán klanya kis teleregény indul, hátradőlök és élvezem. A Nyolckerben 12 éven át dolgoztam velük együtt, többnyire szövetségben, és végignéztem, sok esetben megpróbáltam megakadályozni a leromlásukat, nagyjából annyi hatással, mint amennyit a C Vitamin fejt ki egy hajassejtes leukémiára.

Bölcsészlelkemnek - nem az egész az, nyugi - sokkal jobban tetszik egy drámai végkifejlet, mint egy se íze se bűze verzió. És ezt legalább most megadják Szegfűék, mégiscsak más a fílingje, ha lőporfüstös fegyverropogás után ürül ki a csatatér, mintha egyszerűen levonulnak a maradék hadak a térképről. A következő hónapok azonban pusztán dramaturgiai szempontból lesznek érdekesek, mert a végkifejlet évek óta látható. Nagyjából 2 éve írok a Szocialistákról politikai elemzéseket, tényfeltárásokat, ilyesmit, és fullra pont az zajlik most, amit jóelőre és újra és újra előre jeleztem. Itt van egy a sok közül, tessenek megnézni a cikk időpontját...

2013.01.25. 08:42tuholepblog

134. Szocik

Címkék: mszp ellenzék józsefváros komássy ákos kocsis máté JóVáros

Na, csúnyarossz fiú leszek. Persze ez nem újdonság, merthát a trendi pártpolitikusok között mindig is fekete bárány voltam - saját expártomban is -, de azért jobb szólni előre.

Felgyülemlett bennem az elmúlt hetekben némi mondanivaló. Csakhát mivel annak egy része az MSZP helyi csapatát illeti, vártam. Nem akartam saját honlapjukra túlzott kritikai élű írásokat föltenni, mert annyira azért mégsem vagyok csúnyarossz fiú.

Meghát, ellentétben Mátékával, meg a Fidesznyik Bandájával, a szocik nem ellenség. Csak már nem is szövetségesek. Bár, ha egy kicsit visszaidézem az elmúlt hónapok történéseit, tán egy percig sem voltak azok. Már aszerint, amit én a szövetségről gondolok. Kiállunk egymásért, vállvetve harcolunk, közös kockázatokat vállalunk, na és persze nyilvánosan is fölvállaljuk egymást.

Na, ezt így elolvasva, hát ebből semmi sem így történt.

Nembaj, megpróbáltam, megpróbáltuk, a lelkiismeretem tiszta. Múlt év májusa óta - 9 hónap, pont egy szülésnyi idő - türelmesen vártam, hátha legalább saját pártjukon belül képesek pár dolgot eldönteni. Alapvető dolgokat.

Például olyasmiket, hogy mit is akarnak a kerülettel csinálni. Ugyanis a polirtika elvileg erről szólna, nemdebár. Nem a négyévenkénti választásról, hanem arról a négy évről, ami két választás között van. Annak a tartalma a politika maga. A választás témája csak annyi: ki kerül hatalomra, kinek lesz lehetősége szándékait tettekre váltani. Csakhát ahhoz nem árt tudni, mi is a szándék, mert amíg az nincs, garancia tettekre sincs.

Szóval kilenc hónapja nem tudják, mit akarnak. Csak túlélnek, de legalább most - határidőszabásom következtében - ki is mondták. Aszongyák az Ákos - új látogatók miatt: Komássy Ákos MSZP elnök - szájával: majd valamikor tavasszal csinálnak valami programot, majd valamikor szeretnének összetoborozni valami ellenzéki összefogást, meg különben is: 2014-ben lesz a választás.

Hát jó. Ha nem érzik úgy, hogy a kerület bajban van, és minél előbb cselekszünk, annál jobb, akkor nem érzik. A Város Népe érzi, majd a szocik is rájönnek. Legkésőbb 2014-ben.

Felpofozták már magukat párszor az önkormányzati választásokon - erről majd külön és részletesen is írok, mert tanulságos, hajjaj, de még mennyire - dehát az Ákos fiatal még: biztos úgy gondolják, akik most a semmittevésre kényszerítik, hogy ráér még választásokon jól szerepelni. Végülis a helyi szocialistáknál erősebb a választási vereségek hagyománya, mint a győzelmeké, de mint mondtam, erről majd kifejtőset nemsokára írok.

Szóval a Kedves Szocialistáknak nem céljuk Mátéka megbuktatása. Szóval szerintük nem annyira rossz a kerület helyzete, hogy amiatt kemény ellenzéki akciók sorozatával el kéne hajtani a székéből a Hátsóajtós Kisvitézt.

Tudomásul vettem. Tudomásul vettük. Nem mondom, van némi harag a JóVáros Egyesület köreiben irántuk, dehát ez van.

