Mostan, nem Majdan

Kapitány becenevű közismert OGYM aktivistánk találta ki a szójátékot, én meg örömmel elfogadtam, mert bír némi többletjelentéssel, ha a Kossuth teret Orbán bukásáig Mostan térnek nevezzük. Mert nem érünk rá, hogy Majdan legyen az, ami sürgős.

Ne tessenek megijedni, nem hordunk fegyvert az Ország Gyűlése Mozgalom Sátraiba, nem is buzdítunk fizikai erőszakra, eddig sem tettük, ezután sem. Úgyhogy mielőtt a Mostan tér jelentésébe belemegyek, elmondom, hogy az ukrajnai események Majdan tere mi volt, és mi nem. A tüntetők a Majdanon sem voltak erőszakosak, nem támadtak meg senkit: Őket támadták meg. Most nem a cionista világösszeesküvéses baromságok verzióit írom, mert azok faékegyszerűségűek: minden mögött a Moszad, a CIA, a Bilderberg, a Gyurcsány, vagy mostanra már leginkább a Tuareg áll. Volt párezer, majd pártízezer tüntető a Majdanon, akik annyi agressziót követtek el, hogy nem mentek haza, mikor a Hatalom hazaküldte Őket, hanem polgári engedetlenkedni kezdtek. Sátrakat vertek, odaköltöztek, ott éltek a Hatalom arcában, erősen zavarva oroszbarát, szoftdiktatórikus lelkületüket, és volt egy pont, amikor elszakadt az ottani Maffiafőnöknél - jééé, az is Viktor volt - a cérna, és parancsot adott az aránytalan erőszak alkalmazására. A többi innentől történelem: a tüntetők nem tojták össze magukat, a Nép az ellenük való támadáson fölháborodott, százezerszám csatlakozott, és Ukrajna egészében elkergette a Rezsimet. A Forradalom nem vegytiszta valami, a mi 56-unk sem volt az, mindenféle elemek föltűnnek, aztán meg a helyükre kerülnek: Ukrajna Európába tart, mi meg örülhetünk, hogy keleti szomszédunkban is lett egy demokratikus állam, mert biz távoltartja tőlünk Putyint.

Képezzük akkor ezt le saját Országunk szintjére: mi lenne, ha a mi tüntetőink is elég eltökéltek lennének ahhoz, hogy velünk maradjanak, és tömegesen maradjanak velünk a Kossuthon a demonstrációk után. Így is fájdalmas provokáció vagyunk Miviktorunknak az OGYM immár 128 napja nonstop a Kossuth téren - bocs, Mostan téren - tartott tüntetésével, de ha ott egyszercsak ezrek maradnának, na az egy szép pillanat lenne a Felcsúti egójának. A lehetőség adott, a teret ugyebár bírósági úton megnyertük ehhez, de láthatólag erre még a Nép nincs fölkészülve. Meg hideg is van, ilyenkor valóban nem a legkönnyebb átlépni a Rubicont, jobb lett volna augusztusban, Orbán tusványosi beszéde után, csakhát a mostanra magukra talált tüntetésszervezők akkor még nem annyira voltak sehol. Most már vannak, de kicsit elkéstünk, ha az OGYM nem augusztusban kezdi az állandó tüntetést, hanem decemberben, tán mi is hazamentünk volna. Így azonban volt időnk megtapasztalni minden nehézséget, az adminisztratív intézkedésektől az időjárásig, úgyhogy nekünk már mindegy a tél vagy nyár, de ehhez valóban idő, kitartás, és rengeteg háttérmeló kellett. De lényeg a lényeg, miért is írom le mindezt: azért mert nagyjából tudom, mi lehet az Orbánbuktatás forgatókönyve. Anno is írtam egyet még júliusban, nem vették komolyan, most beidézem, tessenek újra elolvasni, aztán elgondolkodni, hogy Orbán hatalomban lenne-e még, ha akkor hallgatnak rám azok, akik egyébként olvasnak, olvastak akkor is, csak nem mertek lépni.

Szóval tökjó, hogy ma is, meg holnap is, meg holnapután is tüntetések lesznek, részt is veszünk mindegyiken, az OGYM-en ne múljon. Azért tökjó, mert minden tüntetés fáj a Hatalomnak, mert minden tüntetés megmutatja, hogy Orbánék már nem bírják a Nép támogatását, és ezért aztán saját támogatói bázisuk összeroppan, mint látható, és mint az várható is volt. Ebből meg aztán pánik van a Narancsoknál, baromságokat halmoznak hülyeségekre, tovább hergelve a Népet, ez már ördögi kör, és minden tüntetés egyre szűkebb spirálba viszi a Felcsúti Banditát. A valósan a tüntetésekre elmenő tömeg ugyanakkor nagyjából a negyedére csökkent: ebből meg jövő évre le kell vonni következtetéseket, hogy mit kell, és mit nem szabad a továbbiakban csinálni, ha újra soktízezres tüntetéseket akarunk. De most nem ez a téma, meg meg is írtam korábban, ahhoz képest nincs újdonság, térjünk vissza Orbán buktatásának forgatókönyvéhez, meg a Mostan térhez. Az időjárás önmagában is távoltartó tényező, a dolgunk tehát tavaszig annyi, hogy fönntartsuk a lángot. Eddigi passzív támogatói szerepünkből mint OGYM, Mostantól kijövünk, az Orbánbúcsúztató Szilveszter lesz az első tudatosan megszervezésre kerülő tömegeseményünk.

