Irány a Kossuth tér?

Mikor egyéves távollétemből visszatértem írni, marhára nem terveztem, hogy terepen is aktívkodjak. Mindeddig be is tartottam, nem mentem ki egy tüntetésre sem. De egyszerűen nem bírom nézni, ahogy megvezetik a zembereket. És azt a teszetoszaságot sem, amit az egyébként jószándékú demokraták művelnek. Tele a fészbuk felismerésekkel. Nagyjából mindenki rájött, hogy ez itt diktatúra, még akkor is, ha annak egy puha formája. Ezért aztán az is világossá vált, hogy a parlamentnek nincsen valódi szerepe. Csak annyi, hogy az Orbán Rezsimnek a demokrácia álcáját biztosítsa.

És elsöprő többség látja már azt is, hogy az abba beülő ellenzéki képviselők inkább Orbánt szolgálják, mintsem az őket bejuttató választóikat. Teszek föl képként pár közvéleménykutatást. Mindegyiket független demokrata csoportokban készítettem, a szavazatok 90%-a olyan helyről jött, amire az égvilágon semmi befolyásom nincs. Úgyhogy eléggé mérvadóak az eredmények. Tessék nézegetni, aztán folytatom a képek után.

Oké, tiszta a képlet, gondolom. Az emberek okosodtak a választások utáni időszak tapasztalataiból. Már csak egyet kéne lépni fölfelé a lépcsőn. Tettekben is megmutatni, hogy megértették mi a szitu. De ez a lépés az istennek se akar sikerülni. Ha tudjuk, hogy az "ellenzéki" képviselők valójában Orbán jól fizetett csicskái, akkor miért nem dörgöljük ezt bele az orrukba? Miért kéne nekünk kíméleteseknek lennünk a bennünket immár sokadszor elárulókhoz? Hát, én meg meguntam a bénázást. Ha más nem, csinálom majd magam. Így mentem négy éve is a Kossuthra, és akkor most ugyanezt fogom tenni.

Nem, most nem Orbán ellen fogunk tüntetni. Ők ez ellenségeink, le kell majd küzdenünk őket, ez tiszta sor. De mindaddig nincs értelme ellenük hadakoznunk, amíg a mi oldalunkon dolgozó ötödik hadoszlopukat ki nem iktatjuk. Amíg a Parlamentben kufárkodó műellenzéki kollaboránsok a testükkel védik a diktátort, és minden módon próbálják megakadályozni egy valódi ellenzék létrejöttét, addig semmi esélyünk Orbán ellen. Ha nem velük kezdünk, akkor sosem fogjuk tudni befejezni. Úgyhogy velük kezdjük.

Egy hónap múlva, ha lesz elég olyan hazafi, aki fölfogta, hogyan működik a Rezsim, és hajlandó tenni is ellene, kimegyek a Kossuthra újra. A nap 24 órájában, sátras tüntetés keretében fogjuk elkezdeni a kollaboránsok szembesítését árulásukkal. Bármelyikük is tűnik föl a Parlament környékén, kifütyöljük, kamerával a kézben roppant kínos kérdésekkel szembesítjük, és mindezt folyamatosan megmutatjuk a nyilvánosságnak. Ne érezzék már magukat olyan jól a bőrükben. Sőt, kifejezetten azt szeretném, ha marha rosszul éreznék magukat. Na, a többit megtalálod, olvasóm a tüntetés-csoportban a fészbukon. Kattints IDE, és ha van benned erő és bátorság rendet tenni a saját házunk táján, akkor tarts velem.

Találkozunk.