Az Orbánűző Hidegháború megkezdődött

Mégpedig egy rendőrségi elutasítás formájában, melyet nem kisebb ember, mint Bucsek Gábor dandártábornok, Budapest Rendőrfőkapitánya saját kezével írt alá. Az Ország Gyűlése Mozgalommal a legmagasabb szinten foglalkoznak, ezt vártam, helyes.

Kezdetektől a legrosszabb forgatókönyvekre készülök, bát természetesen a Hatalommal folytatott egyeztetésekben konstruktívan veszek részt, még akkor is, ha erősen valószínű, hogy fölülről rendezett színjáték zajlik. Azért jelentettem be már szerdán a Demonstrációt, hogy bőven a jogorvoslati határidőkön belül legyünk, ezért aztán természetesen már a mai napon szépen elbattyogok a Teve utcai Budapesti Rendőrfőkapitányságra, ahol a Bíróságnak szóló fölülvizsgálati kérelmet kell leadnom. Az Ország Gyűlése Mozgalom békés, de céljaitól nem eltántorítható: az Orbáni "illiberális" állam minden adminisztratív játszmájára fölkészültünk, tevékenységünk egyik célja pont a Hatalom folyamatos tesztelése. Ezért nevezem Hidegháborúnak, ahol az intellektuális és lelki csatározások hosszú lánca fogja kísérni utunkat, bármely erőszakos cselekmény nélkül. Mivel alkotmányos alapjogokra építkezünk, ezért a Hatalom eleve csapdában van: jogszerűen nem lesz képes megakadályozni akaratunk érvényesülését, ha pedig már átlépi az alkotmányosság kereteit, onnantól tettekben nyilvánítja ki, hogy az "illiberális" államot a gyakorlatban diktatúrának kell értelmezni. És az már egy gyökeresen új helyzet lesz, mind az országhatárokon belül, mind azokon kívül.

Még csütörtökön folytattam egy kétórás megbeszélést a Teve utcai Főkapitányságon az illetékes századossal, akihez a demonstrációk jóváhagyása és biztosítása hivatalból tartozik. Nem először találkoztunk, szerveztem már pár tüntetést életemben, és Vele kapcsolatban mindig korrektséget és szakmai hozzáállást tapasztaltam. Ez most is így volt, csakhát az is látszott, hogy ezúttal nem Ő lesz az, aki végül a jóváhagyásról dönteni fog. Alkudoztunk, végigmentünk minden ponton, azokat a jogszabályi problémákat, melyek veszélyeztethették volna a Demonstráció megtartását helyben orvosoltam. Nem volt sok, sőt, egy darab volt összesen: egy Alkotmánybírósági Határozat szerint határozatlan ideig nem lehet tüntetni, így a tüntetés végét augusztus 31-ben jelöltem meg, jelezve, hogy sikeressége esetén azt újabb beadvánnyal hosszabbítani fogjuk. Innentől az alkotmányossági kritériumoknak mindenben megfelelünk, és mint tudjuk, alacsonyabb szintű jogszabályokkal, hatósági tökölésekkel az Alkotmányt fölülírni nem lehet. Ilyenekre kellett volna tekintettel lennem, mint az országgyűlési díszőrség vonulgatása, amin jót röhögtem: képzeljük már el a szitut, mikor alkotmányos alapjog gyakorlása közben Kövérlaca Házelnök házigárdájához kéne alkalmazkodnunk. Naugye, ez a vicc kategória, és volt pár ilyen még, természetesen minden esetben ragaszkodtam ahhoz, hogy minden olyan tevékenység, amit alacsonyabb jogszabályok szerint akarnak végezni, majd szépen alkalmazkodik hozzánk, mert mi az Alkotmány szerint járunk el, bocsi.