És onnantól kezdve folyamatosan ilyesmiket fogunk rendezni, egészen március 15-ig: azt hiszem, az a jó időpont arra, hogy minden tüntetésszervező, ellenzéki párt, meg mindenki, aki él és mozog beinduljon, és ha a forró őszt a tél kicsit lehűti, hát akkor viharos tavasszal kell folytatnunk. És attól a naptól elindulva, a Népet újra hatalmas tömegekben és országosan fölébresztve már nem állni meg. És ami a legfontosabb: többé nem menni haza. Egy 30 ezres tömegből tavaszi időjárásban remekül megszervezhető egy többezres állandóan a Kossuthon levő tüntetés. És pont ezt kell tennünk: annyi előnyünk még van, hogy ellentétben az Ukránokkal, a Majdan térrel, a Mostan téren mindenre jogunk is van és lesz, mert azt elnyertük, így aztán még csak jogalap sem lesz az oszlatáshoz. Orbán Rezsimjének lélektanát ismerve pedig aligha viselnének el pár napnál többet egy állandóan a Kossuthon levő sokezres, esténként meg többtízezres tömegből. És akkor hibáznának. Kiadnának egy olyan parancsot, ami az utolsó lenne: nem lenne ugyanis, aki azt végrehajtja, a rendőrség állományának háromnegyede éppúgy torkig van a Felcsúti Genggel, mint mi. A TEK kislétszámú, a normál zsaruk is utálják, diverzánsok valójában, tömeg ellen nyilvánosan nem bevethetők. Szóval a lényeg a lényeg: egy jogszerűen a Mostan téren tartózkodó sokezres állandó tömeget csak alkotmányellenes paranccsal lehetne eltávolítani, és aki azt kiadja, az lesz az első letartóztatott. Nagyjából április végére Orbánnak annyi, ez ma még majdani történés, de nem oly távoli, ha jól tesszük a dolgunkat. És akkor lesz egy nap, amikor azt mondhatjuk: Mostan. 

Hajrá Köztársaság! Hajrá Magyarok!

Orbánbúcsúztató Szilveszter a Kossuth téren

Az Orbán Rezsim összeroppant, saját ostoba döntéseik és a Nép azokra adott tömeges válasza a Hatalom magabiztosságát és hívei hitét elporlasztotta. Szabadesésben zuhan a támogatottságuk, hülyeségeket csinálnak, most kell rájuk zárni a politikai ketrecet, hogy szokják a rácsmögötti életérzést.

A korábbi Nagytüntetések elvették a Narancshatalom igazi lélektani előnyét: nem mondhatják, és nem hihetik többé, hogy a Nép mögöttük áll. Ugyanaz a helyzet alakult ki, mint amire a korábbi MSZP-SZDSZ koalíció ráment, és ami a Narancskétharmadhoz vezetett: az Ország közérzete változott meg a tüntetések hatására. Van a Hatalom és vele szemben ott van a Nép, ez pedig minden kormányzás végét jelenti, legföljebb az idő a kérdéses. Nem véletlenül nem mer az Orbánbanda Békemenetelni: még a fizetett önkormányzati csicskáikat sem tudnák elégséges számban összetoborozni, agyonetetni-, itatni, szállítani, napidíjat adni. Nem, egyszerűen vérciki lett Fidesznyiknek lenni, a gangok szintjén, ahol az igazi közhangulat mérhető, már nem mer egy Narancs sem büszkélkedni a hovatartozásával, mert a végén még besúgónak fogják tartani, az meg nem jó jövőkép az illetőnek. Látható ugyan a tüntetések tömegének csökkenése, de ez nem a Tömeg akaratának megváltozásából, hanem pár szervező a Néptől eltérő szándékaiból ered. A Tömeg Orbánűzni akar, nem pártot szervezni, nem részletkérdésekben elveszni, hanem az egész Narancshordát menekülni látni. Vagy inkább cellákban, életfogytos ítélettel, hazaárulásért.

Meg kell értenünk a Fideszmaffia működési elvét ahhoz, hogy az is világos legyen, mi ez a nagy kapkodás, a naponta kiadott hülyébbnél hülyébb ötletek. A Narancsok valóban egy rablóbanda: gerinctelen, elvtelen zsoldoskatonák gyülevészhada. Lopnak, rabolnak, ölnek, és ezt Ők Önmagukról is tudják, de mindaddig merik tenni, amíg a büntetlenségük hite fönntartható bennük. A Keresztapa ezt az Ügyészi és Rendőri Hatalom tetejének politikai felügyelet alá helyezésével éri el a jelenben, de a jövő attól még kiszámíthatatlan. Hinniük kell a Fideszzsoldosoknak a jövő büntetlenségében is, mert különben szétesik a rendszer: ezt pedig Orbán a legyőzhetetlenség mítoszának fönntartásával éri el. Az egész kommunikációs gépezet erre van kitalálva, hogy soha ne szenvedjen vereséget Miviktorunk, mindegy, hogy épp kik tapossák be a Lajtántúlról megalázóan a földbe, attól még a Narancsmédia minden vereséget győzelemként tálal. Csakhát van egy objektív adat, a Fidesz népszerűsége, az meg zuhan. A jövő büntetlenségét ugyanis csak két úton lehet garantálni a Narancshordának: vagy úgy, hogy mindig megnyerik a választásokat, vagy úgy, hogy nem lesznek választások.

