A fészbuk hatalmas erő. Ha jól használják, képes forradalmakat sikerre vinni. Ha meg rosszul, akkor a zajszennyezés pöcegödre.
Eljöhet a pillanat, mikor a Rezsim lekapcsolja a fészbukot. Mivel demokratának álcázza magát, ez az időpont még nem holnap lesz. Egy ideig tehát van még olyan helyünk, ahol értelmes dolgokat megbeszélve akár jó döntéseket is hozhatnánk. És azok végrehajtását meg is szervezhetnénk. Mert erre való a fészbuk. Legalábbis egy egyre hangosabban lopakodó diktatúrában biztosan. Hollandiában, Dániában tök érthető, ha mindenki a saját dolgait posztolgatja: ott a közügyek eléggé rendben vannak ahhoz, hogy megtehessék. De gondolom az azért feltűnt, hogy sem Hollandia, sem Dánia nem vagyunk.
Civilizált és demokratikus országokban a fészbuk csak egy oldalági segéderő a nyilvánosságban. Független tévé-, rádióadók, írott újságok tömkelege biztosítja, hogy minden vélemény eljuthasson mindenkihez. De nálunk lassan semmi ilyesmi nem marad, Mészáros Lőrinc és Andy Vajna kezében nagyobb médiakonglomerátum épül, mint a BBC. És ez a hatalmas gépezet kizárólag egyoldalú információközlésre hivatott. Magyarul: agymosásra. És akié a média, azé a nép. Ha valakinek efelől kétségei vannak, nézzen körbe a gyakorló áldemokráciákban cseppet. Azért játszhatják viszonylag erőszakmentesen országrabló játékaikat, mert a nép csak azt látja, amit a gazda láttatni akar.
Nekünk az egyetlen médiánk a fészbuk. És tartok tőle, hogy kifutunk az időből. Hogy előbb lesz lekapcsolva, minthogy az országban bármi érdemleges történhessen a Rezsimmel szemben. Fontos lenne megérteni, mit kéne vele tennünk. Megpróbálom elmagyarázni röviden, aztán vagy megérti a nép, vagy nem. Szóval. Bármennyire is látványos, hogy a Felcsúti Gazember és bűntársai tetteit taglaló posztokkal van tele, ha azoknak az égvilágon semmi hatása. Akik között terjed, azok eleve a hátuk közepére sem akarják már őket. Egymásnak posztolgatnak azonos véleményen levő emberek. Ez pedig csak zajártalomnak jó, másra nem.
A fészbuk csoportjaiban teljesen elkülönülnek egymástól a különböző politikai elkötelezettségű emberek. Vannak néha kísérletek, hogy demokratákat és fidesznyikeket egy térben tartsanak, de puszta idő kérdése, mikor tűnik el az egyik oldal teljesen. Ha én írok valamit, akkor azt csak pár demokrata és pártfüggetlen csoportba érdemes fölraknom. Hogy fidesznyik oldalakról azonnal kivágják, az evidens, de az idők folyamán azt is megtapasztaltam, hogy a magukat demokrata oldalinak hirdető pártok pont ugyanúgy viszonyulnak a kritikához: tűrés-tiltás, ahogy azt Aczél György elvtárstól megtanulták.
Maradnak tehát a független demokrata csoportok. Elegen vannak és a népességük is az, de csak akkor, ha jól használjuk a maradék erőforrásunkat. Ha ezekben a csoportokban egymás számára osztogatjuk a fidesznyikek rémtetteiről szóló beszámolókat, akkor a posztoló lelke megnyugszik, hogy tett valamit, de másra ez nem jó. Mert mint mondtam: ez fölösleges zajkeltés, olyanokat nem kell ezredszer is meggyőzni, akik már rég meggyőződtek. Független demokrata csoportokban ilyen tartalmakat osztogatni pótcselekvés, és az értelmes vitát teszi láthatatlanná, tehát lehetetlenné. És a posztok döntő többsége ilyen pótcselekvő zajforrás.
Egy dolognak volna értelme. A saját oldalunk hibáit megtárgyalni. Mert olyasmiről van értelme vitatkozni, amiben nincs egyetértés. És addig tenni, amíg az létre nem jön. De ez persze feszültésggel jár, tudom. Konfliktusokkal, és mindig jön valami rémokos párttroll, hogy odanyavajogjon egyet: ugyanmá, ne veszekedjünk, mert az Orbán malmára hajtja a vizet. Egy frászt. Orbán malmára az hajtja a vizet, ha megpróbáljuk megúszni a saját oldalunk belső vitáit, és helyette a fideszről senkinek semmi újat nem mondó bugyuta mémek tömkelegét nézegetjük. Tessenek abbahagyni a csörömpölést, mert nem hallatszik ki mögüle a zene. Mert azért előfordulnak néha valódi posztok is.
Amiknek értelme van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése