Négy hónapja a Kossuth téren, Orbán ellen

Orbán Viktor tusványosi beszéde az illiberális demokráciáról mindazt előre jelezte, ami azóta megtörtént. Kár hogy csak páran látták ezt előre, de akik igen, azok augusztus 8-án nonstop tüntetésbe kezdtek a Kossuth térre. Épp 120 napja.

Az a pár ember mostanra 2000 önkéntessel bíró országos kiterjedésű szervezetté erősödött: mi vagyunk azok, az Ország Gyűlése Mozgalom. Alapelvünk egyszerű: mi mindig azt tesszük, amit mondunk. Nemcsak beszélünk az utcai ellenállás szükségességéről, hanem ott vagyunk, Orbán arcában, a Parlamenti Bábszínház főbejáratánál, roppant kínos időszakokat okozva a Narancselitnek, mely különösen a külföldi delegációk fogadásakor próbálja valahogy bemanőverezni a vendéget, nehogy rákérdezzen: ha itt minden annyira oké, mint a Miviktorunk mondja, akkor mit keresnek tüntetők a Nemzet Főterén? Mi nemcsak beszélünk arról, hogy nem kéne többé hazamenni a tüntetések után, ott kéne maradni, hanem ott is maradunk. És mindaddig ottmaradunk, és egyre számosabban, egyre zavaróbban, míg az országot az Orbán Rezsim vezeti. A négy hónap alatt megnyertünk négy pert a Fővárosi Törvényszéken Budapest Rendőrfőkapitánya ellen, aki mindent megtett, hogy a Felcsúti Gazda parancsának megfelelően minket eltávolítson. Álljuk, és visszaverjük a folyamatos adminisztratív packázásokat, a közterületfelügyelők zaklatásait, a Parlament hivatalának állandó szurkálódásait, a Narancsmédia lejárató célzatú támadásait.

Az persze egyikünknek sem okozott meglepetést, hogy tettünk ki fogja vágni a biztosítékot Narancséknál, az viszont igen, hogy ugyanilyen mértékben kihívásként kezeltek és kezelnek minket az ellenzéki körök. Ugyanolyan vehemenciával támadnak minket magukat ellenzékinek tartók, mint a Felcsútiék, ugyanúgy hazudik rólunk a ballib média, mint a HírTV, adtunk már a német, a norvég, a svéd, a tajvani, a portugál és a török közszolgálati TV-nek interjút, de az ATV-be még véletlenül sem sikerült bekerülnünk, hacsak negatív vágóképként nem. Nyilatkoztam ugyan a Híradójuknak, és többtucat órányi felvételt készítettek rólunk és nálunk, de ebből egy perc sem ment adásba. Nyilvánvalóvá vált számunkra az idők folyamán, hogy ugyanolyan páriák vagyunk a magukat ellenzékieknek nevezők körében, mint a Fidesz Rezsim számára. Ha nálunk a Kossuthon épp 5000 spontán odajött tüntető gyülekezik, akkor azt 200-ként mutatják be, ha körbeadjuk a mikrofont, hogy a Nép is szóhoz jusson, akkor a 40 felszólalóból kiemelik az egyetlenegyet, aki részeg volt. A Klubrádió az egyetlen, amelyik időnként szót ad nekünk, ezúton is köszönöm az egyetlen valóban függetlennek bizonyult tömegmédium pozitív hozzánkállását.

Talán mindenki más ilyen ellenszélben inkább lehúzta volna a vitorlát, és kiúszik a partra, de minket nem ilyen fából faragtak. Egy mindenre elszánt és érdekei védelmében bármire hajlandó és bármeddig kitartó Orbán Rezsimet csak olyanok buktathatnak meg végül, akik maguk is mindenre elszántak, és minden szükségből erényt tudnak kovácsolni. Mi nem elhagytuk a hajónkat, hanem megtanultunk ellenszélben vitorlázni, mikor eljön majd az idő, hogy hátszelet kapunk, mert az az idő elkerülhetetlenül eljön, simán nyerjük a Kékszalagot. Tettünk ezernyi egyoldalú gesztust, javasoltunk szövetségeket, Bokros Lajos kivételével az mindig elutasításba ütközött, kivívtuk, hogy a Kossuth tér az ellenzéki demokraták számára szabadon hozzáférhető tüntetési helyszín legyen, hálát, köszönetet ezért nem kaptunk, támadásokat, rágalmazó vádaskodásokat annál többet. Teleírták műellenzéki médiamunkások a sajtót azzal, hogy úgysem tartunk ki, csak néhány napig, esetleg hétig, aztán ha jön a szél, akkor összedőlnek a sátraink, és végre hazamegyünk, de ha máskor nem, akkor majd télen, ha hideg lesz az idő. Nos, jött a szél, összedöntötte a sátrainkat, és mi újraépítettük azokat, itt a tél, és mi fűthetővé változtattuk a mostanra viharállóvá is tett Erődünket, és egyre többen vagyunk és egyre elszántabban készülünk a közeljövő feladataira.

Nekünk a mindenoldali kereszttűzben igazán lenne okunk mindenkit ellenségnek tekintenünk, hisz valójában úgy is viselkednek, de nem tesszük. Nem mossuk egybe az elmúlt 25 évet, mert tudjuk, hogy a demokráciára és európaiságunkra Orbán Viktor jelenti a valódi veszélyt és nem más. Mi nem utáljuk el a pártszimpatizánsokat, mi nem bontjuk föl az Orbánbuktató Minimálkonszenzust azért, hogy pillanatnyi érdekeket előtérbe toljunk. Pont azt tesszük, amiért belekezdtünk: egyre jobban megedződve tüntetünk a Nemzet Főterén az alkotmányos jogállam visszaállításáért, és saját példamutatásunkkal veszünk rá egyre többeket: jöjjenek a Kossuth térre, és maradjanak is ott. Látjuk és szóvá tesszük azokat a hibákat, amiket az ellenzék elkövet, de ezt mindig tényszerűen tesszük, nem elfelejtve, hogy az ellenséget Orbán Rezsimnek hívják. Mi valóban nem némulunk el, és nem megyünk haza: látva a forradalom lángjának pislákolását fölkészülünk arra, hogy azt a megfelelő pillanatban majd újragyújtsuk. Akik valóban eltökélték magukat, hogy Orbánt elűzzék, azok megtalálnak minket bármikor a Kossuth téren. Ahol a Hatalom található, akik ellen küzdenünk kell, mert kitartás, elvszerűség, és tettek nélkül addig marad a Maffiaállam, ameddig csak jólesik. Langymeleg sasszézgatások nem vezetnek sehová, a demokráciát csak harcos demokraták állíthatják helyre. Ha ilyen vagy, Kedves Olvasóm, akkor várlak vasárnap délután 5-kor a Kossuth téren. Orbán ellen tüntetni.

Hajrá Köztársaság! Hajrá Magyarok!