Készült egy hatoldalas jegyzőkönyv, szép, részletes, itthon van, biztonságban, aztán akkor vártam a rendőrségi döntést. Budapest Rendőrfőkapitánya épp három hierarchiaszinttel van följebb, mint ahol az ilyen döntéseket általában meg szokták hozni, így egyenesen kitüntetésnek veszem, hogy az Ő személyes döntése próbálja meg megtiltani a Demonstrációnkat. De akkor egy kis közérthető, emberi nyelvű jogászkodás következik, hogy mindenki lássa, micsoda klanya kis csúsztatásokkal, és csűrcsavarral próbálják megvédeni Orbán pszichéjét, hogy ne kelljen mindennap a Bábszínházzá silányított Parlamentünk előtt az Őt utálók tömegével szembesülnie. Kezdjük azzal, hogy mit tehet a rendőrség egy bejelentett demonstrációval. Három dolgot: tudomásul veszi, megtiltja, vagy pedig érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az első kettő logikus, beszéljünk kicsit a harmadikról: ez csak akkor lehet, ha egy demonstráció eleve lehetetlen célra irányul. Mondok rá példát: ha valaki 1000 emberrel akar a Duna medrében gyalogos fölvonulást tartani, így tiltakozva a pontyok sorsának rosszra fordulása miatt. Nos, ugyebár ez valóban lehetetlen, merthát a vízzel telt folyómeder gyalogos fölvonulásra alkalmatlan. Ez tiszta, menjünk visszafelé, jöjjön a tiltás, mint olyan. Erre alkotmányosan csak két lehetőség van, több nincs: ha zavarja aránytalan mértékben a közlekedést, vagy ha ugyanezt teszi a népképviseleti szervekkel.

A közlekedést eleve gépkocsik elől lezárt helyen nem tudjuk zavarni, a megbeszélés során pedig a népképviseleti szerv - a Parlament - bármely zavarását kivédtem: figyelembe vettem az Országgyűlési Őrség biztosítási zónáját, jeleztem, hogy külföldi delegációk érkezése esetén alkalmazkodunk a biztosítási tervhez, és az augusztus 20-i állami ünnepséghez is hasonlóan állunk hozzá. Szóval a tiltásnak nincs jogalapja, így aztán a Főkapitány nem is tiltotta meg, túl könnyű lett volna a Bírósággal fölülbíráltatni a dolgot. Így aztán a korábban kifejtett 3. verzió szerinti végzést kaptam, szó szerint idézem: "Az előzőekben részletesen kifejtett érvek alapján vitathatatlan, hogy a rendezvény lehetetlen célra irányul", továbbá "A Budapesti Rendőrfőkapitányság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja." Hahahahaha... Szóval röhögjünk együtt, merthát érdemi vizsgálat nélküli elutasításról beszélni részletes, jegyzőkönyvezett egyeztetések után, meg szép hosszú, szintén érdemi érveléssel ellátott Főkapitányi végzés birtokában, az ugye nem megy. A rendezvény kitűzött célja pedig ennyi, idézem a beadványomból: "Tiltakozás Orbán Viktor Miniszterelnök politikája ellen". Hát ez nem épp egy lehetetlen cél, sőt nagyon is lehetséges, mondhatni az egyedül lehetséges a tusványosi "illeberális" dumája után. Tüntetni meg persze ott kell, ahol annak értelme van, hiszen a gyülekezési jog épp erre van: jelezni az egyet nem értést, ezt meg a Miniszterlnöknek ugyebár nem a János-hegyi kilátónál lehet jelezni, hanem épp munkahelyénél, a Parlamentnél.

