Dezsavű

Tudom, déja vu, vagy valami ilyesmi, de nekem meg így tetszik, ha valaki nem tudja, annyit jelent: már láttam. Mindig elolvasom Blogomon az összes kommentet, ha van időm válaszolok is, és ugyanezt teszem a különböző fészbukos csoportokban is. Így aztán összegyűlnek az írásaimmal kapcsolatos ellenérvek.

Ugyanazok az érvek jönnek szembe, amik pont néhány hónapja az akkori Összefogással kapcsolatban. A különbség csak annyi, hogy láthatóan a sokszázas kommentmerítésből erős kisebbségbe kerültek az összefogáspártiak. Ennek maradéktalanul örülök, ugyanis láthatóan a hosszabb távú előregondolkodás kezd normává válni, sikeressé pedig bármely politikát csak a stratégiai gondolkodás tesz, nem pedig az alkalmi taktikázások laza egymásutánisága. Aki képtelen azt megérteni, hogy épp a pontos távlati célkijelölés és az eléréséhez szükséges lépések áldozatvállalásokon keresztüli végigvitele az egyetlen járható út, azzal fölösleges vitáznom: soha nem is fogja már megérteni. Két ekkora választási zakó után nem fölfogni, hogy az a VALÓSÁG, az olyan szintű érzelmi csőlátást jelent, ami kezelhetetlen.

A legnettóbb érveléssel kezdjük: nekem szocifóbiám van. Hát hogyne, kellő információk hiányában a Föld sem más mint egy focilabda kék és zöld foltokkal, aki meg ennél okosabb, az közelebb megy és látja, hogy mégse focilabda. Aki meg csak távolról pislog, az meg úgy marad. Nincs szocifóbiám továbbra sem, 12 évig működtem velük együtt a Nyolckerben, ebből volt, hogy közös kampányfőnök voltam, négy évet együtt kormányoztunk, SZDSZ bizottsági helyeket adtam át Nekik, mikor szükségük volt rá, mikor kilépésekkel megszűnt a frakciójuk, akkor én ajánlottam föl Nekik a közös SZDSZ-MSZP frakciót, és én jártam ki Kocsis Máténál, hogy a Fidesz engedje lejjebb a frakcióhatárt öt főről négyre, így lett frakcójuk újra. Ennyit a szocifóbiámról. Két éve írok róluk TÉNYEKET, akik képtelenek azokat értelmezni, azok maradnak a Föld az egy focilabda szintnél.

A következő érv, az a KELL típusú érvelés. Az önkormányzati választáson meg KELL verni a Narancsokat, mert különben végünk és különben is. Ja, áprilisban is meg KELLETT verni a Narancsokat, csakhogy nem sikerült, csókolom. És azért nem sikerült, mert az istenadta nép az meg kevéssé figyel oda arra, hogy néhányak szerint nekik mit KELL csinálni. Pont azt csinálja, amit akar, és mikor már másodszor csinálja úgy, hogy abból egy ordas ballib zakó jön ki, akkor tán földerenghetne, hogy a KELL, az nem egy érv, hanem csak egy érzelmileg beszűkült tudatállapot. Kell napi 24 órás napsütés, kell hogy mindenki egészséges és boldog legyen, kell sok minden, csak nem lesz, teccenek érteni. A KELL az csak egy vágy, akként is kezelem.

A harmadik érv is ismerős: a Fidesz érdekeit szolgálja, aki a másik baloldali pártot kritizálja. Nem kezitcsókolom, épp fordítva. Az MSZP végromlását épp az okozta, hogy képtelen volt a kritikák kezelésére. Pont úgy reagált, mint egy bogártípus, amelyik minden külső behatásra halottnak tetteti magát: begubózik, és reménykedik. Csakhogy ez egy öngyilkos stratégia, ugyanis előbb-utóbb erre az ellenfelek rájönnek, és kihasználják a szervezet rugalmatlanságát, és kritikatűrésének hiányát. A Szocialisták szerint már eddig is minden kritika a Fidesz szekerét tolta, egészségetekre Pirospajtik, de csaxólok, hogy nem én, hanem a Nép hajtott el éppen másodszor Titeket a búbánatba, és lesz ez még rosszabb is.

A TÉNYEK meg ott vannak két objektív választási eredménysor formájában. Aki nem érti és nem tanul belőlük, az ismét nekimegy a falnak, csak immár utoljára. Nincs már szavazati tartalék, a tanulásképtelen egyedeket az evolúció kiszelektálja, és ezért nem az evolúció a hibás. Nem az én bajom, ha képtelenek vagytok bármiféle tanulásra, a valósággal való szembenézésre. Veletek a Népnek van baja, és nagy, ha nem értitek, mintahogy nem értitek, akkor nem a Nép fog eltűnni a süllyesztőben.

Hanem Ti.