És a Narancstábor szavazói tömege úgy apad, mint folyó a Szahara közepén: voltnincs. És bár nem mondják, de rezeg ám rendesen a gatyó az egyszeri Fidesznyiken: mi lesz ebből? Mert innen már visszajönni nem lehet, még egy döntetlenre sem jó a trend, marad tehát a választások elkerülésének útja, ezt meg diktatúrának hívják. Csakhát egy kis ország, Európában ilyesmit nem tud bevezetni, bármennyire is szeretnék páran: Magyarországon önerőből nem lehet fönntartani autoriter rendszert, ahhoz mindig kellett külső katonai erő. A ruszkik épp elfoglalták magukat Ukrajnával, épp össze is roppan ebbe a gazdaságuk, nagyobbat haraptak, mint amekkora az állkapcsuk volt, és épp Ukrajnának hála, már nem a szomszédaink, hogy csak úgy besétáljanak. A rendőrségünk nagyobbik részének éppúgy tele van mindene az Orbánrezsimmel mint nekünk, nem fognak népellenes parancsot végrehajtani, hadseregünk nem nagyon van, de ami van, az se épp Orbánfan. Szóval nyugi, nincs olyan erő, aminek a segítségével kemény diktatúrát be lehetne vezetni, ha mégis megpróbálnák, rájönnének, hogy Ők lennének az első áldozatai.

Orbánéknak befellegzett, egyszerűen nem szabad Őket kiengedni többet a présből: rájuk számoltak, föltápászkodtak, ki kell Őket ütni, nincs pardon. Ez az év az Ő évükként indult, úgy is folytatódott, de végül a demokraták győzelmével zárult. Hát akkor ezt meg kell ünnepelnünk, de úgy, hogy egyben megírjuk a következő év forgatókönyvét is: Orbán takarodj! Hogy amikor szilveszter éjfélkor épp a köztévében a himnusz hangjai mellett mutogatják a békés esti Budapest fényeit, aközben sokezres tömeg legyen a Parlamentnél, hogy csak úgy zengjen élőben az a Himnusz, annyira, hogy abba a Parlament ablakai is beleremegjenek. És miközben a tévé majd Áder kamubeszédét közvetíti, mi, demokraták majd élőben, a Kossuthon elmondjuk a saját jövőképünket. Úgyhogy zárjuk egy tüntetéssel ezt az évet, olyannal, amin lesz élőzene, utcabál, és egy-egy rövid beszéd is, na meg kisebb-nagyobb közösségi cselekvések. Dübörögjön a Nép hangja, hadd tudja meg mindenki, hogy valami épp nem befejeződik, hanem elkezdődik, de mostmár igazán, és nem megállva félúton. December 31-én délután 6-tól várunk minden demokratát a Kossuth térre egy tüntetéses utcabálra, az Orbánbúcsúztató Szilveszterre.

Hajrá Köztársaság! Hajrá Magyarok!

Karakteröngyilkosság

Kocsis Máté exhaveromat azért fizetik, hogy karaktergyilkoljon. Ha egy pártnak nincs érdemi mondanivalója, a tettei pedig minősíthetetlenek, akkor megpróbálja az ellenfeleket kicsinálni, hogy ne kelljen a nyilvánosságban megvédeni a döntéseket, mert azok védhetetlenek. A Fidesz így működik, Kocsis ezt a feladatot vállalta, és oly sikerrel, hogy önmagát is lemészárolta a nagy vagdalkozásban.

Szóval Mátéka, Szépöcsém, az a pálya, hogy Te most már egy életre a Húgyosmáté lettél. Azt meg jól tudod, hogy egy politikai karriernek nem akkor van vége, ha az ember elveszít egy választást, vagy népszerűtlenné válik, mert onnan még vissza lehet jönni, nem végtelen a Nép emlékezete. Nem, Fiacskám, egy politikai pálya akkor ér véget, ha az illetőt egy egész Ország röhögi ki, és Veled most épp ez történt. És a számomra legviccesebb, Számodra meg legcikibb az egész sztoriban, hogy nem a ballib ármány csinált belőled egy életre síkhülyét, hanem saját Magad tetted ezt. Kies honunk utóbbi 25 évében tömegével voltak itt karaktergyilkosságok, zömét a Te Maffiapártod végezte, és ebben egy ideje vezetőszerepet viszel. De olyan még nem volt, hogy valaki karakteröngyilkosságot hajtson végre: mivel semmi politikailag értékelhetőt úgysem tettél eddig, így aztán ennyi marad Rólad a Néplegendáriumban: Húgyosmáté. Kicsináltad Magad, Szépöcsém, bár aszongyák, valójában a Habony nevő Orbánagy volt az ötletgazda, de ez Neked már mindegy. Olyan pártban vállaltál ugyanis szerepet, amelyikben a bűnbak mindig alacsonyabb beosztásban van, mint az igazi bűnös, így aztán nem vallhatod be, hogy csak Habonyszócső voltál, mert akkor kicsinálnak.