Szóval már a Főkapitányi végzés is kamu, amit meg leír az indoklásban, az meg aztán tényleg az egyik legviccesebb jogi szöveg, amit valaha a kezemben tartottam. Ugyanis van benne pár tételes "tévedés", ha rossz fiú lennék, akkor hazugságnak is nevezhetném, meg csúsztatás, mikor Alkotmánybírósági határozatra hivatkozva tesz bele olyan dolgokat saját kútfőből, amikről biz maga a határozat nem szól. Megcsinálom majd a konkrét Bírósági beadványt nemsokára, majd frissítésként fölteszem ehhez a cikkhez, de az persze jogi duma lesz, aki jót akar röhögni, majd olvassa el. A lényeg ennyi: tulajdonképpen el akarják magyarázni, hogy a gyülekezési jog alkotmányos jogának gyakorlásához milyen infrastruktúrát vehetek igénybe, és milyet nem. Ismét csak hahahahaha... Nem, Drágajó Főkapitány Úr, jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy mit nem vehetek igénybe, mint például közbiztonságra veszélyes eszközöket, építési engedély-köteles cuccokat, de tecciktudni, jogállamban mindent, amit törvény nem tilt, azt bizony szabad. És ez mindaddig így van, amíg elvileg kies Országunk jogállam, de ha most esetleg az derül ki, hogy már nem az, nos arra is lesz majd válaszunk, mert az ugyebár egy új helyzet.

Na, terjedelmi okból már csak egy utsó bekezdés, néhány mulatságos ellentmondás bemutatására. Az Alkotmánybíróság kimondja, hogy bizony lehet több napon át is tüntetni, ciki. Erre Főkapitányunk meg elkezd abba az irányba kavarni, hogy a tüntetéseket az emberi szükségletek - evés, ivás, pisikaki, ilyesmik - korlátozzák, és amíg azok életbe nem lépnek, addig tarthat egy demonstráció. Magyarul szerinte addig demonstrálhatunk, ameddig pisilni nem kell, mert aztán mindenki szépen menjen haza. Kedves Főkapitány Úr, ugye ezt nem gondolod komolyan? Ha az Alkotmánybíróság a többnapos tüntetéseket is rendben lévőnek tartja, akkor valszeg nem arra gondolt, hogy mondjuk 72 órán át mindenki tartsa vissza mindenét, ugye? Nem, az helyzet, hogy bizony a többnapos tüntetés az alkotmányos, ekként az azt logisztikailag kiszolgálni képes dolgok is alkotmányosak, úgyhogy szépen lesznek mobilvécék, esővédő és logisztikai sátrak, merthát egy tüntetés infrastruktúrája az biz az elérendő célhoz, és az azt elérni szándékozó tömeg szükségleteihez igazodik, és nem a Drágajó Főkapitány Úr kényelmi szempontjaihoz. És mégegy jó móka: aszongya a végzés, hogy az Alkotmánybíróság nem engedélyezi az életvitelszerű magatartást tüntetésen. De, Főkapitány Uram, biz engedélyezi, merthát erről egy szót sem ejt: ez a fogalom csak a Te fejedben létezik, az Alkotmánybíróság szövegében meg sehol. Kár összemosni a dolgokat, mert még nem a Főkapitány Úr az Alkotmánybíróság, és még nem a Főkapitányi levél az Alkotmány.

Ha majd az lesz, akkor mi sem leszünk ily békések.

FRISSÍTÉS - BÍRÓSÁGI BEADVÁNY

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság részére

Budapesti Rendőrfőkapitánysághoz benyújtva

Felülvizsgálati Kérelem

Budapest Rendőrfőkapitánya 01000/34664-3/2014.ált. iktatószámú "rendezvény bejelentése" tárgyú végzésével szemben



Tisztelt Bíróság!

2014. július 30-án demonstrációt jelentettem be a Budapesti Rendőrfőkapitányságon. Ennek kapcsán másnap, július 31-én egyeztető megbeszélésen vettem részt a BRFK hivatali helyiségében, melynek részletes jegyzőkönyvét mellékelem. 2014. augusztus 1-én Budapest Rendőrfőkapitányának aláírásával végzést kaptam (továbbiakban: végzés), mely bejelentésem vizsgálat nélküli elutasítását tartalmazza. Kérem ezen végzés felülvizsgálatát, és a rendezvény a mellékelt Jegyzőkönyvben általam, mint a demonstráció szervezője által rögzített kritériumok szerinti engedélyezését.