Következmény persze többféle lesz. Legelőször is kénytelen leszek foglalkozni innentől a szocik tevékenységével is. Eddig nagyrészt nyeltem, vártam, tűrtem, mert komolyan úgy gondoltam, hogy kiforrják magukat. Nem forrják. nem forrnak egyáltalán, inkább valami langymeleg csodavárásban élnek.

Éshát mivel a Város Legnagyobb Botrányában fognak tevőlegesen résztvenni - 3,8 milliárd közpénz közbeszerzési elköltése Fidesznyik cégeknek, nulla józsefvárosi munkahelyterem- téssel - ezért aztán mostantól kapni fognak eleget.

Jobb is így. Magunkra maradtunk. Mi, Józsefvárosiak.

szabogabor 2013-01-25

Aztán itt van mégegy szintén jó régről...

2013.02.09. 15:16tuholepblog

146. Áll a bál

Címkék: választás mszp józsefváros

A Szociknál. Bátorkodom velük kapcsolatban tabukat feszegetni, oly történéseket fölhozni, amiket szívesen elfelejtenének, illetve tevőlegesen kiirtottak a szervezet hagyományai közül. Épp most csúnya fiú vagyok, merthogy belerondítok belső és körkörös hallgatási fogadalmukba.

Pedig megmondtam előre: a szövetségeseimre maximálisan tekintettel vagyok, de rajtuk kívül senkire. Kilenc hónapja volt a kerületi szociknak arra, hogy eldöntsék: szövetségeseim-e. Eldöntötték.

Oké. Volt már ilyen, nem is egyszer. Mindannyiszor befürödtek. Épp erről szólnak a régi, tabudöntögető történetek. Hogy tanuljanak belőlük.

Nos, vagy tanulnak, vagy nem. Az Ő dolguk. Megszívatták már annyiszor magukat, hogy eggyel több vagy kevesebb igazából nem számít. Nem voltak hajlandók egy olyan megállapodást megkötni, ami összesen két pontból állt:

1. Cél Kocsis Máté mielőbbi megbuktatása.
2. Elsődleges cél a munkahelyteremtés.

Nos, ha ezt nem hajlandók elfogadni, az nagy ciki. Ugyanis Ők itten az ellenzék legnagyobb pártja volnának, meg még baloldaliak is. Nem fölvállalni ezt a két célt: nagyon gáz, és ennek persze aztán következményei vannak és lesznek. Közelednek a választások. Addig egyensúlyozgatnak saját magukon belül, teljesen lebéklyózva, mozgásképtelenné téve önmagukat, amíg már senkit nem fog érdekelni, hogy vajon mit csinálnak Ők ott belül.

Bíznak a szegfűben. Csakhát már a szegfű sem a régi. Ez a szegfű már feleakkora nincs, mint volt annak idején. Marha kevés lesz a győzelemhez.

Vitákat robbantok ki a szocialista párton belül. Hogy legalább vitatkozzanak, mert már azt sem mernek. Söpörnek mindent a szőnyeg alá, és hát az ilyesminek meg az szokott a következménye lenni, hogy egyszerre ömlik ki a sok összehordott cuccos, és általában akkor, mikor az a legkevésbé jó. Ha nem megy szép szóval, szövetségben, akkor már módszerrel kell megvédeni őket saját maguktól. Kénytelenek megmozdulni, végre csinálni valami ellenzékit, meg baloldalit, mert különben még a saját szavazóik sem Őket fogják választani.

Teher alatt nő a pálma, Srácok. Tudom, hogy nagy teher vagyok. Nem baj, biztosítom Nektek a lehetőséget, hogy Pálmafává nőjetek...

szabogabor 2013-02-09

Ezeket két dolog miatt rakom most föl korábbi blogomról. Egyrészt azoknak, akik abban a téveszmében élnek egy ideje, hogy bennem nem a gyakorlat tapasztalatából adódik az MSZP elleni kritikalánc, itt van pár kordokumentum. Másrészt meg a sok okostojás, aki most majd utólag megmondja, amit előre nem, azért kicsit szerényebben tegye ezt, mert valóban van pár ember aki évek óta mondja és mondja bele a vakvilágba, de azok nem újsütetű utólag megmondók ám. 

Nem fogom túlírni, nincs mit: tökmindegy, hogy épp ki lesz a feje a halott testnek. Ez a párt egészében züllött le morálisan, intellektuálisan, és ami most jön, azt úgy hívják: a Selejt Bosszúja. Magatoknak csináltátok Szocik, nem hallgattatok senkire, hát akkor most egyétek meg mindazt, amit összekotyvasztottatok.

Jó étvágyat hozzá.