Úgyhogy Rajtad maradt ez az egész pöcegödör, bocsi, pontosítva: eldugult piszoár, hát most szépen belefulladsz, szelavi. A Rendszer, amihez gyávaságod miatt csatlakoztál, most épp fölfal, és kiköp: Jócsicska módra elvégezted, amit előírtak Neked, és a hála annyi lesz, hogy most szépen megszabadulnak Tőled, mert a végén még a Te közröhejjé válásod Felcsúti Gazdádét is magával hozza, és akkor az összes Narancsnyik lehúzhatja a rolót. Teher lettél, sokak számára már eddig is az voltál - biztos tudod, kikre gondolod -, de innentől akkora kolonc vagy, amekkorává politikusként nem sikerült nőnöd, csak szócsőként. Láthatóan adtak Neked egy utolsó lehetőséget, hogy valahogy kimássz a sárga üvegcsék alól, tán ha jól szerepelsz a Kálmán Olgánál, megúszod. De pocsékul szerepeltél, példátlanul nagy baromságokat mondtál, tényleg visítva röhög Rajtad az egész Ország. Aszontad, hogy társadalmi vita folyt a kérdésben, és ez mily örömteli. Csaxólok, hogy a társadalmi vitához legalább két ellentétes álláspont kell, amin a Nép elvitatkozgathat, de itt ilyesmi nem volt. Egy álláspont volt, az pedig ennyi: hülye vagy Fiacskám, az meg ugye nem társadalmi vita, ha az udvari bolondon kollektíve mulat a Nép.

Aztán mondtál még olyat is, hogy Te nem tudsz arról, hogy emberek halnának meg az alkohol miatt, debezzeg a drog... Na, Hülyegyerek, ez aztán tényleg a végpont, mert nemcsak általános olvasatlanságodat és műveletlenségedet tártad föl, de még a Nyolcker polgármestereként is kicsináltad Magad. Tudod Öcsi, épp kerületünk az egyik legelesettebb, így igazán nem kéne ahhoz olvasmányélmény, hogy tudd: bizony tömegével halnak bele az alkoholizmusba emberek, közvetlenül, közvetve, mindenhogy. Ha nem félnél már régóta a Nyolcker Népétől, akkor ki mernél néha menni az utcákra, hát látnál ott csodákat a saját zavaros szemeiddel. De mindegy is, ugorjunk, lényeg a lényeg: Neked annyi. Mém lettél, Magad tetted Magad azzá, megszabadul most szépen Tőled a Gazda, eltűnik alólad a védőháló, nem veszik többet föl a telefonodat Ügyészék, Rendőrék, ott maradsz a semmi közepén. És a polgármesterséghez már nem jár mentelmi jog, Tesa, mit gondolsz, miért ütöttelek annyira az elmúlt években, hogy a parlamenti székből kidobjanak a Gazdáid? Szóval a mi nemkis és nemtétnélküli meccsünknek közelebb jött ismét egy nagy lépéssel a végkifejlete. Előbb-utóbb minden Narancs a böriben végzi, de Te az én feladatom voltál és maradtál, a Te cellásításod az én erkölcsi kötelességem. Várlak, Öcsi.

Hajrá Köztársaság! Hajrá Magyarok!

Kiskarácsony, nagykarácsony, kisszerűség, nagyszívás...

Ezek a Narancsnyikok mindig próbálkoznak. Olyanok, mint egy szünetmentes áramforrás, mindegy a törvény, mindegy a valóság, akkor is annak kell lenni, amit Ők akarnak. Most épp a Kossuth téri Nagykarácsonyfa behozása kapcsán akarták az OGYM sátrait eltávolítani. Sikertelenül.

Mikor ezt írom, épp lejár a háromnapos elutasítási határidő a BRFK-n: úgy tűnik a korábbi Bírósági döntések után nem kockáztatják az ötödik ronggyáégést, és vita nélkül veszik tudomásul január-februári Kossuth téri jelenlétünket. Legutóbb épp Karácsony kapcsán szívtak ordasat: december 19-től 24-ig akartak minket eltávolítani, mondván, oly nagyszabású karácsonyi zsibvásár várható a Parlamentnél, hogy ott mi nem férünk el. Csakhát ehhez meg semmi helyszínrajzuk nem volt a puszta rosszándékon túlmenően, így aztán a kísérletet a Bíróság körberöhögte. Valójában az egész decembert akarták Parlamenti Hivatalék tőlünk megóvni, tettestársukkal, a Hungarofest Narancscéggel - nálunk az állami ünnepeket is cég szervezi, naná, mimás - egész decemberre mindenféle terveket összehordattak, csakhát mind kamunak bizonyult a jogerő előtt. Így aztán mi vagyunk, Ők meg nincsenek, illetve most kezdenek szállingózni, első tünetük a karácsonyi Nagyfenyő feltűnése. Kaptam egy levélkét a Parlament illetékes Narancsnyikjától a hétfői szállítás előtt, íme:

Tisztelt Szabó Gábor Úr!

2014. december 8-án 10-15 óra között szállítják trailerrel a Kossuth térre a fenyőfát. A szállítóeszköz az Alkotmány utca felől tud behajtani a térre, és a főbejárat elé történő kanyarodást akadályozzák az Önök által telepített sátrak. Szeretném segítségét kérni a feladat megoldásában. Kérem szíveskedjék telefonon megkeresni 

(06 30/9402-138).

Polyák László

főosztályvezető

Országgyűlés Hivatala

Műszaki Főosztály

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.

telefon: 06 1 441-4147

fax: 06 1 441-4830

e-mail: laszlo.polyak@parlament.hu

A helyzet az, hogy egyébként elég kompromisszumkész csóka vagyok mindenkivel, aki megérdemli, de azért van egy alapelvem, amit mindig alkalmazok: olyan a fogadjisten, amilyen az adjonisten. Éshát ez nagyjából a 20-adik Parlamenti Hivatalból jövő kísérlet volt, láthatóan képtelenek tudomásul venni, hogy semmi jogkörük nincs egy tüntetési helyszínen. Legutóbb épp egy krétarajzot kifogásoltak, előtte meg ilyen levélkét kaptam, szintén főbenjáró ügyben:

Tisztelt Szabó Gábor Úr!

A Kossuth Lajos téren lévő demonstrációs sátruk mellett az Önök által használt aggregáttól szennyeződött a kőburkolat. Felkérem, hogy a szennyeződés eltávolításáról azonnal, de legkésőbb 2014. november 11-ig gondoskodni szíveskedjen. Felhívom szíves figyelmét, amennyiben a szennyeződés a burkolat maradandó károsodását okozza, kártérítési igénnyel lépünk fel Önökkel szemben. 

Tisztelettel:

Polyák László

főosztályvezető

Országgyűlés Hivatala

Műszaki Főosztály

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.

telefon: 06 1 441-4147

fax: 06 1 441-4830

e-mail: laszlo.polyak@parlament.hu

Kifolyt mintegy féldeci olaj a generátorunkból, a gránitkövekben nyilván az ilyesmi rettenetes, soha el nem múló kárt okoz, ha nem vigyázunk, még sósavként átégeti magát a földgömb túloldalára. Küldözgettek jópofa közterület-felügyelőket, jött maga a Főigazgató ordibálni a terepre, küldtek fúgázni a kockakövek köré emberkéket, de pont csak a sátrainkhoz, mi meg szépen elzavartuk Őket, mindet, mindahányszor, néha rendőrséggel kellett kivezettetnünk a Narancsnyikokat. Szolgalelkű banda, a Felcsúti Bandita kiadta az ukázt, hogy valahogy minket el kell távolítani, hát próbálkoznak. Mostanra persze az ilyenen már mulatunk, szerintem ezeknek a Fideszcsicskáknak évekkel rövidíti meg a várható élettartamát az örökös szívás, amit csak Ők nem látnak előre, merthát jogérzékenységük csak az Ő jogaik érvényesítésére terjed ki, másokét nem képesek elviselni. Meggyőződésem, hogy valami titkos helyen klónozzák ezt a típust, mind ugyanúgy öltözködik, ugyanúgy néz, ugyanúgy beszél, tán Mészáros Lőrinc farmján van egy eldugott hely, oly tenyésztik Őket.

Na, persze megkapta a választ tőlem azon frissiben a Főhivatalnok:

Tisztelt Polyák Úr!

A Nemzet Főterére két ponton lehet bejönni az Alkotmány utca felől, a Nádor utcai behajtási pontot használják, a sátrak ott vannak, ahol, és ott is maradnak, nyilván tudja, hogy ezt Bírósági végzés garantálja.

Köszönöm.

Dr. Szabó Gábor

Gondoltam segítek Neki eligazodni a Kossuth tér közlekedési viszonyaiban, bár épp az Ő feladata az, hogy ezzel tisztában legyen, merthát ezért fizetik búsásan, de azért tuti ami zicher. Szóval überszánalmas egy banda ez, az utolsó darabig el kell majd távolítani Őket mindenhonnan, mikor Orbán végnapja elérkezik, és kímélet nélkül. Európába ilyen emberekkel nem lehet visszamenni, szerintem épp ennek a Klóntípusnak lesz megfelelő a közmunka, a mostani közmunkásoknak meg lesz bőven felszabaduló munkahely. Ja, persze a Nagyfenyő simán megérkezett, azt szépen el is helyezték, mint kiderült, eleve a Tér másik sarkában van előre kiépített tartó, úgyhogy marhára pont nem arra kellett jönni a szállítókocsinak, de szép kísérlet volt. Ja, csaxólok: bekaphattyátok, Tesák.

És kösz a fát.

Nyílt levél Kocsis Máté exhaveromnak függőségügyben

Szeva Mátéka!

Mostanában keveset hallok Rólad, merthát kicsit kegyvesztett lettél pár Főnarancsnál, viselt dolgaid még ott is, a gazemberek csapatában is veszélyesnek minősülnek. Meg igazából Te már nem számítasz, Felcsúti Gazdáddal vagyunk elfoglalva, mert épp tönkrevágja végleg az országot, hogy az olyanoknak meglegyen mindene, mint Te. De most ezzel a drogpisi bulival megint előmásztál, hát nosza, akkor én is frissítem a memóriámat, aztán lássuk, hogy a Magad által épp teremteni akart szűrőn átmennél-e.

