Saját bőrrel a vásárra

Tegnapi írásom viharos tempóban zúgott végig a Demokratikus Koalíció fészbuk csoportjain. Blogger kollégák tudják, hogy általában azok osztanak tovább egy cikket, akik azzal egyetértenek, így minél gyorsabban terjed egy cikk, annál biztosabb, hogy alapvető fontosságú témát feszeget.

Az önkormányzati választás csak ősszel lesz, de nyilvánvaló a pártok vezető politikusainak nyilatkozataiból, hogy pont ugyanazt gondolják mint én: mostantól a politika egyes számú témája ez lesz. És mivel meg lehet azt jól is játszani, meg nagyon rosszul is elsülhet, saját példámon mutatom meg, hogy miket kell figyelembe venni, mikor egy polgármesteri hellyel kapcsolatban a DK döntést hoz a szólóban, vagy összefogásban indulás kérdésében. És annál közérthetőbben megmutatni, mint a saját bőrömön, hogyan is működik ez az egész a gyakorlatban, nem igazán lehet. Úgyhogy most élveboncoljuk önmagamat, mint polgármesterjelöltet, Kocsis Mátéval mint regnáló Fidesznyik polgármesterrel szemben. Tehát.

Független vagyok, két éve azért kezdtem háborúba Kocsissal, és mindenkivel, aki Őt támogatja, mert a Nyolcker politikai vezetése elkezdte tönkretenni mindazt, amit Csécsei Béla polgármesterségének idején az SZDSZ-MSZP páros néhány normálisabb jobboldali segítségével 12 év alatt fölépített. Először 2002-ben kaptam csendes háttérajánlatokat a Szocialista Párt pár mérvadó emberétől. hogy induljak el magam közös polgármesterjelöltként, ne az akkor regnáló Csécsei legyen a biztosan befutó közös jelölt. De mint a kerületi SZDSZ ügyvezető alelnöke, és frakcióvezetője az ajánlatot elutasítottam morális és gyakorlati okokból is. Morális okokból azért, mert Csécsei és köztem volt egy megállapodás, hogy nem hagyjuk magunkat leszalámizni, gyakorlati okból meg azért, mert mindössze négy év önkormányzati gyakorlattal a hátam mögött nem tartottam magam alkalmasnak arra, hogy egy kerület egyszemélyi vezetését átvegyem.

Ezt azért fontos megjegyezni, mert mindaddig, amíg 2011-ben Kocsis Máté el nem árulta a Nyolckert, bennem semmiféle polgármesteri ambíció nem volt. Ha lett volna, azzá válhattam volna, ily egyszerű ez. Ám 2011-ben meg kellett arról győződnöm, hogy az a háttérben a dolgokat irányító politikai aktivitás, amely előreengedi az első embert a nyilvánosságban, közben pedig a politika tartalmát, érdemét viszi, ez a továbbiakban nem folytatható. Három polgármestert tartottam a székében, vagy emeltem abba be, mindannyiszor alkalmassági alapon, és ennyi kísérlet után a tököm tele lett azzal, hogy előbb-utóbb mindegyik elkezd rossz vágányra állni. Ilyen helyzetben, ennyi negatív tapasztalat után pedig nincs más lehetőségem, mint magam elindulni a polgármesteri székért, és előbb-utóbb oda el is jutni.

Írtam sokat a Nyolckeres politikai történésekről, hogyan vette meg velem szemben védőfalként a helyi MSZP-t és LMP-t Kocsis Máté pár tanácsadói állással, olvasóim ezeket ismerik, nem ragozom. Saját politikai hátországom a JóVáros Egyesület, mely képes volt a Nyolcker történetének messze legnagyobb Fideszellenes tüntetéseit megszervezni, mindenféle párttámogatás nélkül. Blogom tízezres olvasótáborának nagyjából negyede szintén nyolckeres. Egyesületem tagjait folyamatosan fenyegették, ellehetetlenítették Kocsisék némi MSZP segítséggel, ezért az önkormányzati választásokig kulcsembereim illegalitásba lettek hátrahúzva, hogy kockázatot csak akkor vállaljanak, ha már megéri. Reálisan számolva van a kerületben körülbelül 2000 stabil szavazóm, ennyit mindenkitől függetlenül elindulva be tudok hozni, és az Egyesület 12 egyéni képviselőjelöltje egy listás önkormányzati képviselői helyet különösebb erőfeszítéssel is megteremt a számomra a következő ciklusra. Ezek a saját helyzetem alapadatai, és akkor elemezzünk.

Itt van ez a táblázat, a május 25-i EP Választás nyolckeres eredményeivel. Nézzük először a legfontosabb adatokat. A részvétel rettenetesen alacsony, egy szabolcsi körzet szintje, nem egy budapesti kerületé. Ennek nyilvánvaló oka a kerületi politika teljes elkorrumpálódása, a Fidesz az MSZP és az LMP épp a közös tanácsadói és közbeszerzési mutyik miatt együtt hiteltelenedett el. 30%-os részvétel a budapesti nagyjából 40%-os átlaghoz képest mindennél többet elmond a helyi politika megítéléséről. Nézzük a Komássy Ákos vezette MSZP eredményét: 9,5 %. Bumm, ennyi volt Kedves Ákos, Kedves MSZP, 10% alatti eredmény egy ősbalos kerületben, innentől nincs miről beszélni, pont az történt, amit két éve jelzek mindenféle csatornán a helyi MSZP-nek, de mindannyiszor lesöpörték az asztalról. Ezt az MSZP-t még a Jobbik is megverte 10,1%-kal, ami azért Pesten nem kis negatív teljesítmény.

A DK lett a második a Fidesz után 12,7%-kel, harmadik az Együtt 12,1%-kal. A Fidesz 45,5%, LMP 9,1%. Ezek az alapadatok és akkor számoljunk. Tegyük föl, hogy köt a három párt - LMP nem működik együtt senkivel - az egyesületemmel egy négyoldalú megállapodást. Mint egyetlen helyben közismert ellenzéki politikust engem jelölnek polgármesterjelöltnek, és a 12 egyéni képviselői körzetben pedig arányosan fölosztjuk az egyes szervezetek között hogy melyik párt indít közös jelöltet melyik körzetben. Számoljunk mostantól szavazatszámban és ne százalékban. Kezdjük a saját egyesületemmel: 2000 szavazatra bármikor jó vagyok szólóban. Ehhez hozzáadjuk erősorrendben a DK 2100, az Együtt 2000 és az MSZP 1600 szavazatát. Ez összesen 7700 szavazat. A Fidesz kapott 7500 szavazatot, első ránézésre nyerhető a sztori.

Csakhogy itt jön ki az, ami miatt az összefogás ellen ágálok. Merthogy először is, a DK mostani 2100 szavazatában vaskosan benne vannak az én támogatóim is, gondolom ezt nem kell különösebben részleteznem. Mind a Blogon, mind a háttérben megtettem azért mindent, hogy saját kerületemben a DK kerüljön ki minél jobban az EP választásból. Nem tudok mondani pontos adatot, de nagyjából a DK 2100 szavazójából 500 az eleve az én támogatóimból nyomta az ikszet a DK-ra. Úgyhogy máris levehetjük az összesített 7700-ből ezt az 500-at, hiszen ugyanazt a félezer embert nem számolhatjuk kétszer. De máris jön a következő probléma: saját törzsszavazóim átélték konkrét élethelyzetekben, hogyan árulja el a korábbi MSZP-vel meglévő szövetségemet annak Elnöke, Komássy Ákos. Megírtam az Egyesület 250 fős Fideszellenes tüntetésének történetét, amin Komássy az utolsó utáni pillanatban lemondta a fölszólalást, ugye az nyilvánvaló, hogy az onnan hazament emberek azóta mit gondolnak az MSZP-ről. Ha nem nyilvánvaló, akkor tessék újra megnézni az MSZP 9,5%-os eredményét, és máris világos mi mivel függ össze.

Szóval ha én mást nem teszek, mint pusztán elfogadom az MSZP támogatását, abban a pillanatban saját szavazóim előtt, akik átélték élőben az MSZP árulását, elhiteltelenítem magamat. Hiába a ráhatásom, az eddigi munkám, bármim, a szavazóbázisom felét, 1000 embert abban a pillanatban elveszítek. Na, innentől akkor már csak 6200 szavazatnál tartunk. Tételezzük föl, hogy az Együttel simán megállapodunk, nem tudom menne-e, de tény, Gordonék 2012-es indulásuknál megkerestek mint kerületi főcivilt, hogy működjünk együtt, de aztán fordult a koncepciójuk, és a megbeszéléseket abbahagytuk. Lehetne épp honnan folytatni, ez első ránézésre 2000 szavazat, csakhogy az Együtt szavazóbázisában nagyjából felearányban olyanok vannak, akik soha nem lennének hajlandóak az MSZP-vel együttműködni. Vegyük szépen le a 2000 Együtt-szavazó felét, így eljutottunk egy számhoz: 5200. Ez a valós szavazatszáma az ellenzéki összefogásnak a Nyolckerben. Ezzel szemben van a Fidesznek 7500. Hát ezt nem fogjuk tudni ilyen hátrányból behozni, azt nyugodtan elhiheti nekem bárki.

Puszta matekkal odáig jutottunk, hogy az MSZP 1600 szavazójának megnyerése érdekében elvesztünk mimimum 2000 meglévő saját szavazót. Tehát az MSZP bevétele nem növeli, hanem csökkenti a meglévő szavazatszámot, köszi. De a probléma ennél nagyobb. Mivel az önkormányzati választáson nagyobb lesz a részvétel, nagyjából 10%-al, mint most volt, ezért aztán új szavazókat is meg kell nyerni a kampányban, hogy ne húzhasson el a Fidesz, vagy a Jobbik. Ha ott cepeljük az MSZP-t magunkkal, akkor vajon hány új szavazó fog becsatlakozni hozzánk, mint hiteles Új Politikát vivő erőhöz? Segítek: sehány. A Fidesz szerez még 2000 szavazót, a Jobbik még 500-at, mi meg ott maradunk 5200 szavazóval, hülyére verve, egy egyéni önkormányzati képviselői helyet sem elnyerve, az 5 listás helyből 3-at behozva. Bravó, összefogtunk, mert elsőre jó ötletnek tűnt, összeadtuk csakúgy a számokat, mert elhittük, hogy azok összeadhatóak, csakhát a valóság meg nem ez, mert nem összeadhatóak. És úgy kezdünk a 17 tagú képviselőtestületben a négyéves ciklusnak 3 képviselővel, hogy a lakosság az MSZP jelenléte miatt nem tart minket új erőnek. Hát ez itt a valóság a gyakorlatban, kezitcsókolom.

Tessenek gondolkodni, ha kérhetem.