Indoklás.

1. A végzés érdemi vizsgálat nélküli elutasításról szól, melyet a mellékelt iratok tartalma eleve kizár. A rendőrség három döntést hozhat: tudomásulvétel, tiltás, illetve érdemi vizsgálat nélküli elutasítás. A végzés a harmadik lehetőséggel való élést tartalmazza, ám ezen jogi lehetőséggel tévesen él: ez olyan esetekben alkalmazható, melyekben érdemi vizsgálat nélkül is megállapítható, hogy a tüntetés megtartása eleve lehetetlen. A Duna vízzel telt medrében tiltakozó felvonulást tartani, erről valóban mérlegelés nélkül, a puszta életszerűség alapján lehet elutasító végzést hozni, ám ez a jogi formula az ilyen, egyértelműen, első látásra nyilvánvalóan lehetetlen célú demonstrációk esetére áll rendelkezésre. A BRFK gyakorlati magatartása eleve ellentmond e döntés jogszerű megalapozottságának, hisz egyeztető tárgyalást kezdeményeztek, annak 6 oldalas jegyzőkönyvében találhatóan minden vitás ponton végigmentünk, és maga a végzés is egy hosszú indoklást tartalmaz. A BRFK ráutaló magatartása egyértelműen egy érdemi elbírálás folyamata, így az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás eleve hibás jogcím.

2. A valójában lefolytatott érdemi egyeztetések során mindvégig kompromisszumkészséget tanúsítottam, a fölvetett problémákat orvosoltam, ekként a határozatlan idejű demonstrációt határozott idejűre változtattam, az augusztus 20-i állami rendezvénnyel kapcsolatban is garanciát vállaltam és teljeskörű együttműködést minden olyan kérdésben, melyeket életszerűen valóban fontos figyelembe venni. A gyülekezési jog az Alaptörvényben rögzített, annak gyakorlatát az Alkotmánybíróság több határozatában értelmezte. Ezek a hatályos jogszabályok, melyek alacsonyabb rendű jogszabályokkal nem korlátozhatóak, és végrehajtásuk során az életszerűséget és a jog gyakorlásának mások jogaira való csorbító hatását kell mérlegelni. A BRFK a vonatkozó jogszabályok szerint mindössze két esetben tilthatta volna meg rendezvényünket: amennyiben a közlekedést aránytalan mértékben zavarjuk - ez a helyszín kiválasztásában eleve kizárt, lévén járműforgalomtól elzárt a terület -, illetve a másik eset, ha a népképviseleti szerv működését akadályozzuk. Utóbbi esetre szintén a Jegyzőkönyvben rögzítettek szerint garanciát vállaltam: az Országgyűlési Őrség által kijelölt védelmi zónára a tüntetés nem terjed ki, külföldi delegációk és egyéb államérdekű események esetén pedig együttműködünk az illetékes hatósággal. Értelmezésem szerint a végzés épp ezért nem a tiltás jogcímén történt, ugyanis az azt megalapozó egyik feltétel sem áll fönn.