Persze a kötelező drogszűréses baromságodat is górcső alá vehetnénk, de ezt már a hozzáértők megtették, akik tudják is miről beszélnek, ellentétben egy Teféle Narancsszócsővel, akit meg nem erre tartanak. Szóval teljesen hatástalan, viszont rettenetesen drága, de mondom, ugorjunk, hisz nem is az a lényege az egész lufinak, hogy legyen benne tartalom, csak az, hogy valaminek látszódjék. Most épp a Nép elégedetlenkedését, meg a soha nem látott méretű Orbánellenes tüntetéseket kéne elfeledtetni, így aztán kifundáltátok a drogosokat, mint célcsoportot. Össze kéne valahogy tartani a széteső Narancshordát, mert biz úgy estek a népszerűségi pártversenyben, amit a fizikában szabadesésnek hívnak. Ilyenkor meg aztán jön a faékegyszerűségű gondolkodásotok: kitalálni és feltálalni a publikumnak valakiket, akiket közösen lehet gyűlölni. Ezek lennének most a drogosok a terveitek szerint, akár működhetne is a csoportos rámutogatós kitaszítósdi, ha nem épp Ti lennétek azok mostanra, akiket mindenkinél jobban utál a Nép. Mert mikor már az alsótagozatos Narancsfiaknak is százmilliós lakásai vannak, akkor már mindenkinek leesik a tantusz: nem a belőve bolyongó drogos a veszély, hanem az Ti vagytok, feketelelkű fehérgalléros bűnözők.

De mikor elhűlve olvastam elmeháborodásodat drogteszt-ügyben, azért beugrott pár régi emlék abból az időből, mikor még Haverok voltunk, és Te még ember voltál, nem Fidesznyik. Az ilyen kis emlékfoszlányokat nem verem nagydobra, mert akár a magánéleted részének is lehetne tekinteni, de mikor újabb ürügyet találsz arra, hogy mások intimszférájába belekukkolhass, akkor azért nem árt a Tiédről sem pár szót szólni, márcsak az egyenszilárdság miatt, ugyebár. Hirtelen eszembe jutott egy kép: egy Hozzád igen közelálló orvostanhallgató, aki egy közismert nyilvános helyen épp előránt egy kis csomagot, és csinál maga elé egy csíkot, hogy felszippanthassa. Annak a helynek a stábja kedvelt Téged, és azt is tudta, hogy az illető igen közel áll Hozzád, meg azt is látták, hogy aznap nem ez lett volna az első csík a Csókának. Így aztán odaszaladtak, lefújták előle a kokót, és hívtak Téged, hogy itt a Spanod, gyere érte, vidd haza, mert a végén még keménydroggal lesz rajtakapva, az meg frissen bimbózó politikai karrierednek nem tesz majd jót. És jöttél is viharban, 10 percen belül ott voltál, hálálkodtál egy sort a stábnak, és elvitted haza a delikvenst. A ciki az, hogy Te már akkor is hivatalos személynek minősültél, míg Rajtad kívül ott senki más nem, így aztán Neked biz följelentést kellett volna tenned, de nem tetted, mert a Barát az Barát, meg is értette ezt mindenki, mert akkor még ember voltál.

Szóval csak azért jutott ez eszembe, mert szeretitek Ti a visszamenőleges törvénykezést, de itt még arra sem lenne szükség, csak némi konzekvens magatartásra: utólag följelented a Spanodat, ha már ilyen szigorú srác lettél drogügyben hirtelen? Vagy épp eszembe jutnak azok a mostanra bilincsben ülő Főrendőrök, akik az általam szervezett Jófiúk Drogellenes Csoportot rohanták le anno, és a Te csendes támogatásodat élvezve tették ezt. Na, ezek a Főrendőrök azóta az éjszakai élet Császárának, Vizovicky-nek az embereiként híresültek el, ezért ülnek évek óta előzetesben és várják az ítéleteiket. Éshát tudod, mert hogyne tudnád, hogy a Főrendőr Spanjaid azt a Vizovickyt védték, akinek az éjszakai mulatóiban úgy fogyott a drog, mint a Redbull, vagy inkább jobban. Meg még egy apróság, Tesa. A drog egy függőség, de mondok én Neked egy másikat is: az alkoholizmus sem jobb. Pláne ha valaki vezető beosztásban van, mint Te voltál annak idején, mikor a Vaskapuba is már benyomva érkeztél, és a repi készletet aztán olyan mértékben szívtad Magadba, hogy utólag aggódni kezdtél, hogy azt ki kell-e majd fizetned. Nem, nem kellett, a repit mi is ingyen kaptuk, úgyhogy szivacsként Magadba szívhattad, a problémát nem is ez okozta, hanem az, hogy elkerüljük, és elszabotáljuk azokat a politikai döntéseidet, amiket totál amortizálódva hoztál. Míg Veled voltam, sikerült ezt kézben tartani, de azóta sok év telt már el, látva a pirospozsgás arcodat, nem javult ezügyben az állapotod. Lehet, hogy a drogötleted is ilyen benyomott állapotban mászott elő, csak már nincs senki, aki megvédene Önmagadtól. Naszóval, Tesa, csak kérdem: nem kéne a politikusoknál bevezetni az esti szondázást, mikor épp kocsmákban hozzák a milliárdos döntéseket?

Mert én nem emléxem olyan estére, amikor józan lettél volna...

Négy hónapja a Kossuth téren, Orbán ellen

Orbán Viktor tusványosi beszéde az illiberális demokráciáról mindazt előre jelezte, ami azóta megtörtént. Kár hogy csak páran látták ezt előre, de akik igen, azok augusztus 8-án nonstop tüntetésbe kezdtek a Kossuth térre. Épp 120 napja.

