Fodor Liberálbolsevikjai

Huszonkét évvel ezelőtt írta le Csurka ezt a szót, én meg a SOTE Medikus című lapjának főszerkesztőjeként küldtem el vezércikkben az anyjába ezért. Kaptam érte persze, mert az orvosi egyetem újságja politikamentes volt, de ezt morális meggyőződésem fölülírta.

Huszonkét éve élek abban a hitben, hogy ez a kategória, hogy Liberálbolsevik, ez nem létezik, illetve kizárólag a szélsőjobbosok hülye dumája. És az utóbbi hetekben kezdett bennem földerengeni, hogy létezhet ez a kategória, tegnap pedig meggyőződtem erről. És kevés dolgot utálok annál jobban, mintha valamiről kiderül: tévedtem, és azt mégjobban utálom, ha világossá válik, bolond lyukból nem mindig fúj bolond szél. De hogy rövidre zárjam: tegnapi cikkemben megmutattam egy összefüggésrendszert Orbán és Fodor érdekei, és a Fodor és a Szobor körül csoportosuló hangadók között. Vitathatatlan személyi összefonódások, hetek óta zajló közös rasszistázó és Szegény Táblásmarcizó kórus, csak a hülye nem látja át, hogy összenőtt, ami összetartozik. És a cikkem megjelenése után Fészbukos profilomat két hétre kivonták a forgalomból: megmaradt, majd augusztusban visszatér, de addig sem írni, sem megosztani, sem kommentelni nem tudok vele.

Egy Bloggernek ez súlyos csapás, hisz a Blogon megírt cikkeinek egyik fontos terjedési útja a Fészbuk, magam is sok csoportban vagyok jelen, ahol mindennap egy ugyanolyan rend szerint megosztom az írásaimat, és a beérkező kommentekre reagálok. A Profil a netes térben élővé válik, ezernyi kapcsolat, ezernyi tett és lehetőség kapcsolódik hozzá, éppoly fontossá válik egy idő után, mint a valós világban az ember teste. A neten a Fészbukos Profilom vagyok én, annak kinyírása éppoly gyilkosság, mintha fizikailag történne, mégha büntetés nem is jár érte. És a naivitásomat valahol a Narancsok ellenem indított házkutatása, rabosításai, lehallgatásai, megfigyelései közben elvesztettem, így egy percig föl nem merül, hogy valamely megmagyarázhatatlan, véletlen egybeesés lett volna cikkem tartalma, és Fészbukos kinyírásom között. Már csak azért is kizárt, mert épp kevesebbet csináltam, mint egyébként szoktam, még csak nem is kommenteltem, megosztásaim csak a felüknél tartottak, és akkor küttyögött be a jelzés, hogy augusztus ötig élve eltemettek.

De Olvasóim között azért még lehetnek naiv széplelkek - remélem, írásaim hatására számuk egyre fogy, mertha hatékonyan akarunk harcolni a sunyi önkény mindenféle formái ellen, akkor a valóságot kell látnunk, nem a vágyainkat -, ezért Őket is megnyugtatom némi tényanyaggal. Oknyomozó munkáim különösen Kocsis Mátét veszik célba, de kiterjednek más Fidesznyik, vagy épp Szegfűs, vagy Zöldnarancs - LMP - emberkékre is. És addig a pontig még egyik sem ment el, hogy láthatatlanná tegye magát előlem. A láthatatlanná tételt a Fészbukon Letiltásnak nevezik: ilyenkor az illető delikvens tevékenységéből semmit sem látok, aki ilyet csinál, az retteg a vitától és épp azért teszi, hogy rólam bármit írhasson bújkálva, de azt én ne válaszolhassam meg. Szóval a létező legsunyibb netes magatartásforma, olyannyira gyáva dolog, hogy azt még Kocsis Máté, vagy épp Komássy Ákos, Schiffer András sem lépte meg velem szemben. Ők max kitiltottak az oldalukról, ami annyit jelent, hogy nem írhatok hozzájuk, nem kommentelhetek, de a tevékenységüket ugyanúgy láthatom, és nyomon követhetem mint addig.

Letiltásra csak sunyi alakok vetemednek, és akkor most fölsorolom mindazokat, akik ezt velem eddig megtették: Fodor Gábor, Rózsa Misi, Hell Nagy István, Zoltai Andrea. És megint jéééé... Mert bizony ez megint ugyanaz a névsor, akikről tegnapi cikkem is szólt, Orbán Fodorgabijának Köre. Ha ezek után még valaki azt gondolja, hogy véletlen az időbeli egybeesés tegnapi virtuális legyilkolásom, és a Róluk szóló cikkem megjelenése között, az olvasgasson romantikus lányregényeket, és költözzön hippikommunába. Nem, Kedves Olvasóim, az Ország legsunyibb netes magatartását láthatjuk ettől a körtől: magukat liberálisnak nevező emberek működnek a Rákosi-rendszer bolsevik mentalitása szerint, és minden lehetőséget megragadnak, hogy elpusztítsák azt, akinek ellenvéleménye van Velük szemben. Más kérdés, hogy természetesen engem ily módon nem lehet elpusztítani: valós terepen valós titkosszolgákkal, nyomozókkal, meg miegyébbel játszunk macskaegér játékot két éve, úgyhogy van már új profil, minden működik, és fog is, bármi legyen is a következő bolsevik húzásuk.

De a gyilkos szándékot nem teszi semmissé annak meghiúsulása. Aki mások megsemmisítésére tör, annak aztán semmi köze bármilyen demokrata, vagy épp liberális értékrendhez. Annak Rákosihoz van köze és a Bolsevikokhoz van köze. Vagy korábbi korszakhoz visszatérve épp azokhoz a nyilasokhoz, akik ellen látszólag küzdenek. Számtalan ember jelezte, hogy elég volt egyszer kimenniük a Szoborhoz az elmúlt hónapokban, mert a Zoltai Andrea - Rózsa Misi Páros magán médiashow-vá silányította a tiltakozást. Ne lepődjön meg senki, miért is voltak ily kevesen a téren: ha hiteltelen kollaboránsok képviselnek egy Ügyet, akkor abból pont ez lesz ami lett: közérdektelen lufi. A Fidesznyikek sunyiságát is fölülmúló bolsevikok rasszistáznak, antidemokratáznak másokat ebben az Orbán által felfordított magyarvilágban, kollaboránsok képviselnek olyan ügyet, mely épp ezért soha nem válhat tömegessé, ha meg mégis azzá válik mások miatt - mint a DK Ellenállás Napján - akkor pedig távolmaradásukkal tüntetnek. Szóval mélyen sajnálom, de huszonkét évvel azután hogy vezércikkben keltem ki a Liberálbolsevik fogalom, és az azt használók ellen, be kell látnom, hogy tévedtem. Vannak Magyarországon Liberálbolsevikok.

A Magyar Liberális Pártot építik.