3. A végzés indoklásában több olyan érdemi indok szerepel, melyek a gyülekezés Alaptörvényben biztosított és Alkotmánybíróság által értelmezett joggyakorlását szűkitik. Erre azonban a BRFK-nak nincs hatásköre, lévén jogalkalmazó végrehajtó szerv. Egyértelmű ellentmondást tartalmaz a végzés a következő esetben: a Gytv 7.§ a) szerint, idézem: "Ezért a rendezvény szervezőjének akkor is meg kell jelölnie a rendezvény időtartamát, ha nem látható előre, hogy az akár több napig tartó, tüntető köztéri jelenlét mikor éri el célját, illetve mikor tekinthető okafogyottnak." A rendezvény időtartamát az egyeztető megbeszélésen pontosan megjelöltem, ezen törvényi rendelkezés pedig implicite tartalmazza a többnapos rendezvények lehetőségét. Ehhez képest a végzés a következőt írja: "A gyülekezés időtartamát a cél elérése, a résztvevők olyan alapvető szükségletei, mint az étkezés, alvás, vagy a gyülekezéssel érintettek társadalmi, egzisztenciális életkörülményei korlátozzák. A rendezvény életvitelszerű ott tartózkodással - a gyülekezési minőség elvesztése nélkül - nem intézményesülhet." Ez az érvelés minden jogalap nélküli, olyan fogalmakat és aspektusokat hoz be, melyek a vonatkozó jogszabályokban nem szerepelnek. Az emberek biológiai szükségletei, mint határidő-teremtő tényező, az életvitelszerűség, mint fogalom, ezek lehetnek rendőrségi szempontok, ám a jogalkotó szándékától, és a tételes jogszabályoktól teljesen idegenek. A jogszabályok nem korlátozzák biológiai törvényszerűségekre a rendezvények lehetséges határidejét, azt kizárólag a tüntetés céljának életszerű időtartamához kötik. A "mikor kell vécére menni" az nem része a gyülekezési jognak, mintahogy az életvitelszerű ott-tartózkodás sem.

4. A vonatkozó jogszabályok ismerik, és elimerik a többnapos, folyamatos demonstráció fogalmát. Egy ilyen demonstrációnak épp a folyamatos nyomásgyakorlás a célja, azt az emberi szükségletek kiszolgálásával lehet életszerűen elősegíteni. A mobil vécék, az esővédő és logisztikai célú sátrak, a több napon keresztül végzett tiltakozás emberi szükségeleteit elégítik ki. Furcsa lenne, ha pl. egy 72 órás tüntetésen senki sem végezhetné biológiai szükségleteit, mert mihelyt azt megteszi, akkor a BRFK szerint a gyülekezési jog gyakorlását elveszíti. Egy több napig tartó rendezvényen az abban résztvevők természetesen "életvitelszerűen" vannak jelen, hiszen biológiai minimálszükségleteiket ki kell elégíteniük. Maga a tüntetés "életvitelszerű" ebben az értelemben, annak logisztikai háttere pedig ahhoz alkalmazkodik. Nem véletlen, azt gondolom, hogy épp ezért az "életvitelszerű" kifejezés a gyülekezési jogban nem szerepel, azt csak a BRFK szeretné beletuszkolni. Egy többezer fős folyamatos demonstráción, mely célja teljesítéséhez szükségszerűen huzamosabb ideig tart, szükséges a kiszolgáló infrastruktúra biztosítása, vagy a tüntetés eleve nem érheti el célját. Vécék, esővédő és logisztikai sátrak szükséges minimálmennyiségének biztosítása nélkül a gyülekezés ilyen formája eleve kivitelezhetetlen, ezért azok tiltása alkotmányos jog sérelmével jár. Egy többezer fős tüntetéshez képest az általam megjelölt 10 sátor valóban csak egy minimálmennyiség, teljességgel életszerűtlen, hogy a nagyjából 40 főnyi férőhelyet ezekben a sátrakban az ennél jóval nagyobb létszámú demonstrálók folyamatos elhelyezésére használnánk föl.

Tisztelt Bíróság!

A végzés jogcíme eleve téves, annak érvelése pedig a vonatkozó jogszabályok szellemétől és tételes tartalmától idegen, az a BRFK sajátos szempontjait, és nem a gyülekezés alkotmányos jogának biztosítását célozza. Ennek megfelelően kérem a végzés felülvizsgálatát, és a Jegyzőkönyvben szereplő bejelentői-szervezői szándék jóváhagyását.


Tisztelettel:



Dr. Szabó Gábor
bejelentő-szervező


1088. Bp. Szentkirályi utca 23.
Szül.: Sopron, 1968. május 16.
An.: Friedl Ilona


Bp. 2014. augusztus 2.