Az a pár ember mostanra 2000 önkéntessel bíró országos kiterjedésű szervezetté erősödött: mi vagyunk azok, az Ország Gyűlése Mozgalom. Alapelvünk egyszerű: mi mindig azt tesszük, amit mondunk. Nemcsak beszélünk az utcai ellenállás szükségességéről, hanem ott vagyunk, Orbán arcában, a Parlamenti Bábszínház főbejáratánál, roppant kínos időszakokat okozva a Narancselitnek, mely különösen a külföldi delegációk fogadásakor próbálja valahogy bemanőverezni a vendéget, nehogy rákérdezzen: ha itt minden annyira oké, mint a Miviktorunk mondja, akkor mit keresnek tüntetők a Nemzet Főterén? Mi nemcsak beszélünk arról, hogy nem kéne többé hazamenni a tüntetések után, ott kéne maradni, hanem ott is maradunk. És mindaddig ottmaradunk, és egyre számosabban, egyre zavaróbban, míg az országot az Orbán Rezsim vezeti. A négy hónap alatt megnyertünk négy pert a Fővárosi Törvényszéken Budapest Rendőrfőkapitánya ellen, aki mindent megtett, hogy a Felcsúti Gazda parancsának megfelelően minket eltávolítson. Álljuk, és visszaverjük a folyamatos adminisztratív packázásokat, a közterületfelügyelők zaklatásait, a Parlament hivatalának állandó szurkálódásait, a Narancsmédia lejárató célzatú támadásait.

Az persze egyikünknek sem okozott meglepetést, hogy tettünk ki fogja vágni a biztosítékot Narancséknál, az viszont igen, hogy ugyanilyen mértékben kihívásként kezeltek és kezelnek minket az ellenzéki körök. Ugyanolyan vehemenciával támadnak minket magukat ellenzékinek tartók, mint a Felcsútiék, ugyanúgy hazudik rólunk a ballib média, mint a HírTV, adtunk már a német, a norvég, a svéd, a tajvani, a portugál és a török közszolgálati TV-nek interjút, de az ATV-be még véletlenül sem sikerült bekerülnünk, hacsak negatív vágóképként nem. Nyilatkoztam ugyan a Híradójuknak, és többtucat órányi felvételt készítettek rólunk és nálunk, de ebből egy perc sem ment adásba. Nyilvánvalóvá vált számunkra az idők folyamán, hogy ugyanolyan páriák vagyunk a magukat ellenzékieknek nevezők körében, mint a Fidesz Rezsim számára. Ha nálunk a Kossuthon épp 5000 spontán odajött tüntető gyülekezik, akkor azt 200-ként mutatják be, ha körbeadjuk a mikrofont, hogy a Nép is szóhoz jusson, akkor a 40 felszólalóból kiemelik az egyetlenegyet, aki részeg volt. A Klubrádió az egyetlen, amelyik időnként szót ad nekünk, ezúton is köszönöm az egyetlen valóban függetlennek bizonyult tömegmédium pozitív hozzánkállását.

Talán mindenki más ilyen ellenszélben inkább lehúzta volna a vitorlát, és kiúszik a partra, de minket nem ilyen fából faragtak. Egy mindenre elszánt és érdekei védelmében bármire hajlandó és bármeddig kitartó Orbán Rezsimet csak olyanok buktathatnak meg végül, akik maguk is mindenre elszántak, és minden szükségből erényt tudnak kovácsolni. Mi nem elhagytuk a hajónkat, hanem megtanultunk ellenszélben vitorlázni, mikor eljön majd az idő, hogy hátszelet kapunk, mert az az idő elkerülhetetlenül eljön, simán nyerjük a Kékszalagot. Tettünk ezernyi egyoldalú gesztust, javasoltunk szövetségeket, Bokros Lajos kivételével az mindig elutasításba ütközött, kivívtuk, hogy a Kossuth tér az ellenzéki demokraták számára szabadon hozzáférhető tüntetési helyszín legyen, hálát, köszönetet ezért nem kaptunk, támadásokat, rágalmazó vádaskodásokat annál többet. Teleírták műellenzéki médiamunkások a sajtót azzal, hogy úgysem tartunk ki, csak néhány napig, esetleg hétig, aztán ha jön a szél, akkor összedőlnek a sátraink, és végre hazamegyünk, de ha máskor nem, akkor majd télen, ha hideg lesz az idő. Nos, jött a szél, összedöntötte a sátrainkat, és mi újraépítettük azokat, itt a tél, és mi fűthetővé változtattuk a mostanra viharállóvá is tett Erődünket, és egyre többen vagyunk és egyre elszántabban készülünk a közeljövő feladataira.

