Orbán első veresége

Miskolcon összeállt a teljes ellenzéki összefogás az önkormányzati választásra, értő füleknek ez volt a nap híre. Kiváló független jelölt, hárompárti támogatás, reális esély kihozni a legnyomorultabb sorsú nagyvárosunkat Orbán kezéből.

Akár azt a címet is adhattam volna, hogy a Józan Ész Diadala, de mivel ezt a szlogent, annak tartalmával együtt a DK-nak javasoltam használatra, és itt összpárti dologról van már szó, ezért aztán a másik tény lett a cím: Orbán első veresége. Mert ez valóban az. Hiába volt a Fideszkottából játszott műellenzéki rasszistázás, antidemokratázás, hiába vetették be provokálni az Ötödik Hadoszlopot, ez nem jött be. Ha nem is oly látványosan, mint a DK, de az Együtt és az MSZP miskolci szervezetei is kitartottak döntésük mellett, így aztán minden egyéni képviselői körzetben közös jelöltekkel, Pásztor Alberttel az élen indulhat Miskolc visszahódítása. Mindeközben Fodor Szoboremberei még párszor elmondhatják, hogy Orbán az Ő ügyükben is veszített, csakhát mivel mindezt egy álló, létező Szobor tövében teszik, ezért aztán ez is közröhejbe fordul lassan.

Szóval helyreáll a normalitás, fontos politikai kérdésekben végre ellenzéki politikusok döntöttek és nem lejárt szavatosságú, ki tudja kinek dolgozó megmondóemberek. Ha pedig a Józan Ész marad mostantól az uralkodó politikai irány, akkor biz ebből még további Orbánszívások is következhetnek, majd végül Narania Urának elkergetése. Ami Miskolcon történt, az helyi fontosságán túlmenő országos jelentőségre tett szert. Egyrészt a DK remekül vizsgázott éles helyzetben: nem hagyta magát letéríteni egy nyilvánvalóan jó útról pusztán azért, mert fizetett megtévesztők és az általuk megvezetett jószándékú csőlátásúak behisztériáztak. Úgy is mondhatnám: egyértelmű bizonyítékát adta az elvi politika iránti elkötelezettségének. Merthát nézzük csak, valójában milyen általános elvek mentén politizál a DK: Őszinteség, Konfliktusvállalás, Nyitottság, Rendíthetetlenség. Éshát pont ezen erények gyakorlásának adta tanúbizonyságát, kivédve azt, hogy ugyanazok, akik rasszistázták, később majd az ezen elvektől való eltérést találják újabb bűnnek. Teccenek tudni: a DK az, amin mindegy hogy van-e sapka.

Az első olyan önkormányzati választás lesz a mostani, amin egy vidéki településre ugyanolyan közérdeklődés fog irányulni, mint a Főpolgármester megválasztására. A politika gyakorlati oldalát nézve valójában mind általánosan, mind a DK érdekeit szem előtt tartva a Miskolci lesz a fontosabb választás. Az ugyanis a helyzet, hogy Főpolgármesterből egy darab van, vidéki nagyvárosi polgármesterből meg sok, és ez a Fidesz törvénygyárának működését korlátozni fogja. Ha valamilyen csoda folytán a Főpolgármester ellenzéki lesz, akkor perceken belül születni fog egy kétharmados törvény, amivel a mozgásterét gyakorlatice kinullázzák. Ugyanezt viszont Miskolccal nem tudják megcsinálni, ugyanis egy nagyvárosokra hozott törvény a Narancsos önkormányzatokat éppúgy sújtaná, sőt jobban, hisz reálisan nézve az esélyeket, a nagyvárosok többségében marad a Fideszfölény. Szóval Miskolcot VALÓBAN elvehetjük Orbántól, míg a Fővárost, mint egészet nem. Kerületeket egyenként igen, mert ugyanoda is a törvénygyár alkalmazhatatlansága vonatkozik: ha nem akarják a sajátjaikat is lenullázni, kénytelenek lesznek az ellenzéki vezetést is tiszteletben tartani.

Utánanézve Pásztor Albert múltbéli tetteinek, beszélgetve ezzelazzal, meg gyakorlatban ismerve pár polgármestert legközelebbi munkatársukként, azt gondolom: Pásztor kiváló polgármester lesz. A helyi pártfőnökök és szervezetek pedig a generált konfliktus közben olyan szintű józan észről és kitartásról tettek tanúbizonyságot, hogy az általuk bevitelre kerülő képviselők is jó csapatot fognak képezni. Ez egy jó elegy egy város irányítására, az eredmények pedig majd úgyis szépen elhallgattatják, és a valóság tükrében bohóccá sminkelik a rasszistázókat. Pásztor valószínű győzelmének pedig a továbbiakban az Ország egészére is nagy hatása lesz. Ha bebizonyosodik, hogy Orbán megverhető, ha a józan ész kapcsán, civil vezetőkkel összefogva az ellenzéki egység sikeres, akkor bizony a minta adott lesz. Elvszerűség, normalitás, rendíthetetlenség, vezetői képességek: pont ennek sikerességét fogja bebizonyítani a Miskolci történet. Ugyanis az elmúlt évek Narancsellenes politikájából pont ezek az elemek hiányoztak, éshát láttuk, hogy ez újabb Orbánuralomhoz vezetett.

Szóval mikor Pásztor Albert és összpárti csapata Miskolcért küzd, akkor mindannyiunkért küzd. Olvasóim ismerik tapasztalati alapú MSZP-herótomat, de ezt most egy ponton revideálom: ha a Szegfűk országosan olyan politikát vittek volna, és vinnének, mint Miskolcon, akkor nem kerültek volna zuhanópályára. Ugyanez érvényes az Együtt helyi csapatára, akik saját, erősen átalakult politikai irányvonalú és személyi összetételű központi főnökeikkel szemben tettek tanúbizonyságot eszükről és bátorságukról. A DK-nak pedig ez a konfliktus egyértelműen hozott: ellenfelei bele akarták forgatni hamis vádakkal, provokációkkal a gödörbe, csakhát jól megvetette a lábát, és állta a tüzet. És ennek biz következményei vannak a továbbiakra nézve: az Ország Népe Pásztor Albertet és a miskolci választást a DK eredményének fogja elsősorban elkönyvelni. Egy győzelem önmagában teszi az Ellenzék vezető helyére a Demokratikus Koalíciót, ennek pozitív hatását pedig az Ellenzék egészének Elvszerűségére, Őszinteségére, Harcosságára, Nyíltságára pedig aligha kell túlmagyaráznom.

Gyerünk Albert, mindannyiunkért küzdesz.