Nekünk a mindenoldali kereszttűzben igazán lenne okunk mindenkit ellenségnek tekintenünk, hisz valójában úgy is viselkednek, de nem tesszük. Nem mossuk egybe az elmúlt 25 évet, mert tudjuk, hogy a demokráciára és európaiságunkra Orbán Viktor jelenti a valódi veszélyt és nem más. Mi nem utáljuk el a pártszimpatizánsokat, mi nem bontjuk föl az Orbánbuktató Minimálkonszenzust azért, hogy pillanatnyi érdekeket előtérbe toljunk. Pont azt tesszük, amiért belekezdtünk: egyre jobban megedződve tüntetünk a Nemzet Főterén az alkotmányos jogállam visszaállításáért, és saját példamutatásunkkal veszünk rá egyre többeket: jöjjenek a Kossuth térre, és maradjanak is ott. Látjuk és szóvá tesszük azokat a hibákat, amiket az ellenzék elkövet, de ezt mindig tényszerűen tesszük, nem elfelejtve, hogy az ellenséget Orbán Rezsimnek hívják. Mi valóban nem némulunk el, és nem megyünk haza: látva a forradalom lángjának pislákolását fölkészülünk arra, hogy azt a megfelelő pillanatban majd újragyújtsuk. Akik valóban eltökélték magukat, hogy Orbánt elűzzék, azok megtalálnak minket bármikor a Kossuth téren. Ahol a Hatalom található, akik ellen küzdenünk kell, mert kitartás, elvszerűség, és tettek nélkül addig marad a Maffiaállam, ameddig csak jólesik. Langymeleg sasszézgatások nem vezetnek sehová, a demokráciát csak harcos demokraták állíthatják helyre. Ha ilyen vagy, Kedves Olvasóm, akkor várlak vasárnap délután 5-kor a Kossuth téren. Orbán ellen tüntetni.

Hajrá Köztársaság! Hajrá Magyarok!

 

Tömegoszlatás síppal, dobbal, nádihegedűvel

Oly szívesen belátnám mindannyiunk érdekében, hogy tévedtem a tegnapi NAV-tünti kapcsán előre leírtakban, de sajnos nem. Két hete 15 ezren voltak, most meg kétezren, sikerült a tömeget otthontartani, kösz Vágó Gábor, kösz LMP.

Mondom egy ideje, hogyha nem a minimálkonszenzusnál maradunk, mely szerint Orbántakarodj, és Európa, hanem elkezdenek különböző szervezők részérdekeket belecsomagolni a demonstrációkba, meg ennek részeként elutálni a pártszimpatizánsokat, akkor elfogy a Nép. Jelentem: elfogyott. Pedig volt dögivel médiahátszél, zene, tánc, mézesmadzag, de a kétezer, az tény, a korábbi ugyanilyen tematikánál a 15 ezer, az meg megint tény. 13 ezer ember maradt otthon, akik korábban ugyanilyen témában utcára mentek, és ezeket az embereket nem én tartottam távol, bocsi. Lehet nézegetni a Lánchídi képeket, szépek, pont kétezer ember látszik rajtuk. Olvasóim tudják, hogy mindig pontosan számolok tömegbecslésnél, mert később az alá vagy a fölélövés úgyis rámégne. Persze, akik ott voltak, azok szeretnék, ha ez egy Nagytünti lett volna, de nem az volt: ennél a magánnyugdíjak lenyúlása elleni tüntetés, amin a Nemes Balázs nem volt hajlandó fölszólalni, merthát egy Együtt önkormányzati képviselő is a szónokok között volt - meccsoda dráma -, szóval ennél az a tüntetés kétszer nagyobb volt minden csinnadratta és médiaallűr nélkül. Aki továbbra is szeretne hinni abban, hogy megvolt tegnap a világmegváltás, annak mutatok két képet.

Itt az első, tegnapról:

Egy sáv max 70 ember, van belőle 26, a teljes menet látható a felvezető zászlótól a zárózsaruk villogójáig. Hozzácsapva még a járdán sétálókat, meg némi jóindulatot megvan a 2000. Most mutatom a másik képet, az november 8-án készült ugyanott, egy korrupció-ellenes tüntetésen, aminek a felét az OGYM adta:

Ez itt az akkori médiahíradások szerint 500 ember. Akkor a két képet összenézve látszik, hogy a tegnapi tünti maximum négyszer annyi embert mozgatott meg, mint a korábbi agyonhallgatott, médiahiányos. Jééé, az megint kétezer. Szóval ez a tény, a két héttel ezelőtti 15 ezres NAV-tüntetéses Tömeg tegnapra kétezerre olvadt. Nagytüntiből Kistünti lett, mondhatni.

Félreértés ne essék, a kistüntikre is szükség van, hogy a láng ne hunyjon ki, de azt nem úgy kell elérni, hogy a Nagytüntiket amortizáljuk kicsivé, nemde. Mert CSAK kistüntikkel nem megyünk semmire, márpedig ha marad a pártok és szimpatizánsaik mérlegelés nélküli elutasítása, és a Kossuth tér elkerülése, akkor nem lesz több Nagytünti. Összefoghatnak bátran az összes korábbi Nagytüntetés szervezői, ha közösen mondanak hülyeségeket, akkor közösen fognak leégni egy párezer fős december 16-i demonstráción. Pedig nem kéne, ha meg valami előre látható, akkor tán célszerű azt figyelembe is venni. A Tömeg minimálkonszenzusa sokszor el lett skandálva: Orbántakarodj és Európa. Ennyi, nem más, nem több. Minél több magánprioritást akartok belecsomagolni, minél többektől határoljátok el magatokat, annál többen határolják magukat el Tőletek, mint az ábra mutatja. Vagy visszatértek a valódi minimálkonszenzushoz, és a Kossuth téri helyszínhez, vagy karácsonykor már emlékkönyvben mutogathatjátok egymásnak egykorvolt nagyságotokat. Aztán akkor majd márciusban újrakezdjük, mert a Nép már megmozdult, kár lenne Őket hazaküldenetek.

Hajrá Köztársaság! Hajrá Magyarok!